Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-22 / 44. szám
8 I KULTÚRA 2018. február 22.1 www.ujszo.com Besúgók és provokátorok Grendel Lajos szerint rendkívül alkalmazkodók vagyunk, túlteng bennük az önszeretet és az önsajnálat Grendel Lajos fontosnak tartja a múltunkkal való szembenézést JUHÁSZ KATALIN Bármilyen hihetetlenül hangzik ie, Grendel Lajoe tavaly nyáron megjelent Bukott angyalok című kisregényének tegnapelőtt volt a pozsonyi bemutatója. Persze, enélkül is szép sikert aratott a Kalligram gondozásában napvilágot látott kötet, mára elfogyott. Március végén jön az új kiadás - tudtuk meg a szerzőtől azon a beszélgetésen, amelyen a kisregény mellett szó esett Jókairól, Mészöly Miklósról, Márairól, Tommy Cécile-ről, Dosztojevszkijről, de még Ján Budajról is. A rendezvény apropóját egyébként a magyar széppróza napja adta, amelyet idén első ízben ünnepeltek meg nagy erőkkel és a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt partnerségével Kárpát-medenceszerte. Úgyhogy véssük be a naptárba febmár 18-át, Jókai Mór születésnapját. A Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Pozsonyi Magyar Intézet is ezt tette, és Grendel Lajosnál megfelelőbb szerzőt nemigen találtak volna Pozsonyban az intézet új székhelyének „felavatására”. A futurisztikus rendezvényterem ugyan inkább egy szélesebb folyosóra emlékeztet, de megvan az az előnye, hogy harminc ember már tömegnek hat benne. Keserű József irodalomtörténész, a beszélgetés moderátora két lépésben eljutott Jókaitól Grendelig. Az összekötő kapocs Mészöly Miklós, RÖVIDEN akinek időskori prózájáról Grendel tanulmánykötetet írt. Amikor Mészölyt egy interjúban arról kérdezte Szigeti László, kik hatottak rá, Jókait is említette, elsősorban az enciklopédikussága végett. Ezek után adódott a kérdés, hogy Grendel számára mit jelent Jókai. Megtudtuk, hogy kiskamaszként falta a regényeit, aztán évtizedekre elfelejtette őket. Mostanában viszont gyakran visszatér a nagy mesemondóhoz, új színeket fedez fel benne, például a realizmus gyakori felbukkanását a romantikus felszín alól. De kanyarodjunk vissza a legutóbbi Grendel-műhöz. A Bukott angyalok főszereplőjéből meggyőződéses kommunistát nevel egykori megmentője. Mégis megfigyeli őt a csehszlovák állambiztonság, miközben ő maga is besúgó lesz. Visszavisszatérő téma a kötetben egy máig feltáratlan tragikus esemény is, a második világháború végén lezajlott pozsonyligetfalui tömeggyilkosság, (Somogyi Tibor felvétele) amelyet évtizedeken át elhallgatott a hatalom, és amely mögött feltehetően az állambiztonság állt. Grendel már a Tömegsír című regényben is foglalkozott ezzel a témával, az akkori ironikus hang azonban mostanra teljesen eltűnt, itt már nincs jelen. Lehet-e egy diktatúrában semlegesnek maradni? Megismerhető-e teljes valójában a másik ember? Mi újuk-e a történelmet, vagy a történelem ír műiket? Muszáj-e alkalmazkodnunk a történelmi helyzethez, amelyben élünk? Ezeket a kérdéseket feszegeti a szerző, és főleg ezekről volt szó a beszélgetésen is. Keserű József szerint a Bukott angyalok a hitről is szól, a kommunista ideológiák mellett a keresztény hit is megjelenik benne. Grendel azzal egészítette ki ezt a felvetést, hogy ki vagyunk szolgáltatva a hiedelmeinknek, és nehezen viseljük a csalódást. A kisregény egyik szereplője felteszi a kérdést: fontos-e a történelem távlatából az, hogy áldozat vagy bűnös valaki. Grendel szerint fontos, és igenis szembe kell nézni a múlttal, még akkor is, ha az emberek alkalmazkodóképessége rendkívül fejlett, ráadásul túlteng bennük az önszeretet és az önsajnálat. Az erkölcsi kérdések ebben a műben viszonylagosak, műiden szereplő a saját nézőpontjából szemléli, őket. És ehhez a témához nem passzol az az irónia, amely ott bujkált Grendel Lajos korábbi műveiben. A szerző egyetértett a moderátorral abban, hogy a Mátyás kűály New Hontban című regénnyel véget ért egy űói korszaka, és a Négy hét az élettel kezdődő korszakot a Bukott angyalok zárja. „Most egy ideig csendben leszek” - árulta el Grendel, hozzátéve, hogy ez a szünet csak a szépüodalomra vonatkozik. Év végén jelenik meg A modem magyar