Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-13 / 36. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. FEBRUAR 13. JÁTÉKOSSORS II „Ezért nem próbálkoztunk tovább Paintsillal - utalt Ndongola le­igazolására Patrick Janssens a Hét Belang van Limburgnak adott interjúban. - De nem mondtunk le róla véglegesen, a nyáron ismét megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan tudnánk szerződtetni őt.” A pályán kívüli trükkök mestere: Carlos Kaiser Carlos Henrique Raposo 1963- ban született Brazíliában. A Kaiser becenevet gyerekként kapta Franz Beckenbauer után, de később több más gúnynév is ragadt rá, köszönhetően annak, hogy iga­zából nem is tudott focizni. Ka­iser, bár profi labdarúgónak adta egy brazil játékos megszerzése, a hivatalos bemutatásra sereglett a tömeg a stadionba. Ekkor Kaiser­­nek a tudásáról is számot kellett volna adnia néhány labdás trükk erejéig, így nehéz helyzetbe került a szélhámos. Ám kivágta magát, méghozzá úgy, hogy a bekészített labdákat ajándékként kilövöldözte a lelátóra a kilátogató szurkolók­nak. Franciaországból hazatérve Kaiser egy kisebb brazil klubhoz, a Banguhoz került, természetesen mint „francia gólkirály”, noha egy gólt sem szerzett Európában. Tán mondani sem kell, de itt is sokat bajlódott sérülésekkel, míg végül a csapat rossz hírű tulajdonosa egy vesztésre álló mérkőzés során a pályára parancsolta a kispadról. trükkös játékossal még hosszabbí­tani is akart a tulajdonos. A Császár és a bűntudat Azóta, hogy 2011 elején felkapták őt Brazíliában, a Császár ismertebb arról, hogy nem lépett pályára, mint arról, hogy egyáltalán labda­rúgó lett volna. A TV Globónak azt áhította, hogy tagja volt az 1984-es Libertadores-kupát nyerő Independientének, pedig az egy másik Carlos Henrique volt, aki argentin. A szórakoztatóiparban is sikeres: az egyik brazil tv-show-t azzal nyerte meg, hogy meghívta maga mellé egyik női testépítő kli­ensét, aki aztán bikinire vetkőzött. A Császár maga azt állítja, sajnálja a kóklerkedéssel töltött éveket. „Bűn­tudatom van, nem váltottam be a hozzám fűzött reményeket. Sok jó ember bízott bennem, de nem szolgáltam meg a bizalmukat.” Barkley Miguel Panzót egy hamis Wikipédia-oldal segítette új szerződéshez ki magát, és még szerződéseket is kapott, tétmeccsen alig lépett pályára közel húszéves pályafutá­sa alatt. És mindezt úgy sikerült véghez vinnie, hogy a legnagyobb brazil klubok szinte mindegyiké­ben megfordult. Szerencséjére az 1980-as és 1990-es években élte fénykorát, amikor még sokkal nehezebb volt azokat a fals infor­mációkat lenyomozni, amelyeket állított magáról. A kirakat pedig jól össze volt rakva: válogatott focistákkal barátkozott, így pél­dául Bebeto, Romario, Renato Gaúcho vagy Branco is a társasá­gához tartozott, a fizimiskája egy futballistáéra hajazott, jó dumája volt, mindig megvoltak a meg­felelő összeköttetései egy újabb szerződéshez, és rendelkezett új­ságíró ismerősökkel is, akik akár valótlanságokat is közöltek róla. „Játszanék, de sajnos sérült vagyok!” Újra meleg lett a talaj Kaiser lába alatt, hiszen a tulajdonos koráb­ban az erőszaktól sem riadt vissza, ha valakiben csalódott, legyen az bíró vagy játékos. De Kaiser itt is kivágta magát: kihasználta, hogy az eredmény miatt türelmeden szurkolók pocskondiázzák a csa­patot, és még mielőtt beállt volna, összeverekedett az egyik nézővel és kiállítatta magát. A történet azonban itt nem ért véget. Ezután Kaiser elhitette az elnökkel, hogy azért verekedett össze a szurkoló­val, mert az épp az elöljárót szidta. Mély lojalitásának köszönhetően a S hogy mitől lehetett mégis sikeres? Ebben vélhetően nagy szerepe volt annak, hogy kiválóan értett hozzá, hogyan szervezzen bulikat és nő­ket aktuális csapatainak. Az egyik klubnál - nem árulta el, melyiknél - tíz lányt szervezett meg csapat­társainak egy külvárosi hotelban a szombati meccs előtti lazításként. „Csütörtökön érkeztünk a szállóba, és én két emelettel lejjebb laktam a lányokkal. A fiúk csak leugrot­tak éjjel, még a hotelt sem kellett elhagyniuk, majd újra felmentek.” Elmondása szerint alkohol nem szerepelt a történetben, a hölgyek pedig nem pénzén jöttek: művész­nők voltak, nem prostituáltak. Akárcsak maga a Császár. Szerződés a Wikipédia alapján A litván másodosztályú labdarúgó­bajnokságban szereplő FK Paneve­­zys 2018 januárjában szerződtette Barkley Miguel Panzót, aki az an­gol Queens Park Rangersben 36 Talán ez a mondat hangzott el Kaiser pályafutása során a leg­többször. Általában izomsérülésre panaszkodott, amit abban az idő­ben nehéz volt bebizonyítani, ám ha valamelyik klub mégis odáig ment, hogy kiderítse, mi