Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-28 / 49. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. február 28. | www.ujszo.com Őshonos gyümölcsfákat ültetnek V. KRASZNICA MELITTA Közel kétmillió eurós természetvédelmi pályázat valósul meg az Alsé-Csalléközben. A Dunamente természeti és kulturális örökségének megőrzését és kihasználását célozza az Európai Regionális Fejlesztési Alap határon átnyúló pályázata, amelyet az Alsó-csallóközi Falvak Társulása és az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség további partnerek bevonásával valósít meg a Duna mindkét partján. A Dunamente természet ízei elnevezésű, 1,9 millió euró összértékű pályázatot, amelynek 85 százaléka uniós forrásból származik, 10 százaléka az állami támogatás és 5 százalék a partnerek önrésze, Andrea Fialová projektmenedzser és a társult szervezetek képviselői mutatták be. „A projekt a natúrparkok filozófiáján alapszik, célja a természeti és kulturális örökségek védelme, a környezetvédelmi oktatás, a vidékfejlesztés, az idegenforgalom formálása - mondta Andrea Fialová. - A megvalósítás know-howját az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség adja, amely a Gerecse Natúrpark egyik alapító tagja.” Szlovákiai részről bekapcsolódik a tervezetbe a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület, valamint Csallóközaranyos és Kolozsnéma, a magyarországi részről pedig Gönyű és a gönyűi horgászegyesület. Csóka Lajos, az Alsó-csallóközi Falvak Társulása elnökének, Nagykeszi polgármesterének tájékoztatása szerint a társuláshoz tartozó 20 településen önkéntesek bevonásával összesen 3500 őshonos gyümölcsfát és bokrot ültetnek ki, rovarhoteleket, madáretetőket, madármegfigyelőket, esőkerteket hoznak létre, padokat, szeméttárolókat helyeznek ki. A határban gémeskutakat állítanak fel - amelyek nem az állatok itatására szolgálnak, mint hajdanán, hanem a rajtuk elhelyezett tájékoztató táblák, QR-kódok segítségével információforrásként a kerékpárosok részére. Kinti tanteremként működtetett közösségi pavilonnal bővítik a Nemesócsa és Gúta közt található Túzok Környezetnevelési Képzési Központot, ugyanitt faiskolát is létesítenek őshonos gyümölcsfafajtákból. Fejlesztik a nagyiéli ökoturisztikai központot, Csallóközaranyoson néprajzi múzeumot létesítenek, Kolozsnémán fesztivált rendeznek a Duna természet ízei címmel, és motorcsónakot vásárolnak, amely Kolozsnéma és Gönyű között fog közlekedni. A kitelepítettekre emlékeztek Szímőn SZÁZ ILDIKÓ Harmadik állomásához érkezett a tavaly Somorján, majd Pozsonyban bemutatott emlékkiállítás. mm* A községből kitelepítettek emlékére állított kopjafánál, majd a Jedlik-házban emlékeztek azokra a szímői lakosokra, akiket a magyarságuk miatt űztek el az otthonukból. Megnyitották a Kitelepítések 70 című vándorkiállítást, melyet a Szövetség a Közös Célokért és a Pozsonyi Magyar Galéria rendezett. Méry Beáta kurátor a kiállítás megnyitóján elmondta, a téma iránt érdeklődő és a témában érintett alkotókat szólítottak meg, végül ötven művész jelentkezett, mintegy száz alkotással. A kiállítást először Somoiján láthatta a közönség tavaly novemberben, majd decemberben a Pozsonyi Magyar Intézetben mutatták be. A Hazahív a harangszó című rendezvényen Popély Gyula történész tartott beszámolót a kitelepítések és a deportálások előzményeiről, történéseiről és következményeiről, valamint azokról a politikusokról, akiket mindezért a felelősség terhel. Bób János, Szímő polgármestere elmondta, a második világ-A Kitelepítések 70 című vándorkiállítást Somorja és Pozsony után ezúttal Szímőn láthatta a közönség (A szerző felvétele) háború borzalmai után újabb megpróbáltatás várt a lakosokra, Szímőről százharminc családot telepítettek át Magyarországra, és további 35 családot deportáltak Csehországba. Kantár Éva, a Csemadok területi és helyi szervezetének elnöke emléklapokat adott át az egykor kitelepítettek hozzátartozóinak. Az idei'emlékünnepségre több család érkezett Magyarországról, többen is hangsúlyozták, mennyire fontosnak tartják, hogy ne szakadjon meg kapcsolatuk a Vág menti községben élő rokonokkal. Az egyik emlékező könnyeivel küszködve mesélte el a családi tragédiát, hogy a meghurcoltatás miatt gyerekkorában mindkét nagyapját elveszítette. Az egyik abba halt bele, hogy kitelepítették, a másik pedig azt nem bírta feldolgozni, hogy azon fehérlaposok egyike lett, akik helyett más családot hurcoltak el idegenbe. Szakmai zsűri értékelte a borokat (A szerző felvétele) Jubileumi borkóstoló In memóriám Lábik János - kiállítás Párkányban Negyeden MÉSZÁROS ANIKÓ NEGYED Harmincadik alkalommal rendezett borversenyt a Csemadok negyedi alapszervezete. 