Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-23 / 45. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. február 23. | www.ujszo.corr A védőoltásokkal szembeni bizalomról CSIBRÄNYI ZOLTÁN Egy tanulmány szerint az európai régióban a leginkább szkeptikusak az emberek a védőoltások biztonságát illetően. Az írás a holland kiadóóriás, az Elsevier nyílt hozzáférésű és kizárólag online lapjában, az EBioMedicine oldalain jelent meg 2016-ban, de a téma ma és mindig időszerű. A máig legnagyobbnak számító ilyen felmérés 67 ország bő 65 000 lakosának megkérdezésével készült, akiktől azt tudakolták, mi a véleményük a vakcinák fontosságáról, hatékonyságukról, biztonságosságukról és hogy összeegyeztethető-e vallási meggyőződésükkel. Összességében pozitív a megítélés, de azért vannak különbségek. Az európai régióban a legnagyobb a bizalmatlanság. A felmért európai országok sorában a francia kérdezettek körében voltak legtöbben (41%), akik nem érzik biztonságosnak a védőoltásokat, ez a százalékszám jelentősnek tekinthető a 67 ország 12%-os átlagával összevetve. A szerzők szerint az effajta hozzáállás azokból az ellentmondásokból fakadhat, hogy máig folyik a vita a B típusú májgyulladás és a humán papillomavirus elleni oltások feltételezett mellékhatásairól, és mert sok háziorvos ugyancsak bizonytalankodik egyes oltások hasznosságát illetően. Bosznia- Hercegovinában a kérdezettek 36%a, Mongóliában 27%-a nem tartja biztonságosnak az oltásokat, a görögök körében és a távoli Japánban az arányuk 25%. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni: Bosznia- Hercegovinával, Iránnal, Vietnammal és más országokkal együtt Franciaországban is bizalmat szavaznak az oltóanyagok fontosságának, tehát csak biztonságosságukban hisznek kevésbé, ettől eltekintve szükségesnek vélik. Más a helyzet Délkelet- Ázsiában. Az ottani országok felmértjei körében legtöbben biztonságosak vélik. Bangladesben csak 1%nál kevesebben vannak, akik nem gondolják ezeket megbízhatónak, Indonéziában 3%, Thaifoldön 6%. Bangladesben, Iránban és Ecuadorban találták a legtöbb olyan személyt, akik szerint a vakcinák fontosak. Ezzel szemben Oroszországban, Olaszországban és Azerbajdzsánban kétkedtek a legtöbben az oltások fontosságában. Habár egyes vallási csoportok szkeptikusabbak (a Csendes-óceán nyugati térségében a legmagasabb azok aránya, akik vallási okokra hivatkozva ellenérzéséket táplálnak a védőoltásokkal szemben), de egyetlen vallásos tan sincs világméretekben negatív hatással az oltások megítélése tekintetében. A megkérdezett római katolikusok többsége pozitívan viszonyul az oltásokhoz, ahogy a 65 év felettiek is. A kutatás fő szerzői a London School of Hygiene & Tropical Medicine Vakcina Bizalom Projektjének vezető kutatói, a társszerzők az Imperial College London és a Saw Swee Hock School of Public Health (Szingapúri Nemzeti Egyetem) kutatói. Eredményeik őszerintük segíthetik a döntéshozókat a problémák jobb kezelésében. Világszerte szakértők garmada úgy látja, az immunizálás, a védettség iránti közbizalom sokhelyütt gyenge lábakon áll. Érthető dr. Heidi Larson vezető szerző vélekedése, szerinte sokat kell még tennie a tudományos és a népegészségügyi szakembereknek világszerte, hogy megnyerjék az emberek bizalmát az oltások biztonságossága tekintetében. Amíg ez nem valósul meg, addig világszerte felettünk lebeg a számos betegség általi fenyegetettség felhője. így van évezredek óta. De közben mindig voltak, akik gyógyító szándékú próbálkozásaikkal segíteni igyekeztek embertársaikon és ilyképpen, az új ötletek-módszerek kiagyalása révén taposták az utat a modem orvostudomány számára, amely elhozta a modem kutatások által egyre gyarapodó számú és érdemben használhatóvá váló lehetőségek korát. Történeti visszatekintésül két példa: az ókori görögöknél már bő 2400 éve észrevették, a himlőssé vált és azt túlélő személyek újra már nem kapták el a kórt. A Philadelphiai Orvosi Kollégium védőoltásokkal foglalkozó projektje részeként működtetett honlapon (history ofVaccines.org) olvashatók szerint Kínában már Kr. u. 1000 táján próbálkoztak a himlő elleni védőoltás kezdetleges formájával, a variolációnak nevezett eljárással (egy beteg ember sebéből parányi részt