Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-15 / 38. szám
Februárban jöhet még hótakaró, de szikrázó napsütés is, s habár azt szokták mondani, hogy amit ebben a hónapban már elvégezhetünk, azt tegyük meg, mert hamarosan rohamosan megnő a teendőink sora - elsietni viszont nem kell semmit! ÖTLET: Fűszerkert az ablakban Egy kis befektetéssel fuszerágyássá alakíthatjuk az ablakpárkányt is - az enyémben kakukkfű, bazsalikom, oregánó található egybeültetve, és mindig annyit csípek le belőle, amennyi feltétlenül szükséges. Jól illeszkedik a konyhai környezetbe. A fűszertermesztésben az a jó, bogy kevés is elég belőle, pár növény is bőven ellát bennünket. A növények is észlelik a nappalok hosszabbodását, és elkezdenek nőni, fejlődni. Ha elmúlnak a fagyok, és felmelegszik a talaj, lassan el lehet kezdeni a művelését. Azonban fontos tudnunk, milyen talajjal is van dolgunk, mivel a növények igényei eltérőek. TALAJTÍPUSOK Öt alaptípust különböztetünk meg: agyagos, homokos, vályog-, meszes és tőzegtalaj. Talajaink azonban általában keverékek. Minden talajtípusnak vannak előnyei és hátrányai, más ápolási munkákat kívánnak és más növényeket lehet rajtuk termeszteni. ■ Agyagtalaj: nehéz, hideg talaj, nedvesen ragad, szárazon kemény, tömődön. Vízáteresztő képessége rossz, nedvesen, szárazon nehezen művelhető, szemcséi 0,002 mm-nél kisebbek. Tápanyagtartalma magas, ápolással termékennyé lehet tenni. ■ Homoktalaj: száraz, könnyű talaj, szemcsés szerkezetű, a homokrészecskék nagysága 0,2 mm-től 2 mimig terjed. Gyorsan felmelegszik, korán művelhető, a vizet nem tartja meg, trágyázással emelhető az értéke. ■ Vályogtalaj: a részecskék mérete 0,002-0,02 mm, sima tapintású, fényes felületű. Nedvesség hatására megtömődik, vízáteresztő képessége csökken, hideggé, nehézzé is válhat. Komposzt, trágya bedolgozásával emelhetjük értékét. ■ Tőzegtalaj: sötétbarna, szürke színű, szivacsos, porózus szerkezetű. Növényi anyagok lebomlásával keletkezett, pangó vizet is tartalmazhat. Savanyú kémhatású, ez meszezéssel megjavítható. ■ Mésztalaj: világosabb színű, sok kő vari benne, magas a kovatartalma. A víz gyorsan léfut, és kioldja a tápanyagokat belőle. Kémhatása túlzottan lúgos. SAVAS VAGY LÚGOS? Az, hogy talajunk savas, semleges vagy lúgos, alapvetően meghatározza a növények fejlődését. Az alkalitást könnyen és gyorsan elvégezhetjük talajtesztek segítségével. Semleges a víz pH-értéke, azaz 7. Az ennél alacsonyabb érték savas, a magasabb alkalikus (bázikus vagy lúgos). A zöldség a kissé savas talajt kedveli, tehát a 6,5-7 között mozgó pH-értéket. Az 5,5 alatti érték kedvezőtlen. A 8 feletti pH-érték is kedvezőtlen, a növények tápanyaghiányához, terméskieséshez vezethet. Persze akadnak olyan növények, amelyek mindkét pH-értéknél megfelelően fejlődnek, esetleg más színű virágot fejlesztenek. A magasabb pH-értéket úgy csökkenthetjük, hogy nagyobb mennyiségű komposztot, lombos anyagot dolgozunk a talajba. Savanyú talajunkat mésztrágyázással javíthatjuk meg. AZ ELSŐ TAVASZI MUNKÁK ■ Ha az időjárás engedi, rendbe hozhatjuk az áttelelt sóska és az évelő spenót ágyásait. A száraz növénymaradványokat szedjük le róluk, és szórhatunk ki foszfor-, kálium-, illetve nitrogéntartalmú trágyát. ■ A