Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-16 / 39. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com | 2018. február 16. Ili Rémisztő méreteket ölt az okostelefonos adathalászat Manapság már elképesztően kifinomult módszerek segítségével képesek okostelefonjaink követni minden lépé­sünket (Fotó: S hutterstock) RÖVIDEN 02: hétvégi leállás Ma este tíztől szombat estig a rendszer fejlesztése miatt átme­netileg leállnak az 02 egyes szol­gáltatásai. A leállás nem érinti a hivásokat, az SMS-küldési lehe­tőséget és a mobilintemetezést sem. A fejlesztés főleg a www.o2.sk oldalt, a szolgáltató applikációját érinti, így az 02 azt kéri az ügyfelektől, hogy még a leállás előtt intézzék el azokat az ügyeket (aktiválás, deaktiválás, szolgáltatásmódosítás, egyenleg­­feltöltés), amelyeket ezeken a fe­lületeken szoktak végrehajtani. Az egyenlegfeltöltés bankautomatán és feltöltőkártyával a leállás alatt is működni fog. Ugyanez érvé­nyes a Tesco mobile ügyfeleire is. Orange: 19 új csatorna 19 új csatornával bővítette a tele­víziós csatomakínálatát az Orange. A FiberTV-szolgáltatás ügyfelei a számos regionális té­vécsatorna és a népszerű NOVA Sport HD mellett már a magyar Sorozat+, a SlágerTV és az RTL II műsorát is nézhetik. ÖSSZEFOGLALÓ Az okostelefonok uralják az életünk. Bármilyen jellegű információra van szükségünk, az ujjhegyeink segítségével pár másodperc alatt hozzájuthatunk. Rengeteg mindent tanulhatunk, vásárolhatunk illetve végtelen számú kapcsolatot teremthetünk másokkal. Miközben az ilyen jellegű tevékenységeinket műveljük soha ne felejtsük el, hogy minden egyes keresést felhasználhatnak ellenünk. A keresési előzményeink és akti­vitásunk nem csak egy naplózott el­tárolt szövegsor. Egy egész profilt állítanak össze online viselkedésünk és szokásaink alapján, amivel ter­mékként kereskednek a cégek egy­más közt. Ez egy nagyon komoly kétélű fegyver, hiszen segíthet is, il­letve így nagyon könnyen félre tud­nak vezetni minket - írja a TheNext- Web. Manapság már elképesztően kifi­nomult módszerek segítségével ké­pesek okostelefonjaink követni minden lépésünket, illetve megfi­gyelni viselkedésünket. Szinte fel­foghatatlan mennyiségű hasznos adat gyűjthető be bárkiről, ráadásul mind aktív és passzív használat köz­ben is. Az információk között szinte mindig szerepel a tartózkodási he­lyünk, böngészési előzményeink, beszélgetéseink, aktivitásunk a kö­zösségi oldalakon, kiadásaink, bio­metrikus adataink (ujjlenyomat, írisz), illetve az arcunk minden rész­lete, ráadásul az üzeneteink olyan szinten raktározódnak, hogy azt is meg tudják mondani, mikor, kivel mit beszéltünk. A legtöbb internetező észlelte már az elmúlt években, hogy milyen jól személyre lett szabva minden. Ami­re rákeresünk, szinte egyből megta­láljuk, sőt, ha valamiről csak beszél­getünk vagy említést teszünk írás­ban, máris megjelenik valahol egy reklámfelületen, hogy hol és mennyiért tudjuk megvásárolni. Természetesen ezek is azért jelen­nek meg, mert minden mozdulatun­kat figyelik az erre íródott algorit­musok, amik próbálják a nekünk legmegfelelőbb ajánlatot az arcunk­ba nyomni. Mind ez addig tök jól hangzik, amíg úgy hisszük, hogy mennyire jól járunk, csak sajnos sa­ját szememmel láttam azt az esetet, amikor az egyik, nálam sokkal na­gyobb lábon élő és jómódúbb isme­rősömnek másfélszer annyiba került ugyanaz a repülőjegy egy légitársa­ságnál, mint nekem. „A tudás hatalom” - tartja a mon­dás, ami 2018-ban nem is lehetne aktuálisabb. Nemcsak hatalmat, hanem komoly pénzkeresési lehe­tőségeket is tartogat az adatkeres­kedelem, úgyhogy létre is jött egy új munkakör, ami „adatbróker” néven működik. Ok azok a dörzsölt és na­gyon okos formák, akik többmilli­árdnyi adatot hasonlítanak és rend­szereznek, illetve adnak el cégek­nek. Nemrégiben egy kutatás sze­rint 10-ből 7 app osztja meg adatait harmadik féllel, ami elég durva arány. A célzott reklámok nemcsak azt a hatalmas előnyt hordozzák maguk­kal, hogy annak szólnak akiknek igazán való egy termék, hanem na­gyon komoly diszkrimináció is áll­hat mögötte, például egyes lakáshir­detéseket képesek letiltani bizonyos etnikumok számára, hogy ne köl­tözzenek esetleg az adott környékre, illetve bizonyos álláshirdetéseket soha ne tudjanak megtalálni inter­neten keresztül. Természetesen lehet erre azt mon­dani, hogy ha nem tetszik, tessék ki­kapcsolni az internetet és újságot ol­vasni helyette, de tudjuk, ma már életünk minden részén jelen van az internet, az okostelefon, így