kikapargattak és azzal lényegében megfertőzték a még egészséges embert). Bár a vakcinák körüli vita orvoskörökben is folyik, a többség fontosnak tartja az oltásokkal szembeni széles körű megértés korának eljövetelét, a kétségek nélküli bizalom érájáét, akkor is, ha az oltóanyagok hatékonysága sem minden esetben 100%-os. Elég arra gondolni, világszerte történnek olyan esetek, amikor valakik akár néhány órával azután lesznek komolyan betegek, néha bele is halnak, hogy valamilyen oltást kaptak - igaz, az ilyen esetek száma elenyészőbb annál, mint amekkora segítséget alapjaiban nyújthatnak az oltások, ráadásul az sem biztos, hogy önmagában egy oltás váltotta ki a halált (ez persze nem vigasz a szeretett családtagjukat ilyen ok mentén elvesztettek számára). Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) honlapján megjegyzik: „Mint minden gyógyszer, a vakcinák is okozhatnak mellékhatásokat.” Ugyanakkor mégiscsak fontosnak tartják az oltásokat, gyerekeknek 16 fele betegség ellen ajánlják. A fiatalok fele az okostelefonját tartja a legjobb barátnak HWSW-HÍR Bár az okostelefonozás nem tartozik hivatalosan a függősági betegsógek közó az Egészségügyi Világszervezet szerint, do a Motorola kutatásában tulajdonképpen függőségre utaló jelekre kérdezett. Sokan a mobiljukat helyezik előtérbe a kapcsolataik helyett, a kívántnál többször veszik elő, és pánikot éreznek az esetleges elvesztése miatt. Megjelent a Motorola első „telefonozás és élet közötti egyensúlyt vizsgáló” kutatásának összefoglaló eredménye, amely nem fest jobb eredményt a felhasználók függéséről, mint az várható volt. A kutatók azzal a kutatási kérdéssel kezdték el a közel 4,5 ezer főt érintő vizsgálatot, hogy az okostelefbnok iránti érzelem mikor mutat túl az emberi kapcsolatokon, például a szülők, házastársak, gyerekek és barátok iránti szereteten. Továbbá mikor kezd el a gyakori telefonhasználat problémás viselkedéssé válni. Az eredmény szerint már most is valós probléma, hogy a felhasználók többsége a mobilját részesíti előnyben a szeretteivel szemben, főleg a fiatalabb generációban. Azonban sokan már érzékelik a problémát, ezért segítséget szeretnének kérni az egyensúly helyreállításához. A főbb eredmények közé tartozik, hogy a válaszadók harmada inkább az okostelefonjával foglalkozik, mint hogy személyesen kapcsolatba lépjen azokkal a személyekkel, akikkel egyébként törődik. Különösen a fiataí generációt érinti a probléma, vagyis a 2000 után született „Z generációt”, amely már a digitális világban nőtt fel — közülük 53 százalék az okostelefonját tartja a legjobb barátjának. A függőségre utaló jelek közé tartozik a telefonértesítések állandó ellenőrzése, amit a válaszadók 49 százaléka gyakrabban tesz, mint szeretne - a Z és az eggyel idősebb milleniumi generációban 10-ből 6 az arány. Továbbá 35 százalék egyetért, hogy túl sok időt tölt a képernyő előtt, és 34 százalék úgy gondolja, boldogabb lenne, ha ennél kevesebb időt töltene előtte. Ráadásul a válaszadók kétharmada (a Z és milleniumi generációban 4- ből 3) kifejezetten pánikot érez, ha arra gondol, hogy elvesztette a mobiltelefonját. Ugyanakkor 61 százalék egyetértett abban, hogy „a legtöbbet szeretnék kihozni a telefonjukból használat közben, de a legtöbbet szeretnék kihozni az életükből a telefonon kívüli is”. Ezenkívül 60 százalék szerint fontos lenne, hogy legyen életük a mobilozás mellett. Az adatokból a kutatók leszűrték a következtetést, hogy a felhasználók segítséget akarnak a „függőségük” ellen, és kívánatosnak tartanák az elszakadást a telefonjuktól. A függőségért a szakértők magát a Facebookot is hibáztatják, amely tavaly év végén jelentette meg a gyerekeknek szóló Messenger Kids alkalmazást, de ez a szülők és a gyerekvédelem szerint olyan „kapudrog”, ami hozzászoktatja a fiatalokat a telefonhoz, miközben még szellemileg nem elég felkészültek a kapcsolatok, főleg a zaklatok kezelésére. Az ellenvélemények szerint viszont a gyerekek úgyis használják a szolgáltatásokat, és a beállításokban hazudnak az életkorukról. Az európai régióban a legnagyobb a bizalmatlanság a védőoldásokkal szemben (Fotó: Shutterstock) A 2000 után születettek 53 százaléka az okostelefonját tartja a legjobb barátjának (Fotó: Shutterstock)
