Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-19 / 41. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2018. FEBRUAR 19. www.ujszo.com Már napi egy cigaretta is árt Már napi egy cigaretta is jelentősen emeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a sztrók kockázatát. Csak a (elére csökkenti a kockázatot, ha a napi 20 szálat elszívó erős dohányos bármennyivel is kevesebbet szív. Átütő eredményt csak a teljes leszokás hoz, állítják a University College London kutatói a British Medical Journal című orvosi folyóiratban publikált tanulmányukban. Régóta ismert, hogy a dohányzás nemcsak a rák, hanem az agyvérzés és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát is növeli. A szívkoszorúér-betegségnél beszűkülnek vagy elzáródnak az erek, aminek következménye szívinfarktus lehet. Néhány országban, köztük Nagy- Britanniában és az Egyesült Államokban az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a dohányosoknak a száma, akik naponta kevesebb mint tíz szál cigarettát szívnak el. A kutatók szerint sokan azt hiszik, hogy ha naponta csak néhány cigarettát szívnak, az nem vagy csak kevéssé károsítja az egészségüket. Már több tanulmány bizonyította, hogy ez nem igaz. A szakértők 141 tanulmányt értékeltek ki, amelyeket 1946 és 2015 májusa között publikáltak. Azoknál a férfiaknál, akik napi egy cigarettát szívnak el, 48 százalékkal nagyobb a szívinfarktus és 25 százalékkal a sztrók kockázata, mint a nemdohányzóknál. A nőknél még magasabb a rizikó: 57 százalék, illetve 31 százalék. Összességében a napi egy cigarettát szívóknál a betegségek kockázata 40-50 százaléka a napi 20 cigarettát elszívókénak. Tanulmányok szerint a cigarettafüstben lévő anyagok az erek falát károsítják, és érelmeszesedést és trombózist okoznak A káros hatások már kis koncentrációban is jelentkeznek részben már a paszszív dohányosoknál is. A tüdőrák esetében azonban a kockázat a naponta elszívott cigaretták számával arányosan növekszik A legjobb az lenne, ha a dohányosok teljesen leszoknának - írják a kutatók Az egészségügyi kampányoknak a teljes absztinenciát, nem pedig csak a dohányzás mértékének csökkentését kellene propagálniuk Emlőrák-terápia: veszélyes mellékhatások Fokozhatják a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát egyes emlőrák-terápiák - figyelmeztettek az Amerikai Szívtársaság szakemberei a Circulation című folyóiratban közölt tanulmányukban. Az amerikai szakemberek szerint a nőknek gondosan mérlegelniük kell bármely terápia kockázatait és előnyeit. Nem minden kezelés kockázatos, és vannak lehetőségek azok csökkentésére vagy elkerülésére. A szerzők szerint a legtöbb emlőrákos attól fél, hogy ez a betegség okozza a halálát. Még ha fel is épül a betegségből, akkor is tart ettől, de több mint valószínű, hogy szívbetegségben fog meghalni, különösen a 65 év felettiek. A kezelés mellékhatása lehet a szabálytalan szívritmus, billentyűhiba vagy szívelégtelenség. A tünetek jóval a mellrákkezelés befejezése után jelentkezhetnek. A Herceptin és hasonló gyógyszerek szívelégtelenséget okozhatnak, mely néha átmeneti, és a kezelés után megszűnik, de állandósulhat is. Más gyógyszerek szívritmuszavart vagy koszorúérgörcsöt (angina) okozhatnak, ami végül szívizominfárktussal járhat. A sugárterápia az artériákat szűkítheti, vagy elzárhatja. Egyes kezelések a DNS-t károsíthatják. (MTI) Minden idők legnagyobb méreteit öltötte a turizmus az elmúlt években. Emberek jönnek-mennek, s a világ legtávolabbi pontjainak meghódítása sem jelent már akadályt. V elük együtt azonban rendkívül rövid idő alatt a vírusok is beutazzák a Földet, s közben genetikai anyaguk - a felszíni fehérjemolekulák mennyisége, típusa és elrendeződése - megváltozik, mutálódik. A gond az, hogy immunrendszerünk erre nincs felkészülve, s az új vírust nem tudja felismerni. Mivel nem tud ellene védekezni, így nyugodtan támadhat. A genetikailag megváltozott, mutálódott vírus szinte rendszeres időközönként hatalmas influenzajárványt indít el. Megközelítőleg 40 év kell ahhoz, hogy egy új vírus kialakuljon. Spanyolnátha és hongkongi influenza A 20. században több influenzajárvány is volt. A genetikai információ megváltozásán kívül ehhez a lakosság védettségének gyengülése is hozzájárult, amit a háborúk okozta éhínség, a nélkülözés, a stressz, az orvosi ellátás hiánya és minősége váltott ki. A legpusztítóbb és a legismertebb az 1. világháború végén a spanyolnáthának nevezett járvány (Á típusú influenza H1N1 törzs) volt, amely 20-50 millió emberáldozatot követelt. A világ összlakosságának 20%-a betegedett meg. Következtében többen haltak meg, mint a katonák és a civilek a háborúban. 