Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-12 / 35. szám
2 I KÖZÉLET 2018. február 12.1 www.ujszo.com Óraátállítás: előnyei is vannak A képviselők javasolták az óraátállítás felülvizsgálatát (SITA/AP-fotó) RÖVIDEN Tovább hasad a szélsőjobb Pozsony. Azután, hogy Marián Magát szélsőjobbos aktivista az CSNS-szel elégedetlen szélsőségesekből kezdett pártot verbuválni, újabb csoport jelentette be, hogy pártalapításba fog. A Szlovák Hazafias Koalíció (SVK) előkészítő bizottságának tagjai, akik nemrégiben még a Kotlebapárt Nagyszombat megyei jelöltjei voltak, most fogtak hozzá a szükséges 10 ezer aláírás összegyűjtéséhez. Richard Gazo, a bizottság elnöke szerint a lépéshez Kotlebáék direktív vezetési stílusa vezetett. (fm, SITA) Védi a mundér becsületét az SNS Pozsony. Peter Gajdos, az SNS védelmi minisztere szerint átlátható módon modernizálja a hadsereget a tárca jelenlegi vezetése - hiszen mindent nyilvánosságra hoznak erről, amit a törvény lehetővé tesz szamukra. Lubomír Galko (SaS) korábbi védelmi miniszter szerint azonban például a modernizálásról szóló elemzést a tárca feleslegesen titkosítottak. (fm, tasr) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az Európai Parlament képviselői a héten a téli és a nyári iodőszámftás váltakozásának alapos átértékelését kérték az Európai Bizottságtól határozatukban. Néhány évig azonban még biztosan marad a tavaszi és őszi éraátállítás, és az sem biztos, hogy előnyös lenne a megszüntetése. Nagy többséggel - 384 igen, 153 nem - fogadta el az Európai Parlament plénuma azt a határozatot, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a nyári időszámítás bevezetését, és indokolt esetben teijessze elő a nyári időszámításra vonatkozó irányelv módosítását. A javaslatot a szlovákiai EP-képviselők egy része támogatta, de voltak, akik ellene szavaztak. A támogatók elsősorban a tavaszi és az őszi átállás egészségügyi következményeivel érveltek. „Bízom benne, hogy a nyári és a téli időszámítás értelmetlen váltogatása hamarosan befejeződik. Ma már senkinek sem használ, és nem okoz megtakarítást sem, sőt árt az emberek egészségének és_ a gazdaságnak is” - érvelt Ivan Stefanec (ÉPP) szlovák EP-képviselő. Támogatta a határozatot Richard Sulik (SaS) is, aki szerint az óraátállítás árt az egészségnek és például a közlekedésnek is. Aki megtartaná Több kárt okozna az óraátállítás megszüntetése Nagy József (Híd) EP-képviselő szerint, mint amennyi hasznot hozna. Szerinte ugyanis az egységes idő elsősorban az északi országoknak kedvezne, a keleteurópai tagállamoknak az átállítás inkább előnyös. „Ha a téli - vagyis a mi időzónánkban normális - időszámítást hagyjuk meg, akkor évente több mint hetvennel csökken azoknak a napoknak a száma, amikor este 7 óra után is világos van” - magyarázta lapunknak Nagy. Jelenleg ugyanis több mint 170 olyan nap van, amikor este hét után is fent van a Nap, és 100 olyan, amikor este 8 után van naplemente. „Ha a téli időszámítás, marad, akkor este nyolc után nem látjuk a Napot” - magyarázta Nagy. Ezzel szemben nyáron - május közepétől - már négy óra előtt felkelne a Nap. Szerinte nem lenne megoldás az sem, ha a nyárit hagynánk meg, mivel akkor Romániával és Bulgáriával kerülnénk egy időzónába, ami gondot okozna például Ausztriával vagy Németországgal való kapcsolattartásban. Kérdéses problémák Kérdésesek az átállás okozta egészségügyi problémák is, habár egyes EP-képviselők tudományos kutatásokra hivatkozva azt állítják, a lakosság 20 százalékának egészségügyi problémát okoz az átállás. „Nem bizonyított, hogy biológiailag bármilyen problémát is okozna az egyórás átállítás” - állítja Huncík Péter pszichiáter, belgyógyász. - Ez csak egy felfújt téma, komoly felmérések nem is foglalkoztak vele. Egy óra változásnak sem a testre, sem a pszichikára nincs különösebb hatása.” Szerinte azok, akik megérzik az óraátállítást, túlérzékenyek. „Nekik valószínűleg nagyon sok más ok miatt is lehet problémájuk, feltehetően nehezen alkalmazkodnak az újhoz, a máshoz - mondta Huncík. -4-5 órás jetieget, eltérést már megérez a szervezet az első 3 napban, de egy órát nem.” élén ságírói közeg elég behatárolt, és hadd ne mondjam, hogy belterjes. A célunk az is, hogy ezt a közeget kibontsuk és bővítsük. Támogatható, mindenki által aláírható célokat állítottunk fel magunk elé” - mondta, hozzátéve, nem szeretné, ha a projekt olyan vitákról szólna, ki hol áll, és kihez kötődik. Nemzeti jelentőség A másfél millió euróval gazdálkodó projekt magyar kormányzati pénzinjekcióval indul — melyet egyébként a Hírek.sk és a Felvidék.ma is kap nemzeti jelentőségű intézményként a magyar kormánytól, 2017-ben összesen több mint 100 millió forint (320 ezer euró) összegben. Azt még egyelőre nem tudni, hogy alakulhat át a magyar támogatások struktúrája a projekt hatására, ám Puskás és Menyhárt is úgy nyilatkozott, azt szeretnék, ha a médiastratégia nyomán létrejövő sajtótermékek megállnának a saját lábukon,és hosszú távon is működni tudjanak. Ez nem lesz könnyű, hiszen a piac kicsi és forráshiányos: az MKP- hoz közel álló Szabad Újság, mely 2016-ban kényszerült bezárni, azért bukott el, mert a piacról nem sikerült megélnie, magyar kormányzati támogatást pedig állítólag azért nem kapott, mert az MKP nem jutott be a parlamentbe. „Az, hogy egy felület mennyire életképes és eladható, nem egy év alatt fog kiderülni” - mondta Puskás. Puskás Attila (a kép jobb szélén) Berényl Józseffel, az MKP akkori elnökével 2015-ben (MKP-fotó) FINTAMÁRK Több mint 1,5 millió ourós (475 millió forint) támogatást kapott a „forráshiányos felvidéki sajtó", a pénzt az MKP- közeli, tavaly nyáron alakult Pro Média Alapítvány kezeli. Pozsony. Az alapítványt a belügyminisztérium nyilvántartása szerint Kövesdi Károly, lapunk korábbi munkatársa, a Hírek.sk portál külsős szerzője, Rajkovics Péter, a dunaszerdahelyi.sk portál főszerkesztője, valamint Molnár Judit, a Szabad Újság korábbi, a Hírek.sk jelenlegi főszerkesztője alapította. Puskás szerint azonban ők már nem tagjai a kuratóriumnak, ugyanis úgy döntöttek, hogy a megvalósításban is részt fognak vállalni, és a vonatkozó törvények szerint összeférhetetlen lenne, ha a kuratóriumi tagok pénzt kapnának. Helyüket a magyar közmédia két helyi újságírója, Haják- Szabó Mária, a Magyar Rádió szlovákiai tudósítója, Starovic Tibor, az MTI szlovákiai tudósítója, valamint Neszméri Tünde a felvidék.ma munkatársa, a már megszűnt Szabad Újság korábbi főszerkesztőhelyettese veszi át. „Ezek a szakemberek évek óta dolgoznak az újságírás területén. Nem hiszem, hogy személyükben problémát kéne látni” - mondta Puskás Attila, a Pro Média Alapítvány ügyvivője. Szerinte a felvidéki sajtó keretei nagyon szűkek. Új hetilap Háttér-információk szerint a tervek között szerepel egy nyomtatott hetilap elindítása, melyben a Hírek.sk és a Felvidék.ma portálok is közreműködnek, ám ezeket az értesüléseket még hivatalosan nem erősítették meg a projektgazdák. Az, hogy valóban ebben az irányban gondolkodnak az alapítók, abból lehet sejteni, hogy Menyhárt többször is említette, hogy a már létező platformok „egymás mellé rendezését és szövetségét kell elgondolni”. Liberális vagy nemzeti Az alapítvány alapítóinak egyike, Molnár Judit, a Hírek.sk főszerkesztője - akivel főszerkesztőként számolnak a médiaprojektek kapcsán is korábbi előadásaiban és vitáiban is kétosztatúnak nevezte a felvidéki magyar sajtóközeget, „liberális” és ,nemzeti” oldalt különböztetett meg. Ennek az értelmezési tartománynak alapján az alapítvánnyal kapcsolatban elhangzott nevek mindegyike a „nemzeti” oldalhoz kötődik, Puskás és Neszméri közvetlenül az MKP- ban dolgoztak, és a háttérinformációk szerint a projektekbe bekapcsolják a Hírek.sk és a Felvidék.ma hírportált is, melyek az MKP mediális holdudvarába tartoznak. A „nemzeti” oldal felülreprezentáltsága kapcsán Molnár Judit az Új Szónak azt mondta, szerinte Starovic Tibort és Haják-Szabó Máriát magyarországi média tudósítóiként nem lehet kötni semmihez, ő pedig személy szerint nem kötődik párthoz vagy rendszerhez. „Legfeljebb nézetem van a világról, kötődéseim nincsenek” - tette hozzá. Nincs kivetnivaló? A „nemzeti oldal” felülreprezentáltságában Puskás Attila sem lát kivetnivalót. „Mindenki áll valahol” — tette hozzá arra a felvetésre, nem aggályos-e ez a projekt objektivitására és függetlenségére nézve. Annak lehetőségét elutasította, hogy a politika befolyásolná az alapítványt. „Megtanultam, hogy ne álljak vigyázzba, ha bárki összevonja a szemöldökét bármelyik oldalon” - jegyezte meg. Puskás Attila és Molnár Judit is úgy nyilatkozott, a médiastratégia mögött álló csapat még nem végleges, és bővülni fog. „Sok mindenkivel együtt fogunk dolgozni, innen is, onnan is” - mondta Puskás azzal, hogy minden március közepén derül majd ki a projektről.„A felvidéki új-Focitipp: Costával újra ijesztő az Atlético A ghánai Paintsil maláriás. Vagy mégsem? Focisták, akik nem(csak) a pályán trükköztek. Ki, honnan, hova, mennyiért? Átigazolási körkép az európai topligás futballpiac zárása után. Az MKP volt sajtosa a Pro Média