Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-14 / 37. szám

www.ujszo.com | 2018. február 14. KÖZÉLET 3 így „építik” a sajtót magyar pénzből Erdélyben Demeter (balra) sokáig volt Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodavezetője (MTi-feivétei) FINTAMÁRK Nem csak a felvidéki sajtó kapott célzott pénzinjekciót a magyar kormánytól az utóbbi időben. Erdélyben egy eddig viszonylag ismeretlen tár­sulást 1,45 milliárd forinttal támogattak, háromszor anny­ival, mint amennyi Szlováki­ába érkezik. Ennyi pénzből pedig tulajdonképpen a teljes erdélyi sajtót felvásárol­hatnák - de valószínűleg nem fogják, legalábbis nem szó szerint. A szlovákiaihoz hasonlóan forrás­­hiányos és politikai befolyással küz­dő erdélyi sajtóközeg ugyanazokkal a kihívásokkal küzdött, melyek min­den kisebbségi sajtópiacot jellemez­nek, és az elmúlt másfél-két évtized­ben nagyban támaszkodott a magyar kormány támogatásaira. Nem független Az ott uralkodó viszonyrendszer bonyolult labirintusnak tűnhetett, és legalábbis a közelmúltig az volt. Je­lenleg igazán független erdélyi sajtó néhány utolsó mohikánt, elszórt kis csapatokat leszámítva nincs” - mondja Sipos Zoltán, az Átlátszó Er­dély projekt vezetője. Az erdélyi ma­gyar sajtó nemrégiben, 2014-ben még - némileg leegyszerűsítve - kétosz­­tatú volt, méghozzá a politikai hely­zet miatt. Az egyik oldalon a Fidesz vonzáskörzetébe tartozó sajtótermé­kek álltak, a másikon pedig az Orbá­­nékat akkor még komoly kritikával illető RMDSZ befolyási körébe köz­vetlen vagy közvetett módon tartozó média. „Bár fiiggetlen sajtó nem iga­zán létezett, a táborok azért nézeget­ték egymást, és igyekeztek kölcsönö­sen megírni dolgokat egymásról, így valamennyire működött a nyilvános­ság kontrollja” - magyarázza Sipos. Kiegyezés Aztán a Fidesz és az RMDSZ 2014- ben kiegyezett, kialakult egy közös front, és mindkét blokknak érdekévé vált, hogy védjék egymást - ezzel együtt pedig a három erdélyi párt kö­zött is megszűnt a versenyhelyzet. 2017-re a helyzet már úgy nézett ki, hogy az erdélyi magyar online piac legfontosabb szereplői kisebb vagy nagyobb mértékben magyar köz­pénzből működtek. Ráadásul a ma­gyarországi sajtóban csak G-napként ismert esemény, Orbán Viktor és a hozzá egykor közel álló oligarcha, Simicska Lajos 2015-ös összeveszé­­se is érzékenyen érintette a sajtókö­zeget, hiszen a hozzá köthető Hatá­rok Nélkül a Magyar Sajtóért Ala­pítványon keresztül már nem érke­zett annyi támogatás, amennyi ko­rábban, teljesen megváltozott a Ma­gyarországról érkező pénzek struk­túrája és kedvezményezetti köre is. Eközben az RMDSZ is elkezdett hát­térbe vonulni, így több erdélyi mé­diavállalkozás is nagyon nehéz hely­zetbe került. 1,45 milliárd forint Ebbe a vákuumba érkezett az az óriási összegnek számító 1,45 milli­árd forint, azaz több mint 4,5 millió euró a magyar kormánytól az erdélyi sajtónak. Azaz pontosabban minden pályáztatás nélkül egy eddig szinte ismeretlen kolozsvári szervezetnek, az Erdélyi Médiatér Egyesületnek (EME), mely a Főtér.ro portált adja ki. A támogatás nagysága is rendkívül szokatlan: Parászka Boróka, az üggyel foglalkozó erdélyi újságíró összegzése szerint a pénzből bárme­lyik erdélyi magyar szerkesztőséget hosszú évekig lehetne működtetni. Az Erdélyi Magyar Televíziónak, mely teljes erdélyi lefedettséggel működik, tízéves költségvetése ez a pénz. „Csak becslésekbe tudok bocsátkozni, de ebből a pénzből a teljes erdélyi mé­diát fel tudják vásárolni és még köl­tőpénzük is marad bőven” - mondta az Új Szónak Sipos Zoltán, hozzá­tette azonban, hogy az EME minden bizonnyal nem felvásárlásban gon­dolkodik. A háttérben Tőkés körei Az Erdélyi Médiatér Egyesület mögött megtalálni a politikát, még­hozzá Tőkés László körét: elnöke Mohácsi Árpád László, aki a fideszes EP-képviselő hivatalos fotósa, tagjai közt pedig ott van Fali Sándor, a Fő­tér.ro új főszerkesztője, aki korábban az Erdélyi Magyar Néppárt sajtosa volt, és ő a tusványosi szabadegye­tem sajtófőnöke is. A kulcsfigura azonban Demeter Szilárd korábbi blogger, aki ott volt az EME megalakításánál, jelenleg pedig a Századvég elemzője és kutatója - a magyar sajtó szerint pedig nagyon közel áll Habony Apádhoz, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadójá­hoz. Demeter tagadja, hogy olyan kö­zel állna Habonyhoz, ahogy azt su­gallják, ám azt nem, hogy komoly kapcsolatrendszere van, és konkrétan őjárta kiapénzt az egyesületnek. „Ha