Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-24 / 46. szám

www.ujszo.com SZALON ■ 2018. FEBRUAR 24. 15 A HÉT SZEMÉLYISEGE Emma Gonzales Az amerikai diáklány szavait az egész ország meghallotta: „Azt mondják, hogy a szigorúbb fegyvertartási szabályok nem csökkentik a fegyveres erőszakot - mi azt mondjuk, baromság.” A lány a múlt heti floridai diákmészárlás nyomán tartott demonstráción beszélt. Február 14-én egy középiskola kizárt diákja 17 embert lőtt le volt isko­lájában. A tragédia hatására diák­­mozgalom indult a fegyvertartási szabályok szigorításáért, (ú) :# i ( r r. r s s s t r r r; : ffff.fi A HÉT ESEMÉNYE Egy marihuánás cigarettáért le kellene vágni a delikvens kezét. A nőknek pedig fakanállal a kezükben a tűzhely mellett a helyük, s itt-ott egy pofont is el kell viselniük, ha a teremtés koronájának éppen ehhez szoty­­tyan kedve. Néha úgy tűnik, Szlovákiában kiapadhatadan a maradiság kútja. Vagyis nem is néha, hanem egyfolytában. A drogok dekriminalizációjának tervével Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter jött, ám az SNS és a Smer egy részének makacs ellenkezése miatt kénytelen volt visszavonni javasla­tát. Annak ellenére, hogy a szakemberek - de a külföldi, például portugál tapasztalatok is - igazolják a drogfogyasztás dekriminizálását, és a drog­függőség diagnózisként való kezelését. Zitnanská javaslata valóban azzal számolt, hogy a fiata­loknak a 165 eurós büntetés mellett kötelezően függőségi vizsgálatra, esedeg kezelésre is el kellene menniük. Végül a Híd számára már az is siker lesz, ha az enyhébb hozzáállást legalább a marihuána esetében sikerül bevezetni, ahol az aránytalanul kemény szigorra tényleg semmi A hét legfontosabb magyar eseménye világraszóló: megszü­letett az ország sporttörténeté­nek első téli olimpiai aranya. A rövid pályás gyorskorcsolyázók évtizedek építkezése, az elmúlt évek világversenyein szerzett érmei után felértek a csúcs­ra, s ezzel megmutatták egy műhely, egy közeg, egy sportág közösségi teljesítményét, elké­pesztő erőfeszítései erejét. Talán szimbolikus is, hogy éppen a váltó, a csapat négyese hozta az elsőséget, amelyben ott voltak a kínai származású, magyarrá lett Liu testvérek, miközben a short track kanadai tanuló korszaka után tovább importálta a leg­magasabb szintű edzői tudást kínai szövetségi trénerével, akitől hazai edzők sora is ta­nult. Tökéletes elegy jött létre,' teljesítményalapú, működő magyar sziget, ahogyan láttunk már ilyet például jégkorongban (a semmiből), borászati ágazat­ban (a romokon újraépítkez­ve) vagy a filmművészetben. A kulcsszavak a felemelő példákban: összefogás, verseny, munka. A gyorskorcsolyázók mögött nulláról induló kegyet­len erőfeszítések állnak, nem ok. De amint Matús Ritomsky publicista megállapítja: „Szlo­vákia tragédiája az, hogy ha egy témában folyik is szakmai vita, az utolsó szó úgyis az olyan politikusoké, inint Andrej Danko.” Hasonló sors érte az Isztambuli Egyezmény elfogadását is. Az irracionalitás és a muszlimelle­­nes hangulat aktuális masszív explóziója mellett a dokumen­tum számára végzetes, hogy éppen Isztambul nevét viseli. A régi patriarchális rend kedve­lői előtt ugyanis már ez is vörös posztó lehet. S így Fico azt ma­gyarázza, kormánya miért nem ratifikálja a dokumentumot, melynek célja gátat vetni a nők elleni erőszaknak. A csallóközi vizekben pedig terjed a méreg, és senki nem tesz semmit. Végül, ahogy egy internetes kommentelő megjegyezte: „Szlovákia legnagyobb tragédiá­ja a szlovákok.” Csak vigyáz­zunk, valakinek nehogy kedve szottyanjon beperelni minket az idézetérti MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája véleden, hogy a váltóban ott a nagy „öreg”, negyedik olimpi­ája után visszavonuló Knoch Viktor ugyanúgy, mint a ma­gyar-kínai vegyesházasságban nálunk felnőtt Liu fivérek, akik előtt még több olimpiai ciklus, s remélhetőleg egyéni érmek, aranyak is állnak. Az