Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-24 / 46. szám
2 I KÖZELET 2018. február 24. I www.ujszo.cor RÖVIDEN Andrej Kiska vallomást tett Pozsony. Sértettként hallgatta meg a rendőrség Andrej Kiska államfőt. A rendőrség decemberben indított vizsgálatot az adótitkok kiszivárogtatása kapcsán. A Kiska testvérek KTAG nevű cégének adótitkai miatt az adóhivatal, az adóhatóság és a pénzügyminisztérium is vizsgálódott. A rendőrség elutasítja, hogy a dokumentumok az ő köreiből kerültek volna nyilvánosságra, ugyanakkor a nyomozásra hivatkozva nem adnak bővebb tájékoztatást. (TASR, ie) Dermesztő hideg napok jönnek Pozsony. A Szlovák Hidrometeorológia Intézet (SHMU) arra figyelmezteti a lakosságot, hogy mától fokozatosan arktikus eredetű hideghullám érkezik. A hőmérséklet északon már ma éjjel -10 és -17 fok közé süllyedhet. A hidegfront tartós lesz, március 1-ig 0 fok alatti nappali maximum hőmérsékletekkel számoljunk. A leghidegebb vasárnap éjjel és ajövő hét első napjaiban lesz. Északon, éjjel akár -25 fok, napközben -8 és -13 fok is lehet. (SHMÚ, ie) Szabadon engedték a Drukos főnökét Pozsony. A Turócszentmártoni Járásbíróság tegnap szabadlábra helyezte Frantisek Mojzist, a Drukos pénzügyi szolgáltató egykori vezetőjét. Mojzist 8,5 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert közel 25 ezer ügyfél mintegy 238 millió koronáját csalta el. A férfi büntetésének kétharmadát töltötte le, hatéves próbaidővel került szabadlábra. Mojzis állítja, nem tudja, hová lettek a milliók. (TASR, ie) Egyelőre nem törlik el a 10 eurós díjat Pozsony. Andrej Kiska államfő megvétózta azt a törvényt, mely szerint a kismamáknak március 15-től nem kell fizetniük a kórházak sürgősségi ügyeletén, ha a terhességgel kapcsolatban fordulnak orvoshoz. A köztársasági elnök a „salátatörvény” egy másik cikkelyét találta alkotmányellenesnek, amely a halottvizsgálatról rendelkezik. A parlament következő ülése csak március közepén kezdődik, így a március 15-i időpontot már biztosan nem érik el. ftASR) Jobban szeretjük az uniót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Emelkedett a lakosságnak az unióba ós az uniós szervekbe vetett bizalma. Sőt, a polgárok jobban bíznak az uniós szervekben, mint a hazai intézményekben - derül ki az Eurobarométer aktuális, egész unióra kiterjedő felméréséből. A szlovákiai lakosok 38%-a uniópárti, ami 2 százalékpontnyi javulást jelent a korábbi felméréshez képest. Ugyancsak két ponttal, 17%-ra csökkent azoknak a aránya, akik negatívan tekintenek az EU-ra. Az unióba vetett bizalom terén a szlovákok 48%-os eredménye az uniós átlagot is megelőzi. Ráadásul az Európai Parlamentben (EP) jobban bíznak, mint a szlovák törvényhozásban. Pavol Babos, a Komensky Egyetem Bölcsészkarának politológusa a felmérés kapcsán viszonylag stabilnak értékelte a szlovákiai lakosok bizalmát az EU-ban. Annak, hogy sokan jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban, szerinte az lehet a magyarázata, hogy utóbbiak közelebb vannak, többet lehet hallani róluk, elsősorban a korrupciós botrányok kapcsán. Szlovákiában az EU legfontosabb Európai Parlament vívmányainak az eurót, valamint a szabad mozgást tartják. Negatívan értékelik ugyanakkor a túlzott bürokráciát és a pazarlást. A szlovákiai válaszadók 60 százaléka érzékeli a kötődést az EU-hoz, 75 százalékuk