Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-19 / 41. szám
www.ujszo.com | 2018. február 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Hamvazó Valentin sztenderd szlovák napja Talán írjunk sztenderd szlovák szerelmes verseket? I dén február 14-e azzal tűnt ki, hogy hamvazószerda, a Valentin-nap és a még nem annyira ismert Sztenderd szlovák nyelv napja is erre a dátumra esett. Számomra nagyon érdekes volt megfigyelni, hogyan jelenik meg mindez így együtt, egy városban. Egyrészt nagyon sok étteremben volt Valentin-napi menü, ami természetesen leggyakrabban húsos ételből állt, így a hithű katolikus párok nem vehettek részt a romantikus ünneplésnek ebben a formájában. Az utcákon reggeltől estig csokorral közlekedő férfiakat lehetett látni, így egyáltalán nem lehetett elfelejteni, hogy milyen nap is van ma. Gondolom, inspirálták is egymást, a legjobb reklámot csinálva ezzel a virágárusoknak, akiknek biztosan jövedelmező napjuk volt. Voltak, akik összehozták a randit a hamvazószerdái misével, mert a templomok előtt is virágcsokorral várakozó férfiakat lehetett látni. A mise után pedig boldog párokat, virággal, és homlokukon a hamuval rajzolt kereszttel. Úgy tűnik, Pozsonyban az emberek valahogy összevonták a régi szokásokat az új akkal. De a legújabb ünnep, amely február 14-ére esik (és egyelőre kevesen tudnak róla), a Sztenderd szlovák nyelv ünnepe. Eduard Chmelár újságíró, politikai elemző, újabban lehetséges köztársaságielnök-j elölt ennek az ünnepnek az egyik fő támogatója. Ez az ünnep is Pozsonyhoz kötődik: 1843. február 14-én Eudovít Stúr, Ján Francisci, Ján Kalinciak, LudovítGáber- Lovinsky, Sámuel Stúr és Samuel Vozár találkozott Stúr lakásán, az akkori Apácapálya utcában, és megegyeztek, hogy sztenderd szlovák nyelvként megpróbálják kodifikálni a szlovák nyelv középszlovákiai kulturált változatát, amely később valóban a mai szlovák nyelv alapj a lett. Nem tudom pontosan, hogyan kellene ezt ünnepelni, esetleg összevonni a szerelmesek napjával. Talán írjunk ezen a napon sztenderd szlovák szerelmes verseket? Beleszeressünk a nyelvbe? Nem, persze hogy nem kell ezt egyszerre ünnepelni, sőt, állítólag kevés ember „szerelmes” egy sztenderd nyelvbe, nevezetesen a szlovákba. Lehet, hogy tényleg jobb, hogy kezdődik a böjt, és nem kell ezen gondolkozni, hanem inkább a böjtre figyelni. Böjtöt kevesebb szóval is lehet tartani, kevesebbet beszélni, többet hallgatni, kevesebb értelmetlen szöveget olvasni. Mindenkinek mást és mást jelenthet a böjt, a lényeg az, hogy húsvétkor megint ünnepelhetjük a feltámadás és az örök élet ígéretének csodáját. Teljesen függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélünk. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Ukrajna szét fog esni az oligarchák és a szakadárok miatt 13. fizetés: hírverés vagy segítség? LAJOS P. JÁNOS A parlament múlt héten elfogadta a munkatörvénykönyv módosítását, amely a hivatalos kormányzati álláspont szerint az alkalmazottaknak és a munkaadóknak is segítséget jelent. Emelkedik az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapi műszakok után járó minimális bérpótlék, illetve adó- és járulékkedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 13. és 14. fizetést adnak alkalmazottaiknak. A törvény kimondja azt is, hogy a 13. fizetést júniusban, a 14.-et pedig decemberben kell kifizetni. Elvben valóban igaz, hogy a jogszabály kedvez a munkaadóknak és az alkalmazottaknak is. A bérpótlék emelkedése - az ünnepnapi bérpótlék kivételével - valóban nem túl magas. A minimálbér 3 0-40-5 0 százaléka - természetesen órabérre számítva - nem túlságosan nagy összeg, egy műszak esetében az emelkedés csak a vasárnap dolgozóknál lépi át az óránkénti egy eurót. Májustól óránként legalább 1,38 eurót, vagyis egy nyolcórás műszakra számítva 11 euró pótlékot kell fizetnek annak, aki vasárnap dolgozik. Aki szombaton, az a felét kapja, 5,5 eurót. Ennyi pluszpénz igazán jár annak, aki hétvégén kényszerül dolgozni, és ráadásul a munkaadók a munkaerőhiány miatt feltehetően mindenképpen rákényszerülnek arra, hogy jobban megfizessék azokat a dolgozókat, akik hajlandóak a „nem hagyományos” munkaidőben dolgozni. Probléma azonban mégis van: hogy kommunikációs szempontból a lehető legtöbbet nyerje a kormány, kampányszerűen, rövid előkészítés után, ráadásul év közben, májusban vezeti be a változásokat. A vállalkozók legalább egy évre terveznek, ezért csak valóban indokolt esetben kellene a gazdaságot érintő törvényeket év közben módosítani. A gazdaság ugyanis mindenekelőtt kiszámítható, a lehetőségekhez képest állandó környezetet igényel. Ugyanez vonatkozik a másik intézkedésre is, ami ugyan látszólag szintén a munkavállalóknak kedvez, de valójában a munkaadóknak előnyös. Pontosabban előnyös lenne, ha nem bástyázták volna körbe nehezen, túl költségesen teljesíthető feltételekkel. Pedig ez egy valóban jó lehetőség lenne, ami