irodalom történetének mintegy száz oldallal kibővített, új kiadása. A huszadik századi magyar epika és lűa fontos szerzőit felsorakoztató kötetbe jó néhány új név bekerül, mindenekelőtt azok a .jobbos” űók, akiknek szerepeltetéséért Grendel már most fel van készülve a „balról” érkező kritikákra. Edith és Marlene a Jókai Színházban Forma-reinstalláció a Limes Galériában Komárom. A Limes Galériában pénteken 17 órakor nyitják meg a 6. Forma Biennálé-reinstalláció című kiállítást, amely a Szlovák Képzőművészeti Unió eredetileg tavaly Pozsonyban bemutatott, az alkalmazott művészetre, formatervezésre fókuszáló tárlatának komáromi újrarendezése. A Limes Galériában 33 szlovákiai képzőművész alkotásai - egyebek mellett ékszerek, textíliák, kerámiák, fotók, ipari és építészeti formatervek - tekinthetők meg. A kiállítás 2018. március 18-ig látogatható. (ú) A kassai Thália a Budapesti Tháliában Budapest. A budapesti Thália Színházban idén is megrendezik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét. 2018. április 18. és 22. között kilenc előadást tekinthet meg a közönség, hét Erdélyből érkezik, Szerbiából a Zentai Magyar Kamaraszínházat, Szlovákiából pedig a kassai Tháliát hívták meg a szervezők. A nyitónapon a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata (Shakespeare: Tévedések vígjátéka) és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház (Wedekind: A tavasz ébredése) lép színpadra. A szemle záróprodukciójaként, április 22-én 19 órától látható a kassai Thália Színház előadása, Mika Myllyaho Káosza, amelyben Varga Lívia, Rab Henrietta és Szabadi Emőke saját figuráján túl számtalan más szereplőt jelenít meg, több férfialakot is. Ä darabot Czajlik József rendezte. (ú) Sztárok a fegyveres erőszak ellen Los Angeles. Hollywoodi filmmogulok is támogatják a floridai diákok által a fegyvertartás szigorításáért szervezett március 24-i washingtoni felvonulást. Steven Spielberg és felesége, Kate Capshaw George és Amal Clooney bejelentését követően ajánlotta fel, hogy ugyancsak félmillió dollárt adományoznak a tüntetés szervezésére. Jeffrey Katzenberg producer és felesége szintén félmillió dollárral áll a diákok mellé, ugyanennyit adományoz Oprah Winfrey is. Szerinte a March for Our Lives (Felvonulás az életünkért) a hatvanas évekbeli Freedom Riders fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztet, amely világgá kiáltotta, hogy „elegük van, és végre hallatni akarják a hangjukat”. A 17 halálos áldozattal járó floridai iskolai lövöldözés után számos csoport szólította utcára az embereket, hogy támogassák a fegyveres erőszak elleni fellépést. A diákok mozgalmát olyan sztárok is támogatják, mint Justin Bieber, Lady Gaga és Cher. (MTI) A Komáromi Jókai Színházban holnap lesz az Edith és Marlene című zenés előadás premierje. Komárom. Edith Piaf életének néhány jelentős pillanatát Pataki Éva forgatókönyvűó dolgozta fel olyan módon, hogy életét a kortárs Marlene Dietrich fókuszán keresztül mutatja be. A történetírók ugyan nem jegyezték Dietrich és Piaf barátságát, de adódhat egy párhuzam, mert ugyanabban az időszakban indult és csúcsosodott ki a pályafutásuk, tudtak egymásról, s talán figyelemmel is kísérték egymás karrierjét. Egy őstehetség és egy filmipar varázslók által ,/elépített” díva - sorsuk, indíttatásuk, szakmájukhoz és az élethez való viszonyuk merőben különböző volt. Találkozhat-e két ilyen különböző személyiség, s ha igen, milyen hatással lehetnek egymásra? Ezzel a gondolattal játszik el a szerző. A történet Piaf temetésével indul, itt kezdődik s ide tér vissza az emlékezés. A mozaikos szerkezetű történetet Méhes László rendező egy zenedobozba helyezte; Marlene nyitogatja a zenedobozt, űányítja a történetet, felidézi Edith Piaf életének boldog és tragikus pillanatait. Ebben a keretben hangzanak el a világhírű sanzonok - A rózsaszínű élet, a Mylord, a Nem bánok semmit sem. Az előadást élő zenei kísérettel mutatja be a Jókai Színház. Az Edith és Marlene két címszerepében Holocsy Krisztina (Edith Piaf) és Holocsy Katalin (Marlene Dietrich) látható. (k) Holocsy Krisztina és Holocsy Katalin (Kiss Gábor Gibbó felvétele)