pedig uniós állampolgárnak is érzi magát. Szlovákia lakosai egy modem, demokratikus, előretekintő intézményként tekintenek az EU-ra. Az unió jövőjével kapcsolatban a megkérdezettek 59 százaléka optimista. Mindezek ellenére az EP választásokon legendásan alacsony, legutóbb 13% volt a részvételi arány. Babos szerint ennek oka az, hogy a lakosság (TASR-felvétel) nem érzékeli a voksolás súlyát és hiányzik a politikai verseny is. „Az Eurobarométer eredménye szerint az emberek nagy részének nincs világos elképzelése az unióról” - mondta Babos. A felmérés a korrupcióra is kitért. A hazai lakosság többsége gondnak tartja a korrupciót. 86%-uk olyan eltetjedt jelenségnek tekinti, melyben a közeli hozzátartozókat és barátokat részesítik előnyben. Az Európai Bizottság felmérése szerint a lakosság 81%-a szerint az országban nem büntetik a korrupt személyeket,cégeket és állami beosztottakat. (TASR, ie) Piac kell a hulladéknak Pozsony. A környezetvédelmi miniszter szerint a műanyaghulladékból előállított termékeknek is meg kell találni a saját piacukat. A körforgásos gazdaságban, ahol a hulladék hasznosul és visszakerül a gazdasági körfolyamatba, meg kell keresni - vagy megteremteni - annak lehetőségét, hogy az iparban is legyen kereslet, véli Sólymos László. Részben megoldást jelent, hogy Zólyomba érkezik egy új befektető, mely az ország műanyaghulladékának az egynegyedét képes feldolgozni. Másfél éve akkreditált szervezetek (OZV) felügyelik, hogy a szelektálás szakszerűen és hatékonyan történjen, együttműködnek az önkormányzatokkal is. Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere szerint a hatékony szelektívhulladék-gyűjtés kedvező a lakosok számára is, mert csökkenhet a szemétdíj. Komáromban egy tonna osztályozatlan hulladék elhelyezése 24 euró, ha szelektált, akkor ingyenes. Fokozatosan nő a fogyasztás a városban, ezáltal a lakosok egyre több szemetet termelnek. Ennek következtében a költségek is arányosan növekednek. Az alpolgármester, mióta a közvetítő szervezet (OZV) felügyeli a szelektív hulladék elszállítását, nem tapasztalt fennakadást. (ssz) Mérő: a magyar kormány hülyének nézi az embereket FINTAMÁRK Az Amnesty International korábban a demokratikus országok vezetőinek szövetségese volt, manapság azonban egyre több helyen, Magyarországon is kormányzati támadások kereszttüzében állnak. Mérő Verát, az Amnesty International Magyarország munkatársát erről is kérdeztük. A magyar kormány állítása szerint egyes civil szervezetek, köztük önök is aláássák Magyarország biztonságát, sőt, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek - s erre a kormány kampányokat húz fel. Hogyan tudják elérni, hogy az emberek inkább önöknek higgyenek, és ne a hatalom birtokosainak? Nagyon komoly kis csapat lennénk mi hatan, kiegészülve egy félállású kollégával egy kis budapesti irodában, hogy ha a nemzetünk biztonságát veszélyeztetni tudjuk. Nem igazán látjuk, ennek milyen realitása lehet a propagandacélokon túl. S azt sem igazán látjuk, hogy a nemzetközi emberjogi egyezményeknek megfelelően eljárva, minden álláspontunkat ezek mentén alakítva ki ugyan miképpen veszélyeztethetnénk mi a nemzetünk biztonságát. De miért is tennék ezt, tekintve, hogy magyar emberek vagyunk? Ám ezt nem is önöknek kell be-MérőVera (TASR felvétel) látni, hanem azoknak az embereknek, akiknek a