legfel­jebb csak némi tudatossággal csök­kenthetjük az adathalászatot, meg­szüntetni nem tudjuk. (Technokrata) Drónfutárt gyártott az Airbus Az Airbus Helicopters a szinga­púri egyetemen bemutatta a saját csomagszállító drónját. A bemu­tatón a Skyways egy postai kül­deményt kézbesített. Hamarosan indul a tesztidőszak, ezalatt a drón az egyetem kampuszán teljesít majd szolgálatot. Az egyetemi hallgatók és a dolgozók 2-4 kilo­grammos csomagokat kézbesít­hetnek egymásnak. Az Airbus az egyetemmel és a postával (Sing- Post) együttműködve olyan rendszer kiépítésén dolgozik, ami a sűrűn lakott nagyvárosi kör­nyezetben is garantálná a postai A sűrűn lakott nagyvárosi környe­zetben is garantálná a postai kül­demények kézbesítését (Fotó Airbus) küldemények kézbesítését. A kon­cepció a drón fejlesztésén kívül az infrastruktúra építésére is kiter­jed: az Airbus fejlesztené a dok­kolóállomásokat, a csomagok le- és felvételéhez szükséges tech­nológiákat, illetve a biztonsági berendezéseket. Az ágyba is visszük az okostelefonunkat Az európaiak több mint fele az ágyban sem tudja mellőzni az okostelefonját - derült ki Ipsos cég felméréséből. A több mint ezer megkérdezett 74 százaléka mondta azt, hogy lefekvés előtt ellenőrzi a leveleit, üzeneteit az okostelefonon, 65 százalék pedig az ágy mellett hagyja a készülé­két. Azok aránya, akik minden helyzetben maguknál tartják a mobiltelefonjukat, 55 százalék, és 27 százalék volt azok aránya, akik naponta 3-4 órát aktívan használják az okostelefonjukat, de ugyanilyen arányban vála­szolták azt, hogy még ennél is többet, napi 5-8 órát okostelefo­noznak, 11 százalék pedig még ennél is többet használja készü­lékét. A telefonok eredeti funk­ciója, a hangalapú hívás folya­matosan csökken, ma már főleg fényképezésre, üzenetírásra, kö­zösségi hálózatokra használjuk a készülékünket. Ericsson: jöhet az 5G Az Ericsson bejelentette, hogy az Ericsson Radio System portfolió­ba tartozó, már telepített rádió­­rendszerei kompatibilisek lesznek az 5G New Radio (NR) technoló­giával. A kompatibilitást távoli szoftvertelepítéssel érik el. Ez több, mint 150 különböző rádió­változatra vonatkozik az Ericsson rendszerében, amelyek összesen több, mint 190 hálózatban működnek szerte a világon. A szolgáltatók 4G-t és 5G-t is üze­meltethetnek majd ugyanabban a sávban, ugyanazzal a rádióval és ugyanazzal az alapsávi egység­gel. A legújabb Ericsson Mobi­lity Report szerint a teljes globá­lis mobiladat-forgalom várhatóan a nyolcszorosára nő az elkövet­kező időszakban, míg az 5G- előfizetések száma várhatóan el­éri majd az 1 milliárdot 2023 vé­géig. Ez növekvő igényeket tá­maszt a szolgáltatókkal szemben, hogy növeljék költséghatékony­ságukat az 5G-re való átállással egy időben. (szí, index) Az európai hatóságok felszólaltak a virtuális pénzek ellen ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyi felügyelet szerint a szabályozatlanság hiánya olyan kockázatokat hordoz, melyek a fogyasztók számára roppant veszélyeket tartalmaznak. Az európai felügyeleti hatóságok szervezete (ESAs), melynek három szereplője a biztonsági, értékpapír- és piacfelügyeleti ügyekkel foglal­kozó ESMA, a banki felügyelet (EBA), valamint az egészségbizto-Aggodalommal figyelik a bitcoin növekvő népszerűségét, mivel az ezekkel végrehajtotttranzakciók a magas kockázatot hordoznak (Fotó: Shutterstock) sítási hatóság (EIOPA), tegnap pán­európai figyelmeztetést adott ki, melyben arra hívják fel a figyelmet, hogy roppant kockázatos és veszé­lyes a kriptovalutákba való befek­tetések minden formája, ezért óvják ettől az embereket. A közleményben kifejtik, hogy aggodalommal figyelik az olyan vir­tuális pénzek, mint a bitcoin növek­vő népszerűségét, mivel megítélésük szerint az ezekkel végrehajtott tranz­akciók a megengedhetőnél maga­sabb kockázatot hordoznak, a szél­sőséges és áttekinthetetlen áringado­zásoknak vannak kitéve, gyakorlati­lag pénzügyi „buborékként” visel­kednek, és igen nagy az esélye egy befektetőnek, hogy összes beinvesz­tált tőkéjét rövid idő alatt elveszíti. Mivel ez a pénzügyi terület még nincs hatóságilag szabályozva, így a virtuális pénzek felhasználóit sem­milyen fogyasztóvédelmi szabály nem védi: ha veszteség éri őket pl. egy kibertámadás során, nincs jogi alap fellépni az érdekükben, nincs lehe­tőség a veszteség kompenzálására. Arra is kitérnek, hogy a virtuális pén­zekkel foglalkozó piacterek műkö­dése is problematikus, nem kiszámít­ható és nem számonkérhető. (IT Café)

Next

/
Oldalképek
Tartalom