Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-19 / 41. szám
2 I KÖZÉLET 2018. február 19. I www.ujszo.com Híd: nem kiemelt partner az MKP a helyi választásokon Egyes városok esetében az országos elnökség is beleszól abba, kit indít a Hid polgármesterjelöltként (SiTA-feivétei) VILLÁMINTERJÚ Jakab Elemérrel, a Híd önkormányzati alelnökével Elsőre inkább kívánságnak tűnik, hogy tíz százalékkal több helyi képviselője és polgármestere legyen a Hídnak. Meggyőződésünk, hogy tudjuk növelni ilyen mértékben a jelenlétünket a helyi képviseletekben, a Híd képviselőinek száma növekvő tendenciát mutatott. Az emelkedés annak is köszönhető, hogy alacsony szintről indultak. A helyi eredményeik azonban jelentősen elmaradnak például az MKP-étól. Nem lehet összehasonlítani egy 8 éve működő pártot egy 25 évessel, amely erős helyi struktúrákkal rendelkezik. De az MKP-s polgármesterek száma is csökken. Az MKP egy párt a többi közül, természetesen versengünk vele, de lesznek helyek, ahol kialakulhat együttműködés. Már most is léteznek MKP-Híd-koalíciók, vagy egy szélesebb koalíció tagja a két párt. Nem ördögtől való a helyi együttműködés, de ezt mindig a helyi politikusoknak kell eldönteniük. LAJOS P. JÁNOS A Híd 10 százalékkal több önkormányzati képviselőt és polgármestert szeretne az őszi helyhatósági választások után. A párt csak a szélsőségesekkel zárja ki az együttműködést, az MKP-t nem tartja kiemelt partnerének. Pozsony. Az önkormányzati választásokra való felkészülés volt az egyik témája a Híd Országos Tanácsa szombati ülésének, a felkészülést Jakab Elemér parlamenti képviselő irányítja. „10 százalékkal szeretnénk növelni a helyi képviselőink és polgármestereink számát” - ismertette a párt célját Jakab. Jelenleg 140 polgármesterük és 670 helyi képviselőjük van - szerinte a cél reális, de azt nem árulta el, hogy mely régiókban tudnák ezt a növekedést megvalósítani. Az együttműködést csak a szélsőségesjelöltekkel zárták ki, kiemelt partnereket nem határoztak meg. Nem tekintik megkülönböztetett partnernek sem az MKP-t, sem a Smert, sem az SNS-t. Egyes fontos városokban - például Komárom, Dunaszerdahely - az országos elnökség is beleszólhat a jelöltállításba vagy a választási együttműködésbe. A Hídnak nem lesz központi kampánya, nem határozta meg azt sem, mennyit költ reklámra. „Szerintünk a kampányt helyi szinten kell vezetni, a városokban a helyi jelölteknek kell biztosítaniuk a kampányuk költségvetését, de nem kizárt, hogy egyes helyeken a párt is hozzájárul ezekhez” - mondta Jakab Elemér. Nyugdíjkorhatár A Híd úgy döntött, nem támogatja a felső plafon bevezetését a nyugdíjkorhatárnál. A jelenlegi módszer — évente nő a korhatár néhány hónappal - stabilizálta a nyugdíjrendszert. „Ezzel az eszközzel nemcsak a nyugdíjakra jut elég pénz, hanem a tisztességes valorizálást is lehetővé tesz^” - áll a testület határozatában. Bugár szerint a korhatárplafon elfogadása egyáltalán nem lefutott meccs, mint ahogy a Smer és az SNS láttatja. „Az alkotmánytörvény elfogadásához 90 szavazatra van szükség” - jelentette ki Bugár. A Smer 65 évben, az SNS 64 évben húzná meg a nyugdíjkorhatárt. Azonban ez csak a jelenlegi negyveneseket érintené. Bugár szerint fontosabb, hogy a korhatár felé közeledők pontosan tudják, mikor mennek nyugdíjba. .Javasoljuk, hogy a törvény úgy módosuljon, hogy az állampolgár a nyugdíjba vonulása előtt legalább 5 évvel értesüljön a nyugdíjba vonulása pontos dátumáról” - áll a nyilatkozatban. Családi pótlók A párt a kormány következő „szociális csomagjába” olyan intézkedéseket javasol, amelyek „azoknak a munkavállalóknak segítenek, akik hajlandók dolgozni”. Emellett elsősorban a családtámogatások, például a családi pótlék növelését javasolja. Bugár ezekről nem árult el részleteket, azokat előbb a koalíciós partnerekkel vitatják meg. Szorgalmazzák az együttműködést az MKP-val? Nincsenek kiemelt pártok, sem az MKP, sem a másik két kormánypárt nem az. A szélsőségeseken kívül mindenkivel készek vagyunk együttműködni, de nem részesítünk előnyben senkit. Tárgyaltak a fontosabb városokról, Dunaszerdahelyről, Komáromról? Tudják már, hogy (SITA-felvétel) kikkel tudnának együttműködni, kiket indítanának? Igen, de ajelöltek kiválasztása és a partnerek keresése a helyi struktúrák feladata. Mi most a kereteket szabtuk meg. Kizártuk a szélsőséges pártokat, és lehetőséget adtunk a helyi szervezeteknek, hogy mindenkivel, a függetlenekkel is tárgyalhassanak. Ezt a nyár végéig akarjuk lezárni. Szeretnénk azonban megtartani jelenlegi polgármesteri és képviselői pozícióinkat. Lesz saját jelöltjük Komáromban és Dunaszerdahelyen? Korai a kérdés, van elképzelés, de később döntünk. Ezekben a városokban is a helyi struktúrákra bízzák a döntést? Vannak kiemelt városok, Dunaszerdahely, Komárom, vagy Pozsony és Kassa. Ezekkel az országos elnökség is foglalkozni fog. A kiemelt városok listája még nincs