hatalom erről beszél. Mi azt tudjuk csupán tenni, hogy minden vádra tényalapú válaszokat adunk. A magyar kormány jelenleg nem tények mentén támadja az Amnestyt és rengeteg más civil szervezetet. Erre még nem találtunk ki jobbat annál, hogy az igazat mondjuk. Számít manapság az, hogy valaki tények mentén próbál meg érvelni az ilyen támadások ellen? Ha leteszünk arról, hogy ez számítson, akkor lényegében az összes olyan értékről letehetünk, amiért valaha kiálltunk. Van az a pont, amikor az embert vigyék akár a vesztőhelyre is, akkor is azt mondja, hogy szeretem a hazámat, szeretem az emberi jogokat, és azt szeretném, hogy minden embernek joga legyen békében élni, joga legyen fedélhez a feje felett, ahhoz, hogy tanuljon, és boldog életet élhessen úgy, és ahogyan ő azt szeretné - egészen addig, míg másoknak ezzel nem árt. Gyakran hangzik el az az állítás,, hogy az emberek félnek - akár a kormányzati kampányok nyomán a civil szervezetektől, akár a menekültektől. Hogyan lehet felszámolni ezt a félelmet? Mi kampányszervezetként azt tudjuk tenni, hogy igyekszünk ténylegesen megmutatni ezeknek a dolgoknak a valós hátterét. Azt, hogy aki ténylegesen menedéket kér, és a nemzetközi egyezmények alapján ezt megkapja, az igen jó eséllyel valóban háborús övezetből jön, és nem szórakozásból vagy a jobb megélhetésért jött el otthonról. Egyébként szerintem ez utóbbi sem egy ördögtől való dolog, ha valaki jobb életet szeretne, de itt nem erről van szó. Arra alapozni, hogy az emberek elemi rettegését ingerük, atavisztikus pánikot keltenek bennük, cinikus dolog. Aki ezt műveli, az nem tiszteli azt, akihez beszél. Magyarország kormányával jelenleg ez a legnagyobb probléma: nemcsak hülyének nézi az embereket, hanem nem is tiszteli őket. A legbelső félelmeikre alapozza a politikáját ahelyett, hogy kiérdemelné az emberek tiszteletét és megbecsülését, s ezáltal jutna hatalomhoz, vagy lenne képes megőrizni azt. Az Amnesty az „emberi jogi tél” közeledtét emlegeti. Ez meddig tart majd önök szerint? Egyelőre nehéz megjósolni, mert nagyon sok a befolyásoló tényező. Kezdve ott, hogy az embereknek egy ponton elege lesz. Bár tény, hogy mi is egyre több levelet kapunk, mely arra utal, hogy működik a propaganda, ám még több olyat, amelyben arról biztosítanak minket az emberek, hogy nem hiszik egy szavát sem a kormánynak, és tudják, hogy mi azért küzdünk, hogy mindenkinek jobb élete lehessen. Elképzelhető, hogy egy ponton az emberek azt mondják, álljon meg a menet, elegünk van abból, hogy hülyének néznek, lebontják körülöttünk a demokráciák és egy autoriter, már-már diktatórikus rendszert idéző rendszert építenek körénk. És azt fogják követelni, ami a kormány dolga, hogy jobbá tegye a magyar emberek életét, és képviselje az érdekeiket. Érdemes lenne tudatni az emberekkel, hogy ha beköszönt a diktatúra, az 30-40 évig maradni szokott, ilyen a természetes fluktuációja. Én őszintén bízom benne, hogy a gyerekemet nem egy ilyen rendszerben kell felnevelnem, és nem kell félnie az iskolában, mikor azt mondja, hogy én mindenkinek az emberi jogait tisztelem és szeretem. Ha hétfő, akkor Egészség Még egyszer a szifiliszről: a hatvan év feletti férfiak körében is gyakori. Hogyan kerülhető el A a baktérium terjedése? Tudta, hogy a cinkhiány hasmenést és a halláskárosodást okozhat? _ £ Hétfőn az Új Szóban
