Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-12 / 35. szám
www.ujszo.com | 2018. február 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Urszemét Űrvacsorára űrautót esznek az intergalaktikus űrszörnyek? Napjaink legfontosabb történése kétségkívül az, hogy fellőttek a világűrbe egy autót. Méghozzá egy Teslát, vagyis egy elektromos személygépkocsit. A világűrben ugye akkora szüksége lehet bárkinek egy autóra, mint Ferenc pápának versenybiciklire Sagantól. De ki tudja, talán hasznát veszi valaki vagy valami az űrautónak, mielőtt becsapódik valahová vagy szétég. Érdemes utánanézni, mi a helyzet a Tesla háza táján. Konkrétan az, hogy a cég vesztesége 675 millió dollár volt a tavalyi utolsó negyedévben: ha nem találnak ki valamit, hamarosan pénz nélkül maradnak. Ezért lépték meg ezt a nemes gesztust: ha már nem tudják tartani a tempót és legyártani a Tesla Model 3 elnevezésű népjóléti autót, legalább mutatnak valami szépet. Csakhogy szemetelni nem szép dolog, ők pedig pont ezt teszik azzal, hogy egy autót a légüres térbe löktek. Olyan, mintha eldobtak volna egy üres csipszes zacskót egy nemzeti parkban. Egyébként meglehetősen rossz képet fest a földlakókról, hogy legjobb barátaikat küldik az űrbe. Volt ugye a Lajka kutya 1957-ben, akiről a szovjet propaganda azt állította, hogy hat nap után elfogyott a levegője és megfulladt. Az igazság viszont az, hogy nem megfulladt, hanem megsült. Most meg itt ez az autó, amely majd becsapódik valahova, vagy megeszi vacsorára egy intergalaktikus szörny. Persze ez a hipotézis egyből felvet néhány alapvető kérdést: szoktak-e egyáltalán vacsorázni az ürszömyek, miközben az űrben nincsenek napszakok. De ürszömyek vannak? És kapnak pénzt Soros Györgytől? És ha kapnak, mire költik? És fizetnek-e belőle gyarapodási űradót? És megnézik-e az esti Űrhíradót? Ami, ha egyáltalán létezik, mitől esti, ha az űrben nincsenek napszakok. Ezekre a kérdésekre előbb-utóbb választ kell kapnia az emberiségnek. A másik vetülete az esetnek talán egy új gyakorlat előszele: a magukat előremutatónak láttató szerveződések azzal ventillálnak nehézségek esetén, hogy felküldenek maguk közül valakit vagy valamit az űrbe. Politikai pártoknál is tesztelik majd talán: egy ügybuzgó jelölt azzal bizonyíthatja rátermettségét, hogy vállal egy kétes kimenetelű űrkalandot. Aztán ha azzal jön vissza, hogy a légüres térben is feltalálta magát, nyilván többen szavaznak rá. Régi szokás ám ez: a mestertanoncok vándorútra indultak az elmúlt évszázadok során, ismeretlen területeken szerezve tapasztalatot, hazatérve pedig megalapozták sikeres vállalkozásukat, mely életük végéig fenntartotta őket. Aztán voltak, akik nem tértek vissza. Vagy mert találtak jobb munkát amott, vagy megházasodtak, vagy megették őket az ürszömyek. Bármi legyen is ezzel a koncepcióval, azt mindenképp meg kell magyarázni a vállalkozó szellemű jelölteknek, hogy kerüljék a szemetelő magatartást, hiszen rossz hírünket kelthetik a szép, tiszta, steril alapossággal takarított világűrben. Az ufók meg majd csak legyintenek, ha meglátnak egy eldobott csokipapírt, csikket vagy mosóporos flakont: ezek a sutyerák földlakók még mindig nem szoktak le a szemetelésről. Bele fognak fulladni a saját szemetükbe. Fizikai és szellemi értelemben egyaránt. IMMÁR TUDOMÁNYOSAN BIZONYÍTOTT, HOGY HAMARABB LEHET EGY AUTÓT ELJUTTATNI A MARSIG, MINT AUTÓPÁLYÁN POZSONYBÓL (Lubomír Kotrha karikatúrája) F enyegetik Abdeslam ügy védj ét Körülbelül negyven halálos fenyegetést kapott Sven Mary, Salah Abdeslam ügyvédje, aki a gyilkosségi kísérlet miatti brüsszeli büntetőperében képviseli a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások főszervezőjének tartott férfit. Az ügyvéd arról számolt be a Hét Nieuwsblad című flamand újságnak, hogy a csütörtöki tárgyalási napot követően számos gyűlölködő levelet kapott, amelyekben őt és családtagjait, köztük gyereket is megfenyegették, amiért elvállalta Abdeslam védelmét. Elmondta, hogy az utóbbi években már megtanulta kezelni az ilyen üzeneteket, de a jelek szerint „egyesek most magasabb fokozatra kapcsoltak”. „Visszaírtam nekik, hogy jöjjenek és mondják el szemtől szemben, de még egyikük sem válaszolt”-közölte. Az ügyvéd egyébként eljárási hibákra hivatkozva védence felmentését kérte. Arra is hivatkozott, hogy több ügyészségi dokumentum franciául íródott, nem flamand nyelven, s ez nem felel meg a Belgiumban hatályos nyelvhasználati törvényeknek, az eljárást ezért meg kell szüntetni. Továbbá úgy véli, Abdeslam nem lőtt rá a búvóhelyéül szolgáló brüsszeli lakáshoz érkező rendőrökre, hanem társai tüzeltek. Sven Mary eddig nem tett feljelentést a a fenyegetések miatt, de nem zárja ki ezt sem. Abdeslamnak és társának gyilkossági kísérlet és tiltott fegyvertartás miatt kell bíróság elé állnia Belgiumban, s ha bűnösnek találják őket, akár húsz év börtönt is kaphatnak. A rendőrség 2016 márciusában, néhány nappal a brüsszeli robbantások előtt házkutatást tartott a belga főváros Forest nevű kerületében egy lakásban, amely - mint később kiderült - a párizsi terrortámadások óta szökésben lévő Abdeslam búvóhelyéül szolgált. A művelet során tüzet nyitottak a rendőrökre, akik a lakásban tartózkodó három férfi közül egyet agyonlőttek, a két másiknak - köztük Abdeslamnak - viszont sikerült elmenekülnie. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, a szökevényeket nem sokkal később elfogták. Abdeslamnak Franciaországban is bíróság elé kell majd állnia a 2015 novemberében hét helyszínen elkövetett merényletek miatt, amelyekben 130 ember halt meg. (MTI) Trump és a fekete furgon SZALAY ZOLTÁN elmúlt hetek egyik elsöprő híre volt, hogy csallóközi és mátyusföldi falvakban és városokban egy rendszám nélküli fekete furgonból figyelik az iskolás gyerekeket, és megpróbálják őket becsábítani az autóba. Nem véletlenül használtam az elsöprő jelzőt, a hír ugyanis végigsöpört a sajtón és a közösségi hálón - különösen ez utóbbin. A hullám a rendőrségtől indult, amely szintén a Facebookon keresztül bocsátotta ki a nagyvilágba a hírt. A rendőrség ugyanis egy ideje felettébb aktívan kommunikál a közösségi hálón, nagy szolgálatot téve ezzel a hírportáloknak, amelyek szerkesztői természetesen tudják, hogy a bűnügyi hírek az online hírpiac legkelendőbb termékei. A rendőrség Facebook-oldalán közölt hírek általában megtörtént bűnügyekről számolnak be, ez a hír viszont némileg kilógott a sorból, itt ugyanis egy figyelmeztetésről volt szó, és nagyon kevés konkrét információ állt rendelkezésre. így is fajsúlyosnak tűnt ugyanakkor, hiszen egy nagyon kényes témáról van szó. Amíg a rendőrség elő nem rukkolt vele, hogy kiderült: álhír teljed, ráadásul egy olyan álhírtípusról van szó, amely rendszeresen felbukkan, hogy halálra rémítse a szegény szerencsétlen szülőket. A rémhíreknek kegyetlen természete van, de egy kattintásorientált világban a kegyetlenség általában nem korlátozza a bizniszt. Sőt. Jelen pillanatban nem tudjuk, mennyi igaz a fekete furgonos sztoriból. Egyes portálokon - Magyarországon is látni vélték a sötétített üvegű autót! - tanúk beszámolóit is olvashattuk, akik részletes információkkal szolgáltak az egyes esetekről. Mivel az álhíreknek általában van valamennyi valóságalapjuk, s egy ilyen ügyben egy kevéske valóságalap is félelmetes következményekkel járhat, a leghelyesebb eljárás