Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-15 / 38. szám
www.ujszo.com | 2018. február 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Spekulálni tilos Fico az Alkotmánybíróság élén - ez önmagában is rossz vicc jához, hogy egy civilizált országban ez önmagában is kizárna bárminemű érdemi diskurzust a témában. Harmadrészt a volt kormányfő nevezése az Alkotmánybíróság elnökévé pofon vágná a taláros testület politikamentességének elvét (Las§áková és Mamojka jelenléte ehhez képest csak egy pajkos fricska). A kommentátorok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy Fico kinevezésével Kiska felgyorsíthatná a Smer-éra befejezését, amire az országnak nagy szüksége van. Ráadásul a posztért cserébe jelentős politikai engedményeket érhetne el, például Robert Kalinák belügyminiszter távozását. Ezek azonban mind politikai spekulációk, még ha nemes célt is szolgálnak. Kérdés azonban, hogy szabad-e az Alkotmánybíróság elnöki székét spekulációk tárgyává tenni. A szerző'válasza: inkább nem, mert egy ilyen döntés „karmája” további évtizedekre bebetonozhatná a meciari-ficói örökséget országunk politikai szövetébe. S ez még úgy is érvényes, ha a, ,nem” következménye egy újabb Fico-kormány 2020 után. (Lubomír Kotrha karikatúrája) elmúlt napokban két alapvető fontosságú információjelent mega sajtóban, amelyek - ha igaznak bizonyulnak -teljesen átírhatják Szlovákia politikai térképét. Az egyik, hogy Andrej Kiska államfő nem indul újra a posztért, a másik pedig az, hogy Robert Fico kormányfő is távozna a politikából, ám ő az Alkotmánybíróság élén szeretné befejezni karrierjét. Jóllehet mindkét esetben hivatalosan meg nem erősített értesülésekről van szó, a jelek erősen arra utalnak, hogy van valóságalapjuk. Ami azt jelentené, hogy két éven belül a hazai politika két meghatározó személyisége távozna, s egyben azt az abszurd helyzetet idézné elő, hogy Kiskának, távozása előtt, még ki kellene neveznie legfőbb politikai riválisát az Alkotmánybíróság élére. Fico mint az Alkotmánybíróság elnöke - ez önmagában is rossz viccnek tűnik. Második ránézésre azonban nagyon is logikusnak látszó lépés. Tudjuk, hogy Ficónak már elege van a nagypolitikából, egyszer már megpróbált„kiugrani”, ám államfői ambícióit éppen Kiska hiúsította meg. Ahhoz viszont még túl fiatal, hogy nyugdíjba vonuljon, s az államfői poszton kívül az Alkotmánybíróság vezetése talán az egyetlen pozíció, amely méltó lehetne egy ficói karrier epilógusaként. Arról nem is beszélve, hogy így biztosíthatná magának, esetleg közeli párt- és üzlettársainak a büntetlenséget, ami a ficói életutat tanulmányozva ugyancsak jól jöhet. Morális szempontból persze elfogadhatatlan maga a gondolat is. Egyrészt sokéves politikai karrierje talán legmeghatározóbb eleme, hogy Fico az alkotmányosságot meglehetősen elasztikusán kezeli, mindig az aktuális politikai érdek szerint. Másrészt annyi korrupciós botrány kötődik a nevéhez és a párt-Gyíkok kémkednek Iránban A felfedezést s volt iráni vezérkari főnök tette, aki a Nyugatot vádolja kémkedéssel. Az ügy előzménye, hogy egy természettudós rejtélyes körülmények között meghalt a teheráni börtönben. A Nyugat gyíkokat és kaméleonokat használt fel, hogy kémkedjen Irán nukleáris programja után - jelentette ki Haszan Firuzábádi, aki egyébként az iráni legfelsőbb politikai és vallási vezetőnek, Szajed Ali Hameneinek a katonai tanácsadója. Ez a válasz arra, hogy miért vettek őrizetbe több környezetvédőt és természettudóst az utóbbi időben a hatóságok. Firuzábádi elmondta, nem ismeri a letartóztatások részleteit, de a Nyugat korábban is gyakran használt fel turistákat, tudósokat és környezetvédőket iráni kémkedésre. Beszámolt