1968-ban a hongkongi influenza (H3N2 törzs), 1975- ben pedig az ázsiai A típusú influenza (H2N2 törzs) pusztított. Manapság sokat beszélünk a madárinfluenzáról (H5N1). Vírusának antigéntérképe rendkívül hasonlít a spanyolnátha vírusáéhoz. Újabb és újabb vírustörzseket tenyésztenek laboratóriumi körülmények között, tehát tudunk róluk. Most már arra kell megoldást találni, hogy miképp lehet védekezni ellenük, és megakadályozni, csökkenteni a fertőzés lehetőségét. Hidegben sem fagynak meg Az influenza vírustörzsei rendkívül ellenállók. Tüsszentéssel, köhögéssel kerülnek a levegőbe, amit újra belélegzünk. Legjobban a hideg és nedves időjárást kedvelik, s apró folyadékcseppeken (köd, vízcseppek) utazva támadnak. Akár a mínusz 80 C-fokot is elviselik. Nem igaz, hogy a hidegben „megfagynak”, inaktiválódnak. Cseppfertőzéssel támadnak Hideg, ködös időben hamarabb megfázunk. Gyengül az immunrendszer, ráadásul a megváltozott vírustörzseket fel sem ismeri. A belélegzett vírusok pedig megtapadnak a légzőrendszer nyálkahártyáin. Az új vírusokkal fertőzött váladék köhögéssel, tüsszentéssel újra a levegőbe kerül. Elég egy tüsszögő beteg a tömegközlekedésben, az iskolában, óvodában, és máris terjed a kórokozó. Hangsúlyozni kell a fertőzött beteg embertársaival szembeni felelősségét. Jegyezzük meg, hogy ne a tenyerünkbe tüsszentsünk, köhögjünk, hanem zsebkendőbe, ami a kiszabaduló cseppek nagy részét felfogja. A fertőzött ember maradjon ágyban, mert így az immunrendszer könynyebben be tudja azonosítani az új vírustötzset, és megfelelő ellenanyagot tud termelni. Ä beteg igyon sok folyadékot. Ha otthon marad a béteg, bizonyos értelemben izolálódik, s csak a legközelebbi családtagokat fenyegeti a fertőzés veszélye. Az ilyen beteget ne látogassuk meg! Az influenza okozta halál ma már rendkívül ritka, és ha elő is fordul, nagy valószínűséggel a szervezet korábbi, egyéb betegségek általi legyengülésével, bizonyos létfontosságú rendszerek károsodásával, valamint az immunrendszer lassúbb reakcióival függ össze. A vakcina nem tartalmaz vírust A megelőzés leghatásosabb módja a védőoltás, ami Szlovákiában mindenki számára hozzáférhető és ingyenes. Fontos, hogy nem a tünetek jelentkezésekor, hanem legalább 14 nappal korábban, még egészségesen kell kérni a védőoltást. A beteg embernek csak akkor ajánljuk a védőoltást, ha már meggyógyult. n A megelőzés leghatásosabb módja a védőoltás, ami Szlovákiában mindenki számára hozzáférhető és ingyenes. A védőoltásról sok tévhit él a köztudatban. Le kell szögezni: a vakcina sem erős, sem gyenge vírust nem tartalmaz, hanem a korábban járványt okozott vírus maradványaiból, vagyis inaktivált, halott vírusok felszíni fehérjeképleteiből áll. Ezekre reagál az immunrendszer, és amikor az ilyen fehérjékkel támadó vírussal találkozik, már megfelelően tud védekezni. A tudomány csak a már ismert fertőző vírustötzsek antigénjeit tudja kínálni, a várható genetikai mutációval létrejött esetleges új vírus fehérjéit viszont még nem. Sajnos fennáll a veszély, hegy a madarakról, sertésekről terjedő és az emberi vírus genetikai anyagának kereszteződésével új vírus jön létre. Veszélyes vírustörzsek felbukkanásakor ezért rendelik el egész baromfitelepek, sertésneveldék megsemmisítését. Az elpusztult vándormadarak testében kimutatható esedeges vírusok rendkívüli járványügyi intézkedéseket követelnek meg. A mutálódott vírussal szemben az emberi szervezet kezdetben védtelen, mert nincs megfelelő ellenanyaga. Az immunrendszer sejtjeinek együttműködésével fokozatosan alakul ki az immunválasz. Ellenanyag azért nem fejleszthető ki, mert még nem ismert a mutálódott vírus. Ha azonosítják, megnyílik az út az ellenanyag előállításához. Minden felső légúti fertőzés influenza? Nem. Még ha bizonyos tünetek hasonlóak is, egészen más betegségről lehet szó, például a felső légutak és a melléküregek bakteriális fertőzéseiről, amelyek szintén lázzal, fejfájással, orrváladékozással, tüsszögéssel, köhögéssel járnak. Maga a köhögés pedig nemcsak a gégefő ingerlésének, hanem a felső légutak nyálkahártyájának, falának gyulladása lehet a következménye. Ebben az esetben az orvosi kivizsgálás és a helyes diagnózis felállítása a legfontosabb. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa Védőoltást csak egészséges /=>mrw^r Lronirm