meg akarnám tehát fogalmazni a sze­repemet, akkor én volnék az Erdélyi Médiatér Egyesület nem hivatalos nagykövete” - fogalmazott az Átlát­szó Erdélynek adott inteijújában. „Az összes bónusz" Elmondása szerint nem volt egyszerű megszerezni a támogatást, sokáig „érzékenyítette” a döntésho­zókat, mivel világosan közölték vele, hogy sem a Fidesznek, sem a magyar kormánynak nincs szüksége erdélyi médiára, mivel mindenre, amire po­litikailag szüksége van, megkapja az erdélyi pártoktól. Demeter azonban azzal érvelt, hogy az erdélyi magyar­ságnak szüksége van pártérdektől mentes közösségépítő szcénára, amelyet az erdélyi részérdekek nem befolyásolják. A HVG-nek nyilat­kozva azt mondta: „Sokat kellett har­colnom, és lehívnom az összes bó­­nuszomat, hogy holnaptól ne Szász Jenő (az állami Nemzetstratégiai Ku­tatóintézet erdélyi származású elnöke - szerk. megj.) építsen médiát Er­délyben.” Szerinte épp az volt a bu­dapesti kormánydöntés lényege, hogy a jövőben „ne az RMDSZ, ne az Er­délyi Református Egyházkerület, ne a Magyar Polgári Párt” kapja feladatul az erdélyi magyar nyelvű média megszervezését, hanem az a csapat, amely a „Főtérrel már bizonyította, hogy közéletcentrikus, és nem párt­­politikai célokat szolgál ki”. Demeter szerint az ,Erdély 3.0” munkacímet adta a projektnek. ,Egy összetett koncepciót tettünk le az asz­talra, amely egy integrált média fel­építése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit. Hangsúlyosan online fejlesztéseket szeretnénk” - mondta az Átlátszó­nak, hozzátéve, közösségépítésre, hatékony online tartalommenedzs­mentre és egyebekre is van javasla­tuk. ,Eelkutatjuk azokat az újságíró­kat, szerkesztőket és alkotókat, akik közösségünk boldogulását és jövőjét nem saját nézeteik szabad áramlásá­nak gátjaként tekintik. Szeretnénk velük együtt dolgozni” - magyarázta. Szétbombázni Sipos Zoltán szerint azonban nem teljesen tiszta, mit akarnak kihozni Demeterék ennyi pénzből. Szerinte valószínűleg nem akarnak teljes szerkesztőségeket felvásárolni, hi­szen az nem lenne hatékony - csak a legjobb újságírókat keresik meg, és ha nem is jön létre együttműködés, va­lamiféle megnemtámadási szerző­dést kötnek velük. „így olcsón és ha­tékonyan szét lehet bombázni a szer­kesztőségeket” - mondta. Szerinte az 1,45 milliárdos támo­gatás tovább fogja erősíteni azt a ten­denciát, amelyben már jelenleg is lé­tezik az erdélyi sajtóközeg. „Hogy az újságírók szerint a pénz valahonnan a mennyből jön, és cserébe ilyen-olyan kéréseknek kell csupán eleget tenni. Másrészt közép- és hosszú távon fel­veti azt a problémát, mi lesz, ha nem lesz ez a pénz” - mondta Sipos. Az Átlátszó Erdély vezetője úgy gondolja, hogy mivel az erdélyi sajtó eddig sem volt kritikus a Fidesszel, nem igazán volt értelme ennyi pénzt tenni egy magyar kormányhoz hű médiahálózat kiépítésébe. „Őszintén szólva szerintem ez tévedés volt, va­laki nem figyelt oda” -jegyezte meg. Nem hiszi, hogy a Demeter által em­lített „szcénaépítés” működne, mivel Erdélyben óriási a szakemberhiány. „Ha sorra veszem az újságírókat, nagyjából minden városban három­négy használható újságíró van. Nin­csenek jó emberek, nem igazán van kire építeni ezt a szcénát” - mondta. Inkább azt tudja elképzelni, hogy a hálózat úgy épül majd fel, mint Ma­gyarországon a régiós lappiac: köz­ponti szerkesztőséggel, mely előál­lítja a politikai tartalmat. „Helyben pedig majd hozzátesznek valamit. Mást nem igazán tudok elképzelni” - zárta Sipos Zoltán. Az Új Szó szerkesztősébe rajz- és fotópályázatot hirdet „Petőfi köztünk él” címmel. A pályázatra olyan rajzokat és fotókat várunk, amelyek szellemes, frappáns és eredeti módon kötődnek egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. szellemiségéhez. A beérkezett pályázatok közül a szerkesztőség zsűrije választja ki a győzteseket, amelyek készítői értékes nyereményekben részesülnek, alkotásukat pedig a március 15-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük. A rajzokat A4-es méretben várjuk a szerkesztőség címére: DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. BOX 222, 830 00 Bratislava 3, a fotókat pedig .jpg formátumban, 300 dpi felbontásban az ujszo@ujszo.com címre. A borítékon, illetve az e-mail tárgyában, kérjük, tüntessék fel a pályázat címét: „Petőfi köztünk él”. A pályázókat kérjük elérhetőségeik feltüntetésére is. r 'll PETŐFI KÖZTÜNK ÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom