Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-21 / 43. szám
www.ujszo.com | 2018. február 21. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 115 Újraépítik a lebombázott nagyprépooti palotát A régi fényképek alapján készíttették a terveket, amelyeket már a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott (Képarchívum) VRABEC MÁRIA A Nyitrai Fórum Polgári Társu lás és a városháza is kifogásokat emelt a helyi püspökség terve ellen, miszerint újraépítené a zobori kötélpályát. NYITRA A felhívás szerint nem lehet tudni, hoz-e a városnak annyi bevételt az új kötélpálya, amennyi kárt okoz a környezetben. A polgármester szintén levelet írt a püspöknek, hogy fontolja meg a beruházást. A zobori libegő 1995 óta nem működik, azóta számos terv született a felújítására, de egyik sem valósult meg. A hegytetőn található végállomás alatti terület egyházi tulajdonban van, ezért a helyi püspökség állt elő a tervvel, hogy felújítaná, és szállodát építtetne a végállomásnál. Az elképzelés szerint a kötélpályát 2018- ban és 2019-ben építenék, hossza 322 méter lenne, és óránként háromszáz személyt vinne fel a hegytetőre. Útvonala kizárólag a püspökség tulajdonában lévő beépítetlen területek felett, a zobori tüdőszanatórium felé vezető út mentén lenne. A püspökség elképzelése szerint az új kötélpálya a tüdőkórháztól indulna, ugyanitt parkolóhelyeket is létesítenének. Tiltakoznak a felvonó ellen A terv azonban nem aratott osztatlan lelkesedést, amint a püspökség nyilvánosságra hozta, a városban polgári kezdeményezés indult azzal a céllal, hogy szakmai és társadalmi vitát indítson a kötélpálya és az ahhoz társuló szálloda, kerékpárút, turistaútvonal, valamint sípálya létrehozásáról. A Nyitrai Fórum Polgári Társulás kifogásolja, hogy a püspöki hivatal nem készíttetett környezetvédelmi hatástanulmányt. A püspöki hivatal közgazdásza, Martin Stofko szerint a kifogások mondvacsináltak, hiszen az új kötélpálya útvonala nem lenne hosszabb, mint a régié, és új épületeket sem építenének a végállomáson, csak a régieket újítanák fel. „Egyedül a kötélpálya útvonala és az ahhoz szükséges oszlopsor lenne új, de ez sem járna komoly beavatkozással. „Komikus dolog a természeten ejtett sebről beszélni, ha ezt a sebet pont a darázsi ipari parkból nézzük, amely a környék legjobb termőtalaján épült” - véli Stofko. Szerinte lakóházak építése sokkal nagyobb veszélyt jelent a Zobor természetes környezetére, mint a kötélpálya. „Mi nem akaijuk mindenáron ezt a kötélpályát, és végképp nem akaijuk a nyitrai polgárok akarata ellenében. Ha nincs rá igény, nem fogjuk erőltetni” - mondta. Több kár, mint haszon? Jozef Dvoné polgármester is levelet írt Viliam Judák nyitrai megyéspüspöknek, amelyben arra kéri, hogy a lakossági ellenvetésekre való tekintettel „körültekintően értékelje át a kötélpálya építésének tervét”. A polgármester azt javasolja, bocsássák társadalmi vitára a kérdést, hogy a turisztikai attrakció ne terhelje túlságosan a környezetet, és ne okozzon nagyobb kárt, mint amennyi hasznot hozhat a városnak. A zobori kötélpálya mellett más építkezésekbe is kezdene a nyitrai püspöki hivatal: fontolgatja a várdombra, a püspöki hivatalba vezető sikló építését és az 1945-ben lebombázott nagypréposti palota újraépítését is. Azóta a nyitrai káptalan fejének, a nagyprépostnak otthont adó palotának csak egy része áll a várdombon, az eredeti épületre csupán az idős nyitraiak emlékeznek. A kétemeletes rokokó-klasszicista nagypréposti palotát 1778 és 1780 között Mária Terézia építtette Franz Anton Hildebrandt tervei alapján. A második világháborúban, Nyitra bombázása során olyan súlyos károk érték, hogy csak a középső traktus földszinti részét hozták rendbe, azóta fel sem merült a teljes felújítás lehetősége. Mária Terázia szobra 2017-ben azonban régészeti feltárást végeztek a várdombon, és előkerültek az épület alapjai. „Ez adta a rekonstrukció ötletét. A régi fényképek alapján készíttettük a terveket, amelyeket már a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott” - mondta Martin Stofko, a püspöki hivatal közgazdásza. „Amint a nagypréposti palotát újraépítjük, oda költözik a püspöki hivatal egy része, amely helyére az egyházmegyei múzeum költözik a püspöki palotába. Ezáltal a várpalota teljes földszinti része, kivéve a püspöki titkárságot, hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára.” A püspökség már kidolgoztatta a terveket, ha minden jól megy, még idén elkezdené és egy éven belül be is fejezné az építkezést. Az eredeti épület mellvédjén állt Mária Terézia szobra, ez 1992 óta a pozsonyi Grassalkovich-palota kertjében áll. A nyitrai püspökség szeretné visszaszerezni, de ha nem sikerül, elkészítteti a szobor másolatát. Idén befejezik a nyitrai buszpályaudvar felújítását Idán befejezik a buszpályaudvar három áve tartó felújítását. A helyközi járatok peronjainak fele elkószült, a másik falán dolgoznak. Áprilisban kezdik javítani a távolsági buszok megállóit. NYITRA A buszpályaudvar felújítását 2015 márciusában kezdte el a tulajdonos, az Arriva társaság, és még az év májusában be kellett volna fejeznie az első szakaszt. Ehelyett két peron