arany üze­nete: Magyarország örömtelién nem különleges hely, elérhetők az álmok, ha keményen dolgo­zol értük. A hét legfontosabb világese­ménye Fokvárosban körvona­lazódik: Dél-Afrika metropo­liszában egyre súlyosabbak a vízkorlátozások, a szárazság miatt kiürülőben a vízellátást biztosító tározók, tavasz végére eljöhet a csapzárás napja is, amikor megszűnik a vezetékes vízszolgáltatás. A fokvárosi csepegő csapok egy globá­lis kataklizma rémét festik: gigantikus mennyiségű óceáni sótalanított ivóvíz nélkül a zűrzavar időszakai jöhetnek. '■'I , » » Őszinte szóval a visszatérőkhöz Duril földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy őszinte hál* köte­lez bennünket azért a hathatős se­gítségért, melyet a magyar nép nyúj­tott népünknek és köztársaságunk­nak a cseh határmenti vidék újjá­építésében. Ezek, akik ezt a hatha­tós segítséget nyújtották, akikkel szemben mindnyájan — nemzetiségi különbség nélkül — őszinte hálára vagyunk kötelezve, most visszatér­nek közénk. Nehéz körülmények kö­zött. Nem néhány emberről, hanem ezrekről van itt szó. Ezt a hatalmas tömeget el kell helyezni, hajlékhoz, lakáshoz juttatni. Szinte reményte­lennek, teljesíthetetlennek látszó fel­adat ez az első pillanatra. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy a háborús pusz­títás Sz’ovákiában 21.003 házat tel­jesen tönkretett. 72.361-et megron­gált és részben lakkhatatlanná tett. Ezeknek a házaknak a megmaradt lakói ott nyertek elhelyezést, ahol erre lehetőség kínálkozott. Sokan közü’ük Dél-Szlovákiában, azoknak 1949. február 26. a helyén akik a kétéves terv telje­sítésére a cseh határvidékre kerül­tek. Mi történjék mo6t ezekkel? Eze­ket sem lehet máról holnapra az ut­cára rakni. Ne legyünk elfogultak, ne tévedjünk, ezek az emberek nem mint a magyar nép ellenségei jöttek közénk, szomorú, sokszor tragikus szociális helyzetük kényszerítette őket erre a lépésre. A népi demokrácia segítő kezet nyújtott nekik, megfogta a kezüket e^y szociális szakadék szélén és oda vezette, ahol talpraállhattak. Mi tör­tént itt? A kisember mellé állt a kormány. Ez elsősorban szociális in­tézkedés volt. Ez nem szlovák-ma­gyar kérdés. Szent meggyőződésünk, hogy a csehszlovák népi demokrácia ugyanilyen odaadással nyújt segítő­­kezet. vállalja az áldozatokat, leküz­­di a nehézségeket, hogy a Csehor­szágból visszatérő magyar dolgozó­kon ia segítsen. Ezt azonban nem teheti a szlovák kisember, a szlovák kisgazda, a szlo­vák dolgozó rovására. SZOMBATm PÁL publicista ÍGY ÍRTUNK MI A győzelem első évfordulójának ünnepi programja Szlovenszkó fővárosa a februári győzelem első évfordulója alkalmá­ból az egész országban tartandó ün­nepségekbe a következő ünnepi prog­rammal kapcsolód,k be: Pénteken, február 25-én: Reggel 7 órakor ágyúdíszlővések és a bratisla­­val katonai fúvószenekar ébresztő­je. Este 20 óra 30 perckor a kor­mánypalotában ünnepélyes akadé­mia szláv nemzeti énekekkel és tán­cokkal. Szombaton, február 26-án: 15 óra­kor a Nemzeti Színház énülete e'őtt a munkás-mtiieia szemléje; a Mali­­novsky-utra sarkán pwtip az üzem’ milíciák részvételével a Raían^ká-út nevének megváltoztatása a „Febru­ári győzelem útjára”; Itt Dr. Vasek, Bratislava város polgármestere mond beszédet. Este 19 óra 30 perckor a Nemzeti Színházban Simonov „Rus­­ká otázka" c. darabjának díszelőadá­sa. A főünnepségekre vasárnap, feb­ruár 27-én kerül sor. A Nemzeti Színházban 15 órakor balett az if­júság rézsére. Este 19 óra 30 perc­kor a Nemzeti Színházban ünnepi akadémia, melyen az ünnepi beszé­det dr. Pavlík egyetfemi tanár, a tá­jékoztatási és közművelődési megbí­zott mondja. Hétfőn, február 28-án az ünnepsé­gek a Szlovák Nemzeti Front köz­ponti végrehajtó bizottságának mun­kaülésével fejeződnek be. 1949. február 26. Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Gottwald elvtárssal az élen bátrabban előre a békéért és a szocializmusért

Next

/
Oldalképek
Tartalom