fűtött fóliasátorban a hónapos retek vetését végezhetjük, vagy ha már elvetettük, és túl sűrű, ritkíthatjuk is. A felső 10-15 cm-es talajréteget tartsuk nedvesen. A fűtetlen sátorba is megtörténhet már a retek vetése, sőt, ha az idő és a talajunk állapota engedi, szabad földre is vethetjük már. ■ A korai termesztésre szánt burgonyát csíráztathatjuk 10-17°C hőmérsékleten párás, világos helyiségben (10-15 kg-onként). ■ A fejes saláta palántaneveléséhez nappal 10-14, éjjel 6-10°C-ra van szükség. ■ A veremben, pincében, más tárolóban levő növényeket rendszeresen ellenőrizni kell; túlságosan száraz helyen megfonnyadnak, ha sok a nedvesség, akkor pedig megrothadnak. Szükség szerint szellőztessünk, ha kell, párásítsuk a tároló közeget. A beteg egyedeket mindig távolítsuk el. MÁR VETNI IS LEHET! Mivel sok zöldség alacsony hőmérsékleten is csírázik, és az átmeneti fagyok sem károsítják, ezért már vethetünk többek között petrezselymet, spenótot, sárgarépát, retket, mákot, vöröshagymát, fejes salátát és borsót. Legkorábban a mák magvait szokták kiszórni, akár még a hóra is, hacsak nem tettük meg még tavaly őszszel, az őszi mákkal. Korai vetéssel ugyanis csökken az egyik kártevőnek - a máktokbarkónak - az esélye, mert a megerősödött növények úgymond kinőnek a bogár foga alól. Ideális a február végi, március eleji vetésidő. Tápanyaggal jól ellátott talajt és napos helyet válasszunk. Önmaga után legkorábban csak 3 év múlva kerüljön ugyanarra a területre. Az apró magokat keverjük öszsze homokkal a vetés előtt. Ha a növényeknek megjelennek a valódi levelei, ritkítsuk ki őket 5 cm távolságra. Figyelem! Mákot kisebb területen termeszthetjük a kertünkben, de több mint 100 m2 terület esetében bejelentési kötelezettségünk van. A petrezselyem általában február végén vethető, s ekkor már a sárgarépa és a paszternák vetése is számításba jöhet; egy rövidebb tenyészidejű sor mellé egy hosszabb tenyészidejű fajtával is bővíthetjük a választékot. Közismerten korai vetésű a borsó is, a vetőmag élettevékenysége már 4-5°C körül beindul; ha többféle fajtát vetünk, érdemes szakaszosan vetni. A spenót is jól viseli a hideget, sőt, áttelelő fajtái is ismertek, amelyek a 3-4°C-ot is elviselik. A fokhagymának őszi és tavaszi változata is van, ilyen tájt az őszi vetésűek már átteleltek, sötétzöld leveleik kardszerűen merednek a föld fölött. Ne feledkezzünk meg az ipar által előállított hajszálvékony, rugalmas, akár légáteresztő fóliák használatáról sem. Megkönnyítik munkánkat, hiszen az éjszakai fagy alatta nem fogja veszélyeztetni a csírázó növényeinket. A fűszerpaprika és a paradicsommagok elvetése is februárban esedékes. A beültetéshez kitűnőek a tejfölös dobozok. A nedves föld tetejére 3-8 magot kell tenni, amit aztán 18-20°C hőmérsékleten kell tartani. A második dupla levelek megjelenése után kell átültetni a magoncokat nagyobb, 10-12 cm átmérőjű edénybe. Végleges helyükre, 18-22 cm-es cserépbe akkor kell átültetni a palántákat, ha az 5. páros levelek is megjelentek. A lakásban is el lehet kezdeni a palántának szánt magok elvetését, ezek 6 hét alatt nőnek kiültethető méretűre (pl. karalábé, kelkáposzta, saláta). Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK KERTesUDVAR 2018. február