lezárva. A szélsőségesek alatt Kotleba pártját értik? Igen, továbbá a független szélsőségesjelölteket. (ipj) Fico államosítaná a szakiskolákat Ha kampány van, a valóság befogja a száját Orbán Viktor tegnapi évértékelőjén büszkén jelentette ki, hogy megszüntették a politikai korrektséget, és a szájkosarat visszaküldték Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek. A másik nagy témája a migráció volt, „mert a bevándorlás miatt sötét felhők gyülekeznek Európa fölött”. Az új törésvonal a Nyugat és Közép-Európa között húzódik. Barkóczi Balázs politológus úgy véli, Orbán önmagát cselekvő politikusként, pártját pedig az egyetlen nemzeti erőként és a legnagyobb politikai közösségként pozícionálta, amely egyedül képes szembeszállni a beszéd valódi gerincét adó, tételesen felsorolt és különböző adatokkal is alátámasztott külső fenyegetésekkel. A Fidesz kommunikációjának fókuszában álló menekültválság, valamint a rendszeresen ellenérdekelt félként bemutatott EU és Soros mellett a miniszterelnök egy új szereplő, az ENSZ beemelésével a saját és kabinetje európai szerepét igyekezett növelni. Összességében a beszéd jól megmutatta, hogy a kormány retorikájának fókuszába az áprilisi választásokig a bevándorlás kérdése, valamint az ezt állítólagosán támogató külföldi és a nemzetiként pozícionált erők konfliktusa kerül - fűzte hozzá Barkóczi. Az eredmények listázása mellett a kényes témák, például az egészségügy, az oktatás, nem kerültek szóba - értékelt lapunknak Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A szokásos csípős beszólások sem maradtak el, a miniszterelnök kritikus szavakkal illette az ellenzéket. Szerinte nem kormány-, hanem ellenzékváltásra lenne szükség. Külpolitikai, azaz európai téren a miniszterelnök által képviselt geo- és reálpolitikai szemszögből a bevándorlás és a Soros-hálózat elleni szembenálláson volt a fő hangsúly-mondtaHangácsi, (ssz) Szakértők szerint az állam eddig tétlenül nézte, hogyan távolodik a munkáltatók elvárása ás az oktatási rendszer. Lágből kapott számok Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) munkatársa szerint Fico számai módszertani szempontból nincsenek alátámasztva. „Csak azt lehet nyomon követni, hogy hány diák lesz munkanélküli a középiskolát követően. Ráadásul míg a nagy vállalatok valóban konkrét pozícióba veszik fel a munkásokat, addig a kisebb vállalkozásoknál egy-egy alkalmazott szinte mindent csinál. Ezért is nehéz behatárolni, hogy valóban a szakmájában helyezkedett-e el a pályakezdő” - magyarázza Páleník. Még nem tárgyaltak A Híd ellenzi a szakközépiskolák központosítását, azt azonban támogatná, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket indítsanak. „Azt kell elérni, hogy a középiskolák egy jelentős része szakközépiskola legyen, amely a munkaadóknak képezné az alkalmazottakat. Ehhez nem kell elvenni az iskolafenntartás jogát a megyéktől - jelentette ki a Híd elnöke. - A koalíciós tanács erről még nem tárgyalt, de ha csak központosításról lesz szó, abba nem megyünk bele” - közölte Bugár. Ellentmondások A központosítás előtt stratégiára lenne szükség, meg kellene határoznunk, hogy bányászokat vagy gépészeket akarunk-e képezni, és ehhez igazítani a szakképzést és a normatív támogatást-érvel Michal Páleník, aki arra is rámutat, hogy Robert Fico egyrészt bírálja a szakmunkásképzést, másrészt a kormány jó ideje támogat olyan képzéseket, melyekről tudjuk, hogy nincs jövője, ilyen a vájártanulók képzése. Júlia Uhrinová, a rimaszombati Regionális Fejlesztési Ügynökség (RRA) igazgatójának tapasztalata szerint nehéz az új szakok beindítása. A mechatronika névre keresztelt, a legújabb mezőgazdasági gépek kezelését oktató program elindításában vett részt Rimaszombatban. „A tanulmányi programot az iskolának kellett kidolgoznia, ezután következett a bonyolult és hosszadalmas akkreditáció. Probléma továbbá, hogy az új szakokhoz nagyon nehéz szakképzett pedagógust találni, mert a fiatal mérnökök más ágazatban a háromszorosát is megkeresik annak, amit az oktatásügyben” - magyarázza Uhrinová. Szerinte az oktatás modernizálása eddig sem akarat, hanem pénz kérdése volt. „Egy új szak beindításához új tankönyvekre, a gyakorlati képzést lehetővé tevő legújabb eszközökre, műhelyekre van szükség, a költségeket pedig az iskolának, illetve a fenntartónak kell állnia” - magyarázta Júlia Uhrinová. A fejlesztés jobbára a támogató cégek révén és uniós forrásokból valósulhat meg. Peter Krajnák (Híd) államtitkár elárulta, a tervek között szerepel, hogy a kevésbé keresett szakmák után a minisztérium kisebb normatívát fizetne. Szeretnék vonzóbbá tenni a duális képzést és megerősíteni a regionális hivatalok hatáskörét a szakok engedélyezésében. (ie, Ipj) PSG: Sportszakma vagy showbusiness? Meddig tart a türelem Unai Emery felé? Tanul-e Párizs a City hibáiból? Klubcsúcsot döntött a Napoli - ez vajon már elég lesz a bajnoki címhez?