egyértelműen az, ha állandóan résen vagyunk, és a hírektől függetlenül óvatosságra intünk mindenkit, aki sérülékenynek tekinthető: gyerekeket, öregeket, bárkit. A fekete furgonos eset azonban kiváló példa arra, hogy 2018-ban miféle karriert képes befutni egy álhír. Álhírek mindig is voltak, a történelem minden korszakában, de soha nem állt még a rendelkezésükre egy olyan hipersztráda, mint ma, amikor másodpercek alatt ezrekhez juthat el egy elferdített információ. Lehet, hogy amikor útjára indul, még pontos és valósághű, csak néhány megosztásnyira kezd ferdülni. Hiszen tudjuk, az álhírek képződésének legtermészetesebb útja a szóbeszéd, és a mai világunkat behálózó információszövet olyan, mint egy globális pletykamasinéria. Látjuk, hogy ennek a masinériának mindenki áldozatául eshet, és látjuk azt is, hogy megteremtői, Zuckerberg mester és társai már szintén belátták, szörnyeteget építettek, amely reális veszélyt jelent a demokratikus társadalmakra. Ezek a társadalmak az elmúlt két évszázadban a szabad, szakmai alapokon nyugvó, szerkesztett tartalmakat közlő sajtó segítségével tudták kiépíteni a szabadságukat. Igen, ez a sajtó sokszor „elitnek” tűnt, mert ragaszkodott szakmai elveihez. A mai közösségi média azért is tudja háttérbe szorítani a,Régimódi” sajtót, mert elutasítja annak állítólagos elitizmusát, s ebben az egyik legfőbb támogatója az a Donald Trump, aki maga is az álhírpiacnak köszönheti hatalmát. Ezért kommunikál Trump szinte kizárólag a Twitteren keresztül, és ezért fordítja idejének és energiájának jelentős részét a hagyományos sajtó kritikájára. Ebben pedig sok hű követőre talál, akár Kelet-Közép-Európa minitrumpjai között is. Persze, addig jó nekünk, amíg a gyerekeket csábítgató fekete furgonok csak az álhírek alternatív valóságában léteznek. Kivéve, ha az álhírek alternatív valósága átlépi a neki kiszabott határokat, s ránk köszönt a tökéletes káosz kora. FIGYELŐ 800 dzsihódista nő fogságban Az Iszlám Állam nyolcszáz női tagját tartják fogva a gyerekeikkel együtt Szíria északi, kurdok lakta részén - írta a Die Welt című német újság a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet terrorizmussal foglalkozó szakértőjére hivatkozva. Nádim Houry az újságnak azt mondta, a nők hozzávetőleg negyven országból, köztük Kanadából, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Törökországból, Ausztráliából származnak, és 15 német is van közöttük - a szakértő találkozott is velük. „Ezek a nők és gyerekeik nagyon nehéz helyzetben vannak. Haza akarnak térni, még ha ez azt is jelenti, hogy igazságszolgáltatás elé kell állniuk” - mondta. Nádim Homy felszólította az európai kormányokat, hogy engedjék haza a gyerekeket, mert „ők nem követtek el semmilyen bűnt, a háború és sokszor a radikalizálódott szüleik áldozatai”. (MTI) Fellebbenhet a fátyol A szaúdi nőknek nem kell kötelezően viselniük a hagyományos, hosszú fekete öltözetet, az abaját - mondta Szaúd-Arábia legfőbb vallási testületének egyik tagja. Sejk Abdullah al-Mutlak véleménye újabb jele annak, hogy az iszlám fimdamentalista, vahhábita irányzatát követő királyság elmozdult a modernizáció irányába Mohamed bin Szalmán trónörökös befolyásának növekedésével. Mutlak azt mondta: egy muszlim nőnek szerényen kell öltözködnie, de ez nem feltétlenül jelenti az abaja viselését. Múlt mondta, a hívő muszlim nők 90 százaléka a muzulmán világban úgysem hord abaját, és nem is kell senkit erre kényszeríteni. A konzervatív királyságban nemrég engedélyezték a nőknek az autóvezetést és sporteseményeket is látogathatnak. A változás a divatot is megérintette, a fekete abaják mellett megjelent a világoskék és rózsaszín is. (MTI)