az alkalmazottnak pénzt hoz, a munkaadónak pedig valamelyest pénzt takarít meg. Persze a munkaadói megtakarítás csak akkor érvényes, ha már korábban is fizetett 13. fizetést. A járulék- és adócsökkentés a vállalkozóknak jó, de a feltételek miatt nehéz élni vele. A munkaadónak ugyanis az alkalmazott teljes átlagfizetését ki kell fizetnie 13. vagy 14. fizetésként, miközben az adó és járulékkedvezmény csak 500 euróig érvényes. Kevés az olyan munkaadó, aki tényleg teljes értékű 13. fizetést tud adni, ha pedig ennél kevesebbel jutalmazza alkalmazottját, akkor már nem élhet az állami kedvezménnyel. A másik feltétel még érthetetlenebb: 14. fizetést csak az adhat, aki adott 13-at is. Pedig Szlovákiában gyakoribb a karácsony előtti jutalmazás, a szabályozás azonban lehetetlenné teszi a kedvezmény felhasználását azok számára, akik egy évben csak egyszer, karácsony előtt adnának plusz fizetést. Holott akkor már jobban látják cégük éves gazdasági eredményeit, szabadabban mernek költekezni, és a munkavállalónak is segítség a karácsony előtti jutalom. A munkavállalók szempontjából is van két kizáró megkötés. Az egyik, hogy a 13. fizetést csak 2 éves munkaviszony, a 14.-et pedig csak 4 éves munkaviszony után lehet kifizetni. A két év még talán a többség számára teljesíthető, de a négyéves munkaviszony ugyanazon a munkahelyen napjainkban már nem annyira általános. Ha a kormány tényleg segíteni akarja a munkaadókat és a munkavállalókat, akkor ezeket a feltételeket még enyhíthetné. FIGYELŐ Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzó szerint Ukrajna maffiaállam, ahol minden az oligarcháktól függ - közójük sorolta Petro Porosenko államfőt ás Rinat Ahmetov Donyeck megyei nagyvállalkozót (a Sachtar Donyeck f utballklub tulajdonosát). Szaakasvili, a korábbi grúz elnök a Die Presse osztrák napilapnak beszélt erről. „Ukrajnában a tőke 70 százaléka hét oligarcha tulajdonában van, a két legjelentősebb közöttük Petro Porosenko és Rinat Ahmetov, kettejük kezében van a vagyon fele.” Szaakasvili szerint az állam gyakorlatilag megszűnt működni, s az országban „félkatonai szervezetek irányítanak, amelyeket Porosenko kihasznál. Hasonló fegyveres csoportok állnak a belügyminiszter és Ahmetov rendelkezésére is” - tette hozzá. A volt grúz államfő azt jósolja, hogy Ukrajna a közeljövőben szétesik. „Az ország keleti és déli része gazdaságilag haldoklik. Bukovinában és Kárpátalján számos nemzetiségi él - románok és magyarok. Ezekben a régiókban is növekvőben vannak a keleten már megtapasztalt szakadár törekvések. (...) Mindez az állam széthullásához és kriminalizálódásához vezet” - vélte. Megjegyezte, hogy az Odessza megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjeként nem volt pénze a reformokra. „Meg volt kötve a kezem, de javulást ígértem. A lakosság már csalódott volt, pénz és Kijev támogatása nélkül, valamint a helyi maffia ellenállása miatt nem tehettem semmit”. A volt grúz államfőt február 12-én őrizetbe vették Kijevben, és kitoloncolták Lengyelországba, ahonnan Hollandiába utazott tovább, ahol a családja él. Szaakasvili kilenc éven át, 2013-ig volt Grúzia elnöke, majd a Viktor Janukovics oroszbarát elnököt megbuktató 2014. évi népfelkelés után Ukrajnában telepedett le, felvette az ukrán állampolgárságot. 2015-2016-ban még Petro Porosenko szövetségeseként Odessza megye kormányzója volt, amíg össze nem különbözött az ukrán elnökkel, akit korrupcióval vádolt meg. Ukrajnában azzal vádolják, hogy egy, az ukrán államfő elleni puccsot megkísérlő bűnszervezetet támogat. Porosenko tavaly júliusban fosztotta meg ukrán állampolgárságától. (MTI) Visszaesett Macron népszerűsége Emmanuel Macron francia államfő tetszési mutatója egy hónap alatt hat pontot esett vissza, jelenleg a franciák 44 százaléka elégedett a politikájával - derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet vasárnap ismertetett a Le Journal du Dimanche című hetilap. A franciák 55 százaléka elégedetlen a kormány politikájával. Az államfő tetszési mutatója - amely decemberben és januárban is még az 50 százalék felett állt - elsősorban az 50 és 64 év közötti korosztályban esett vissza, mintegy tíz százalékkal, feltehetően a nyugdíjra rakodó járulékok január 1-i megemelése miatt. A tavaly májusi megválasztását követően 66 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Macron népszerűsége a nyár végére húsz százalékot esett vissza, azóta viszont fokozatosan nőtt az év végéig. Frédéric Dabi, a felmérést végző Ifop igazgatója szerint a megtorpanás egyértelmű a kormányzat számára, ugyanis Edouard Philippe kormányfő tetszési mutatója is visszaesett a múlt havi 49-ről 46 százalékra. Az elemző szerint az államfő megítélésében a vásárlóerő egyre nagyobb szerepet játszik. A társadalomban érezhető a csalódás amiatt, hogy a franciák többsége egyelőre nem érzi a vásárlóerő javulását, amelyet pedig folyamatosan ígér a kormány. (MTI)