149 fehér-, 29 rosé és 33 vörösbor érkezett be, tizenöt tagú szakmai zsűri bírálta el az italokat. A kultúrházban megrendezett kóstolót Izsák Edit, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke nyitotta meg. Jancsó István polgármester megemlékezett az alapítóról, és Polgármesteri díjat adott át a szervezetnek, illetve Kovács Sándornak a település kulturális fejlődéséért végzett munkájáért. Átadtak 16 díszplakettet is az elmúlt évek legsikeresebb nevezőinek. A szakmai zsűri elnöke, id. Korpás András mérnök értékelte a borversenyt. A borokat népviseletbe öltözött lányok szolgálták fel. A közönség is pontozhatta az italokat. A jó hangulatról Mezei Ernő és zenekara, valamint Vígh Valéria énekesnő gondoskodott. Vacsora közben az elmúlt évek borkóstolóiról vetítettek videofelvételeket és fotókat. A szakmai zsűri a fehérborok közül egyet nagyarany, huszonegyet arany, hatvannyolcat ezüst, és negyvenkilencet bronz minősítéssel értékelt. A legjobb fehérbor a peredi Darázsvin pincészet chardonnay-je lett. A legjobb rosénak járó kupát Komlósi György kapta cabemet sauvignon rosé boráért. A legjobb vörösbornak Varga Károly negyedi borász mertlot-ját ítélte a zsűri. A közönség értékelése alapján a legjobb fehérbor a peredi Szarka Dezső chardonnay-je lett, a legjobb rosé a szintén peredi Darázsvin pincészet iméon roséja, a legjobb vörösbor a negyedi Vígh László cabemet ffancja. A Cortona Cm Polgári Társulás újonnan alapított termelői nagydíját Vígh Lászlónak ítélte a Csemadok alapszervezete. GULYÁSZSUZSANNA Március 31-ig tekinthető meg Érsekújvárban, a Vunar Galériában Lábik János párkányi festőművász kiállítása. Az életművét bemutató kollekció összeállításánál a szerző móg lelkesen asszisztált. A megnyitó napját már nem ólte meg. R i WJ17J -JMr.VTi Lábik János március 25-én töltötte volna be 85. életévét. Az utóbbi években sokat betegeskedett, mégis fiatalos hittel és reménnyel készült jubileumi kiállítására. Gazdag életművet hagyott hátra. Csendes, szemlélődő derűjét képei, könyvillusztrációi, a vele készített beszélgetések, a róla írt riportok és könyvek is őrzik. Az életét és munkásságát bemutató album 2013-ban - 80. születésnapja alkalmából - jelent meg. Két évvel később a nevével fémjelzett Párkányi Képzőművészkört bemutató tanulmánykötet is elkészült. Pályatársa, Kocsis Ernő Lábikot olyan költőhöz hasonlította, aki szülőföldjéről szóló verseit képformába öntötte. „Ezek csendes vallomások, provokáló témák vagy technikák nélkül” - fogalmazott Kocsis. Lábik szelíd természetét leginkább lágy tónusú tájképei tükrözik. Időnként azonban - ha a helyzet úgy kívánta - tudott nagyon határozott lenni. Ez a dinamizmus jelenik meg absztrakt képein. Kitartás és céltudatosság kellett ahhoz, hogy megálmodja, létrehozza és több éven keresztül vezesse a párkányi képzőművészkört, a pincegalériát, és megalapozza annak képgyűjteményét. Érsekújvári kiállításának megnyitóján párkányi és esztergomi barátai, tisztelői is részt vettek. Lábikot ugyanis a Duna mindkét partján nemcsak kiváló festőként, hanem fáradhatatlan művészetszervezőként is jegyzik. 1999-ben megkapta Párkány Pro Űrbe díját, később Esztergomban a Szent István emlékérmet is. „János nagyon örült volna annak, hogy érsekújvári kiállításának megnyitójára sokan eljöttek” - mondta Etelka asszony, Lábik János özvegye. Zmeták Zita, a kiállítás szervezője megjegyezte: boldog, hogy sikerült méltó helyet találni ennek a jubileumi tárlatnak. A Vunar Galéria 1986-ban minigalériaként kezdett működni. Az elmúlt években 24 nagy és 8 kamarakiállításnak adott otthont. Zmeták Ernő, Thai János, Tóth Elemér, Berta András, Dolán György, Csémy Éva, Janiga József alkotásaiból is nyílt már itt kiállítás. „Az idei évet a víz tiszteletének szenteljük. Lábik Jánosnak, a vizek festőjének is ez volt a szépség és inspiráció kimeríthetetlen forrása. Mottóul is ezt választottuk: Víz, víz, éltető tiszta víz! Bízunk abban, hogy a következő generációk is úgy gyönyörködhetnek a vizek és a természet szépségében, ahogy azt Lábik János megörökítette. Következő tervezett kiállításunk témája a Zúgó, Érsekújvár jellegzetes és közkedvelt pihenő- és természeti területe, amit a kis vízerőmű építésével jelentősen és végérvényesen megváltoztattak. A 19. és a 20. századból származó fotókkal és jeles festők - például Luzsicza Lajos, Szabó László, Oláh Rozália, Bresztyák Sándor - tájképeivel azt szeretnénk bemutatni, milyen volt az egykori Zúgó” - tájékoztatta lapunkat Gémesi Julianna, a Vunar ügyvezető igazgatója. Lábik szelíd természetét leginkább lágy tónusú tájképei tükrözik (A szerző felvétele)
