Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-03 / 28. szám

EB: a szlovákiai munkásnak is osztrák pótlék jár Budapest/Pozsony. Nem engedi az Európai Bizottság, hogy Ausztria különbséget te­gyen az országban dolgozó kül­földi és hazai munkavállalók között a családtámogatások kérdésében, jelentette ki Ma­­ryanne Thyssen uniós biztos. Az Európai Bizottság szociális és munkaügyért felelős tagja sze­rint az ilyen megkülönböztetés elfogadhatatlan. Az osztrák kormánypártok az elmúlt hetek­ben tárgyaltak arról, hogy ala­csonyabb családi pótlékot azok­nak a családoknak, ahol a szülő vagy a szülők ugyan Ausztriá­ban dolgoznak, és ott fizetnek járulékokat, de a gyerekeik ott­hon élnek. A javaslat sok ezer szlovákiai munkavállalót is érintene, hiszen sokan ingáznak a szomszédos országba, miköz­ben gyerekeik itthon élnek. Az osztrák családi pótlék havonta gyerekekként 112-162 euró, vagyis a szlovákiai sokszorosa. Az Európai Bizottság azonban csak azt követően léphet majd — kötelezettségszegési eljárás ke­retében, ha az osztrák kormány már életbe léptette az intézke­dést, vagyis az is elképzelhető, hogy egy ideig nem jár majd tel­jes összegeben az osztrák csa­ládi pótlék a szlovákiai munka­­vállalóknak. (hvg.hu, Ipj) 2 I___________________ RÖVIDEN Kérdés, bíróság elé kerül-e Baéternák Pozsony. Lezárult a nyomozás az adócsalás gyanújába kevere­dett Ladislav Bastemák ügyé­ben. Egyelőre azonban nem vi­lágos, hogy bíróság elé állítják-e Bastemákot, vagy hatékony megbánást tanúsíthat, és 2 millió euró befizetésével megússza az ügyet. Erről rövidesen az ügyész dönt. Bastemák 16 millió eurót igényelt vissza az államtól olyan lakások eladásáért, melyeket jóval áron alul vásárolt meg. Dániel Lipsic volt belügymi­niszter korábban arra figyel­meztetett, hogy az Alkotmány­­bíróság döntése értelmében adó­visszaigénylési ügyeknél nem lehet hatékony megbánást tanú­sítani. (aktuality.sk, ie) A rektorok a diákok mellé állnak Kassa. A kassai egyetemek rektorai támogatják az egyete­misták azon követelését, mely szerint továbbra is 50 millió eu­rót követelnek a kormánytól a kollégiumok felúj ítására. A kormány a napokban jelen­tette be, hogy a pozsonyi kollé­giumok hőszigetelésére 20 mil­lió eurót különít el. Robert Fico második kormánya korábban 50 milliót ígért a diákoknak. A rektorok kij elentették, ők is részt vállalnak a nyomásgya­korlásban, mert az 50 millió eu­rót a szükséges minimumnak tekintik. A diákok abban bíz­nak, hogy a rektorok támogatá­sával célt érnek, ellenkező est­ben a sztrájk lehetőségét sem zárták ki. (SITA, ie) KOZELET 2018. február 3.1 www.ujszo.com Az unió is látja a kettős minőséget DEMECS PÉTER Pozsony. Nagy valószínűséggel a tisztességtelen kereskedel­mi gyakorlatok közé sorolja az Európai Bizottság az ugyano­lyan csomagolásban árult termékek eltérő minőségét. A kettős minőségű termékeket gyártókat ugyanakkor komoly bírságok fenyegetnék, ugya­nis a bizottság lehetőséget adna a fogyasztóknak, hogy tömegesen vádat emeljenek. Véra Jourová fogyasztóvédelmi uniós biztos tegnapi sajtótájékozta­tóján közölte, hogy a bizottság saját tesztelése igazolta a visegrádi or­szágok korábbi vizsgálatának ered­ményeit, melyek szerint az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai­ban eltérő minőségűek ugyanazok a termékek. Jourová szerint kiderült, hogy a nyugaton árusított húster­mékekben több a hús, a joghurtok­ban pedig több a gyümölcs, keletre gyakran rosszabb minőségű élelmi­szert szállítanak, bár a termékek megnevezése egyezik. Készül az uniós vizsgálat A biztos