rekonstrukciója és az új mosdók felépítése másfél évig tartott, miközben alig lehetett munkásokat látni a terepen. Az Arriva társaság először azt nyilatkozta, a talajmunkálatokkal van gond, később a lerakott burkolatot reklamálta az alvállalkozónál. Fél évig szinte semmi nem történt a pályaudvaron, majd a rengeteg bírálat után a befektető lecserélte a kivitelezőt. Három éve épül 2017 áprilisában a Megaspol Kft. kezdte újra a munkát, és azóta elkészültek a helyközi járatok peronjai, kihelyezték a padokat, elültették a bokrokat, és az elektronikus információs táblák is működnek. Az Arriva szóvivője, Petra Helecz úgy tájékoztatott, már csak a távolsági buszok (Fotó: Nitrianske noviny) peronjai vannak hátra. „Egyelőre a terveken dolgozunk, áprilisban kezdjük a munkát. Ez lesz az állomás legszebb része, hiszen ide érkeznek az utasok” - mondta. A teljes felújítást a tervek szerint ősszel fejezik be, az előzetes költségvetés szerint kétmillió eurót költenek rá. (vrabec) Átadták a Jókai-díjat V.KRASZNICA MELITTA Idén első alkalommal ünnepeljük a magyar szóppróza napját, a Magyar írószövetsóg döntése alapján február 18-án, Jókai Mór születésnapján. A szakmai előadásokat, kiállításmegnyitót, a Jókai-díj átadását, koszorúzást és kultúrműsort magában foglaló nyitórendezvény vasárnap délután zajlott Komáromban, de az elkövetkező napokban számtalan helyen rendeznek íróolvasó találkozókat és egyéb eseményeket szerte a Kárpátmedencében. A nagy mesemondó tiszte jetére - aki Csender Levente, a MISZ elnökségi tagjának szavai szerint „örökre felrajzolta Komáromot az irodalomtörténet térképére” - délután három órakor megszólalt a református templom Jókai-harangja, majd Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója üdvözölte a Jókai-szobor lábánál összegyűlteket. Rámutatott, hogy Jókai nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk, művei nagyban hozzájárultak történelmi önismeretünk és magyarságtudatunk megőrzéséhez. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyéb elfoglaltsága miatt személyesen nem tudottjelen lenni, levelét Molnár Imre olvasta fel. Üzenetében egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy Jókai életművében nemcsak a magyar, hanem az egész európai keresztény civilizáció eszménye ölt testet, amely nem korfüggő. Csender Levente pedig arra mutatott rá, hogy napjainkban vita zajlik arról, hogy ki kellene venni az iskolai tananyagból Jókai műveit. Szerinte az, hogy a magyar széppróza napja ismét fókuszba helyezi Jókait, lehetőséget ad arra is, hogy újragondoljuk Jókai müveinek taníthatóságát és a magyartanárok konszenzusra jussanak arról, mely műveken keresztül lehetne közelebb vinni a fiatalokhoz az írót. A Kultúrpalota dísztermében Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Gál Sándor író és Szörényi László irodalomtörténész szólt a hallgatósághoz, A délután folyamán az érdeklődők máskor nem látható Jókaiereklyéket is megtekinthettek a Duna Menti Múzeumban. Köztük eredeti kéziratokat, valamint egy 1939-ből származó koszorúszalagot, amin a „Szülővárosod felszabadulásának ünnepére Bellád” szöveg olvasható. Az ereklye a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület gyűjteményének értékes darabja. „Azt sajnos nem tudjuk, hogy Nagy Bella, Jókai özvegye személyesen helyezte-e el a szobornál a koszorút, vagy küldte valakivel” - mondta Keszegh Margit, az egyesület elnöke. A hónap végéig látható Porpáczy Zoltán Napi Jókai című grafikai kiállítása. Az ünnepség során adták át a Jókai-díjat a Jókai Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által 2007 óta minden évben meghirdetett irodalmi pályázat nyertesének. Az idei nyertes a martfűi Rőszemé Fodor Agnes középiskolai magyartanár lett. A téma az Arany-emlékévhez kötődve Arany János időskori költészete volt, a beérkezett 9 pályamű közül az értékelő bizottság négyet kizárt a nem megfelelő témaválasztás miatt. A kiírók sajnálattal állapították meg, a pályázók között ezúttal nem volt egyetlen felvidéki sem. A díjátadót követően Keszegh Margit meghirdette a következő pályázat témáját Komárom irodalmi vonatkozásai a 18. és 19. században címmel. A Jókai-szobor lábánál kezdődött a vasárnapi ünnepi megemlékezés m (A szerző felvétele) AJÁNLÓ Február 21. (szerda) Érsekújvár-18.00: kávéházi beszélgetés Barak László költővel a KultúrKorzó szervezésében az érsekújvári Castle Cafe nagytermében. Bemutatják a szerző Én nem menni lakni külföld című verseskötetét. Közreműködik Gál Tamás színművész, az est vendégével H. Nagy Péter egyetemi oktató, irodalomtörténész beszélget. Léva —17.00: Az élet mozzanatai című képzőművészeti kiállítás megnyitója Mad’ar Anna alkotásaiból a Reviczky Házban. Február 22. (csütörtök) Érsekújvár -17.00: Lábik János festőművész (In memóriám 1933-2018) kiállításának megnyitója a Vunar Galériában. A kiállítást Gémesi Károly mérnök nyitja meg, közreműködik Berényi Margit, Veronika Poláková, Dusán Polák és Pálffy Fanni, a kiállítást március 31 -ig tekinthetik meg az érdeklődők. Február 23. (péntek) Komárom -19.00: Világkép- A boldog hülye és az okos depressziós - Kepes András előadása a városi művelődési központban.