a gond vele, akkor egy fogorvos ismerőse adott neki orvosi igazolást. Persze néha edzenie is kellett volna, így sok időt nem töltött el sehol, mert akkor bizony kiderül a turpisság. A Fluminensénél el is nevezték Maradonának, mert bár külsőre hasonlított a klasszishoz, de kicsit kövérebb volt nála, míg tudás­ban a másik végletet képviselte. A Botafogónál újabb trükköt eszelt ki: játéktelefonokkal rohangált, és angolul halandzsázott, hogy elhi­tesse a környezetével, hogy őt több csapat is keresi külföldről. Végül a stáb egyik angolul jól beszélő tagja lebuktatta Kaisert, aki így megint új csapat után nézett. Mindig feltalálta magát Pályafutása során még Európába is eljutott, és a francia másodosz­tályú Gazélec Ajaccio szerződtette. Mivel akkoriban nagy szám volt Ali Dia szupersztár rokonokat talált ki, de egy meccs is elég volt, hogy minden Jdderüljön róla Southamptonban Winston Bogarde milliókat ült össze a Chelsea kispadján, nem izgatta, hogy sosem játszik Joseph Minala 17 évesnek mondta magát a Laziónál - ennél csak az furcsább, hogy az olasz szövetség „vizs­gálata" ezt megerősítette... (Fotók: képarchívum) meccsen 45 gólt vágott, nem sem­mi, emellett szinte eltörpül a tény, hogy háromszor pályára lépett az angolai válogatottban is. „Micso­da fogás!” - gondolhatták a litván klub vezetői, mikor leigazolták a játékost, csakhogy kiderült: ezekből a mutatókból semmi sem igaz, csu­pán egy hamis Wikipédia-oldal az alapja mindennek. A klub szorult helyzetbe került, de kivágta magát: február 3-án közleményt adtak ki, mely szerint természetesen a pályán mutatott játéka miatt igazolták le a csatárt, attól teljesen fuggedenül, hogy játszott vagy sem az angolai vá­logatottban. Ha Barkley Miguel Panzö nem is akkora szélhámos, mint Carlos Kaiser volt, a történe­te mindenképp tanulságos, hiszen a valóságban az angol és a francia negyed-ötödosztályban futballo­zott, a QPR U18-as csapatánál csak edzett, mint ahogy az angolai válo­gatottnál is csak egy edzésre kapott meghívót - azt is csak állítólag. Akikről még érdemes szót ejteni Időről időre felbukkan egy-egy hír, főleg az afrikai játékosokkal kap­csolatban, hogy hamis papírokkal rendelkeznek, és fiatalabbnak adják ki magukat a valós életkoruknál. Legutóbb a milanos Franck Kessié életkorát kérdőjelezték meg, de a Lazióban megforduló Joseph Minala esete is érdekes volt, aki bár 17 évesnek vallotta magát, a képek alapján 40 év körülinek tűnt. De Obafemi Martins, Taribo West és Nwankwo Kanu esetében is felmerült már, hogy hamis papí­rokkal rendelkeztek. Előbbi híresz­telések közül azonban egyiket sem sikerült bizonyítani, így ezekkel a játékosokkal kapcsolatban tovább­ra is marad a találgatás. 2002-ben azonban Eriberto, a Chievo Verona játékosa maga állt a nyilvánosság elé » Bűntudatom van, sok jó ember bízott bennem, de nem szolgáltam meg a bizalmukat. azzal, hogy három évvel idősebb, mint amit a hivatalos papírjai mu­tatnak A magyar futball szerelme­sei pedig emlékezhetnek Sulejman Demollarira, az albán csatárra is, aki az 1990-es években a sógora út­levelével rövidített az életkorán, és kapott szerződést a Rába ETO-tól. 2001-ben tört ki az údevélbotrány Európában, amikor is több tucat, főként dél-amerikai játékosról de­rült ki, hogy hamis papírokkal iga­zoltak számukra európai felmenő­ket, mentesítve magukat a légiósok számát szabályozó rendelkezés alól. A leghíresebb vétkesek az uruguayi Álvaro Recoba és a brazil világbaj­nok Dida voltak. Carlos Kaiser történetéhez hason­lóan Ali Dia is valódan adatokkal haknizott, köszönhetően unoka­­testvére, az aranylabdás George Weah kapcsolatainak. Dia még egy mérkőzést játszott is a Sout­­hamptonban, de becserélése után le is hozták, mert ahogy csapattársa Matthew Le Tissier visszaemléke­zett: „Úgy botladozott a pályán, mint Bambi a jégen.” John Obi Mikel számos címe mel­lé azt a bravúrt is elkönyvelheti, hogy egyszerre volt a Manchester United és a Chelsea labdarúgója is, köszönhetően annak, hogy a Lyn Oslo csapatát elhagyva, mindkét angol klubbal írásban is megálla­podott 2006-ban. Végül Mikel a londoni klubhoz került, de komoly bonyodalmak árán. Végül ejtsünk szót Winston Bo­­garde-ról, akinek játéktudásához kétség sem férhet, ám pályafutásá­nak utolsó éveiben arról híresült el, hogy a Chelsea-nél kínosan ügyelt arra, hogy szerződése minden pontját betartsa, ugyanis a játékot illetően már nem volt túl motivált, de mégis az angolok egyik legjob­ban fizetett játékosa volt. Hogy ez mennyire jól ment Bogarde-nak, azt jól jelzik a statisztikái: három és fél év alatt 10 meccset játszott. Villányi Gergely

Next

/
Oldalképek
Tartalom