egy néhány évvel ezelőtti esetről, szerinte több sivatagi hüllőt találtak olyan külföldieknél, akik Iránba látogattak. A birtokukban lévő hüllők miatt a hatóságok gyanakodni kezdtek, és nem hiába. A tanácsadó „tudományos” magyarázata: „Felfedeztük, hogy ezeknek az állatoknak a bőre vonzza az atomsugarakat, és nukleáris kémként viselkedve próbálnak kutakodni az urán és Irán nukleáris tevékenysége után”. Az országban nagy visszhangot váltott ki, hogy az egyik őrizetbe vett környezetvédő, Kávusz Szejjed Emámi neves akadémikus és ökológus meghalt egy teheráni börtönben. A 63 éves iráni-kanadai állampolgárságú férfi volt az igazgatója a Perzsa Vadvilág Alapítványnak, amely a veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozik. Szejjed Emámit január 24-én vették őrizetbe, haláláról múlt pénteken értesítették a családját, azt mondták, hogy a férfi öngyilkos lett. „Mindenkit sokkolt a hír” - nyilatkozta egy névtelenséget kérő egyetemi tanár, az elhunyt kollégája. Egy iráni igazságügyi forrás azt mondta, hogy Emámi a börtönben bevallotta bűneit a kémkedéssel kapcsolatosban. Abbász Dzsafari Dolatabádi főügyész arról beszélt, hogy több környezetvédőt is őrizetbe vettek kémkedés miatt, a gyanúsítottak tudományos és környezetvédelmi projektek leple alatt bizalmas információkat gyűjtöttek stratégiai jelentőségű helyszínekről. A főügyész úgy fogalmazott: Emámi azért követett el sajnálatos módon öngyilkosságot, mivel tudta, hogy számos vallomás, köztük a sajátja is terhelő rá nézve. A „gyíkkémes” verzió előtt az akadémikusok Haszan Róháni államfőhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy a hatóságok tájékoztassanak a tudós halálának körülményeiről, a férfi családja pedig halottszemlét követel. A hivatalosan közölt gyíkkémes verziót a tudósok és a családtagok sem fogadják el. (MTI) I 7 Nagy Fül FINTAMÁRK A kormánypárti politikusok úgy dobálóznak a nagy szavakkal, mintha nem lenne holnap, és lehetne még hová fokozni a művileg geijesztett hisztériát - mindezt egy hét évvel ezelőtti, politikailag elvesztett ügy miatt, aminek bizonyos tanulságairól, úgy tűnik, kicsit elfeledkeztek. Eubomír Galko volt védelmi miniszter, az SaS egyik arca nem egy szent ember. Ahogy az SaS sem egy szent párt, de még mennyire nem az, és az is biztos, hogy az emberek nem fogják elfelejteni, ahogy pártelnökük, Richard Sulik a maffialistán szereplő Kocnerrel kvaterkázott. Vagy azt, ahogy az SaS megbuktatta saját kormányát, egy évtizedre hatalomra segítve ezzel Robert Ficót, akinek egy szalmaszálat sem kellett keresztbe tennie. Galko politikai imázsán foltot ejtett a 2011 -es lehallgatási botrány, annak ellenére, hogy a rendőrségi vizsgálat azzal zárult, hogy nem volt köze a lehallgatások elrendeléséhez. A katonai elhárítás (VOS) nem az ő utasítására hallgatta le például a Pravda újságíróit - nem árt nyomatékosítani, hogy ezt az ügyet Galko egyik örök nemezise, Robert Kalinák belügyminiszter rendőrsége vizsgálta ki. Persze azt azért sejthetjük: az, hogy annak idején dobták Galko személyét az ügy kapcsán, inkább azt jelenti, hogy nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy valóban volt köze a furcsa lehallgatásokhoz. Ugyanis a most kiszivárgott vádirat, amely a VOS öt, az ügyben felelősségre vont elhárítótisztjével kapcsolatos, arról beszél, hogy Galko beosztottjai hamis indokokkal kértek engedélyt a lehallgatásokra a bíróságtól, és valójában politikusokkal és az SaS-szel kapcsolatos véleményükre voltak kiváncsiak. Ez pedig valóban kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, milyen szerepe volt az ügyben az exminisztemek. Csakhogy a 2011 -es üggyel kapcsolatban érdemes feleleveníteni néhány körülményt és részletet, melyek árnyalják a képet. Elsősorban azt, hogy Galko 2010-ben egy olyan minisztériumba ült be, melyen piócaként csüngtek különböző gazdasági érdekcsoportok és javában dübörgött a korrupciós masinéria, tízmilliókat pörgetve. S amikor a miniszter ezzel babrálni kezdett, a piócák minden lehetséges fronton fúrni kezdték, és kapcsolataikon keresztül érzékeny és bizalmas információkat kezdtek szivárogtatni a Smer-közeli sajtónak. Ezeknek a furcsa elemeknek pedig végül sikerült olyan komoly csapdát állítani Galkónak, melybe a miniszter nagy igyekezetében belesétált, és törvényszerűen megbukott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy épp a lehallgatási botrány során derült fény arra, hogy Robert Kalinák a standard újságíró-politikus viszony határait hétmérföldes csizmával átlépve irányít kézi vezérléssel egyes újságírókat, sőt, ha kell, „bébinek“ is nevezi őket, ami olyan keserédesen gyomorforgató. Legalább annyira, mint amikor Robert Fico kiállt az újságírók elé, és arról beszélt, hogy az ő pártja sosem hallgatott le újságírókat. Valóban nem, erre nem volt szükség. A Smer mondta meg, mit gondoljanak. Harmadrészt: a rendőrség nem tudta bizonyítani, hogy Galkónak köze volt a lehallgatásokhoz. Az öt VOS-tiszt, akit felelősségre vontak az ügyben, azt mondta, nem Galko utasította őket - pedig mi sem lett volna egyszerűbb egy hatalmát vesztett miniszterre kenni az egészet. Emellett tény, hogy a bíróság engedélyezte a lehallgatásokat, márpedig egy lehallgatási kérvény nem egy post-it cédulán érkezik, tartozik mellé egy átnézendő nyomozati anyag is, amit kiértékelve adja ki az engedélyt az illetékes bíró. A koalíciós pártelnökök pedig mindennek tudatában - bár törvényes és jogos bizonyíték nincs a kezükben ahhoz, hogy az egészet Galkóra kenjék - nem átallják a demokrácia aláásóinak nevezni a teljes SaS-t. A legviccesebb ebben Bugár Béla Híd-elnök szerepe, akinek pártja egyébként kormányon volt a lehallgatási ügy idején. Bugár azt mondta, ami ebben a botrányban történt, „olyat még Meciar sem csinált.“ Valóban nem, elnök úr. Meöiar emberei „csak” az államfő fiát rabolták el politikai okokból, majd felrobbantottak egy koronatanút. Tényleg nem egy súlycsoport. FIGYELŐ Az oroszok keze van Egy európai uniós tagországban működő oroszbarát szélsőjobboldali szervezet tagjai próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát február 4-én - tájékoztatta Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó. A két elkövetőt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) mobiltelefonjaik és szállodafoglalási adataik alapján azonosította, de már nincsenek Ukrajnában. A személyükre vonatkozó adatokat továbbították az adott ország hatóságaihoz. A kormányzó elmondta, a két külföldi a KMKSZ-iroda elleni támadást megelőző napon lépett be Szlovákiából Ukrajnába Felsőnémetinél. Úgy véli, a támadás a gyújtogatásban célja a politikai helyzet destabilizálása Kárpátalján. Nem nevezte meg a radikális szervezetet, de elmondta, hogy tagjai oroszbarát pánszláv eszméket vallanak, támogatják Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját, és részt vettek a kelet-ukrajnai harcokban a szakadárok oldalán. Barta József, a KMKSZ alelnöke újságíróknak nyilatkozva elmondta: szeretnék tudni, kik állnak az akció hátterében. „Fontos lenne tudnunk, kik azok, akik Kárpátalján, ahol nemzetiségi béke és stabilitás van, nemzetiségek közötti torzsalkodást, elégedetlenséget és gyűlöletet akarnak szítani. Mi ezt nem akarjuk, de csak akkor tudunk az ilyen és hasonló akciók ellen hatékonyan fellépni, ha azok elkövetőit megtalálják és felelősségre vonják” - hangsúlyozta. (MTI) CZAJLIK KATALIN