abszurdnak nevezte a gyártók azon állítását, hogy a ter­mékek minőségét azért módosítják, mert a keleti tagállamokban más ízekhez szoktak a vásárlók. „A jö­vőben egy gyártó, például a Coca- Cola csak abban az esetben árulhat majd eltérő minőségű üdítőt egy or­szágban, ha igazolja, hogy repre­zentatív és részletes felmérést vég­zett arról, milyen ízeket részesítenek előnyben az adott országban a fo­gyasztók” - mondta Jourová. A szlovákiai tesztelés a képen látható halrudacskáknál is igazolta az eltérő minőséget (Matej Jankoviö/Plus jeden defí) A kettős élelmiszer-minőség ellen folytatott harcban a bizottság szerint az lesz a leghatékonyabb fegyver, hogy engedélyezik, hogy a fogyasz­„Komolyan gondolom, hogy kiirtjuk a kettős élelmiszer-minőséget a közös európai piacról." Véra Jourová uniós biztos tők tömegesen nyújtsanak beadvá­nyokat, emeljenek vádat. Ennek kö­szönhetően a bíróságok sokkal ma­gasabb bírságokról és kártérítések­ről dönthetnének, ezeket a szankci­ókat pedig már a legnagyobb világ­márkák is megéreznék. „Teljesen komolyan gondolom, hogy kiirtjuk a kettős élelmiszer-minőséget a közös európai piacról” - mondta a fo­gyasztóvédelmi biztos. Áprilisra elkészül az Európai Bi­zottság Közös Kutatóközpontjában (JRC) fejlesztett módszertan, ame­lyet legalább 16 tagállam és az ér­dekelt felek is támogatnak. Ez teszi lehetővé az összehangolt termék­tesztelést, amely májusban kezdő­dik. A kémiai és szenzoros ellen­őrzést jelentő minőségvizsgálat olyan termékeket fog érinteni, me­lyek a legtöbb tagállamban forga­lomban vannak. A vizsgálatok eredményét év végéig közzéteszik. Igazolt praktikák A több uniós tagállamban tavaly folytatott élelmiszer-biztonsági vizs­gálat megállapította, hogy bizonyos multinacionális cégek a később csat­lakozott uniós tagállamok vásárlói­nak megtévesztésére és becsapására épülő üzletpolitikát folytat. Általános jelenség, hogy gyengébb alapanya­gokból készült élelmiszereket árul­nak a kelet-európai országok leg­többjében. A szlovák földművelés­ügyi tárca két ilyen vizsgálatot vég­zett el 2017-ben. Mind a kétszer a vizsgált termékek .körülbelül felénél sikerült igazolni az eltérő minőséget. A CEU-törvény az unió bírósága előtt ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé került az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete a lex CEU-kánt ismert magyar felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban. Ez az áprilisban indított kötelezettségszegési eljárás harmadik szakasza. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult köte­lezettségszegési eljárás, mert a bi­zottság álláspontja szerint az indo­kolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A tavaly tavasszal elfogadott, azóta csak „lex CEU”­­ként emlegetett jogszabály előírta, hogy csak olyan egyetem adhat ki a jövőben diplomát Magyarországon, amelyik működéséről államközi szerződés van Magyarország és az adott anyaország között, valamint az egyetem itt és hazájában is egyaránt folytat oktatási tevékenységet. Mi­vel ezek a CEU esetében nem telje­sültek, egyértelműnek tűnt, hogy a mindenféle egyeztetés nélkül, sür­gős parlamenti eljárásban elfogadott jogszabály a CEU ellehetetlenítésé­re irányult. Ráadásul ezt támasztot­ták alá a kormányzati szereplők ki­jelentései is, akik nyilatkozataikban a „Soros-egyetemnek” titulált CEU-t támadták. A bizottság azért indított eljárást, mert olyan problémákat látnak a ma­gyar törvényben, melyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intéz­mények működését az unióban. Az EB szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyúj­tásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás sza­badságát garantáló uniós jogot. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan korlátoz, példá­ul azzal, hogy megszabja, hogyan hívhatnak egy egyetemet, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is ok­tatási tevékenységet, ha az anyaor­szágában is végez hasonlót. A mó­dosítottjogszabályt egyébként a Ve­lencei Bizottság is bírálta. A kormány érvelése szerint viszont a törvény csak az EU-n kívüli egye­temekre vonatkozik, ezért az EU bí­róságának sincs köze hozzá. A CEU már elkezdte teljesíteni a feltételeket, melyeket a magyar kor­mány szabott meg neki: előzetes megállapodást kötött a New York ál­lamban működő Bard College-dzsal, hogy ott folytathasson oktatási tevé­kenységet, azaz ott legyen amerikai székhelye. A magyar kormány pedig New York állam vezetésével „előre­haladott tárgyalásokat” folytat a CEU itteni működésének elismeréséről - legalábbis erről szóltak a hírek tavaly októberben. (HVG, index, fm) Koalíció: nem lesz prioritáslista LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem egészül ki a ko­alíció prioritásainak listája, Ra­vasz Ábel szerint a legújabb pri­oritásokat az idei költségvetési törvényben kezeli a koalíció. „A költségvetési törvény előkészíté­sekor egyeztettük a prioritásain­kat, abba építettük bele a szá­munkra legfontosabb célokat” - mondta lapunknak a Híd alelnö­­ke. A Híd egyik prioritása a nem­zetiségi iskolák támogatása volt. A januártól érvényes kormány­­rendelet a korábbi 108 százalék­ról 113 százalékra emelte a diá­kok után járó támogatást, vagyis az úgynevezett fejkvótát a ki­sebbségek iskoláiban. A párt ugyancsak fontos eredménynek tartja az úgynevezett régi nyug­díjasok nyugdíjának átszámítá­sát, amely ugyancsak január el­sejével kezdődött, és várhatóan több hónapig tart. A nyugdíjeme­lést az arra jogosult nyugdíjasok azonban januártól megkapják. Ravasz prioritásként említette még a Híd miniszterei által irá­nyított tárcák idei költségvetését is, szerinte sikerült jó feltételeket kiharcolniuk 2018-ra a közleke­dési, a környezetvédelmi és az igazságügyi tárcának is. A Smer prioritása az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi bérpótlék, amelyet várhatóan jövő héten tár­gyal a parlament. A párt az egyez­tetések során engedett az első ja­vaslatából, így az éjszakai bér­pótlék két ütemben nő, és a ma­ximuma - amelyet jövő májusban ér el a kockázatos munkahelye­ken - is csak a minimálbér 50 szá­zaléka lesz. A Smer csak az ün­nepnapi munkavégzésért járó bérpótlékot tartotta meg az erede­ti szinten, ez már idén májustól az alkalmazott átlagkeresetének 100 százaléka lesz. Az SNS a 13. és a 14. fizetés be­vezetését tartotta a legfontosabb prioritásának, az eredeti elképze­lésekhez képest azonban ez is módosult. Nem lesz kötelező, te­hát minden munkaadó eldöntheti, hogy él-e vele, és a hozzá kap­csolódó kedvezmények is csak fokozatosan lépnek életbe. A 13. fizetés után várhatóan idén júni­usban már nem kell egészségbiz­tosítási járulékot fizetni, a de­cemberi 14. fizetés pedig a jöve­delemadótól is mentesül. Az el­képzelést ugyancsak a következő hetekben vitatja meg a parlament. Ravasz szerint a koalíciós szer­ződés szeptemberi módosítása stabilizálta a kormányt. „Ugyan nem minden működik az abban leírtaknak megfelelően, de javult a kommunikáció, és például sok­kal szorosabb lett az együtt­működés a parlamenti frakciók között” - magyarázta a Híd alel­­nöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom