Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-10 / 34. szám
Dél-Korea: a nagyvárostól a búvárnőkig 13. oldal 2018. február 10., szombat, 11. évfolyam, 5. szám A berlini falat 1961. augusztus 13-án kezdték építeni, és 10 315 nap múlva, 1989. november 9-én döntötték le. Éppen enynyi nap telt el 2018. február 5-ig is. A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy nagymértékben csökken az NDK népessége. 1949-től, a két Németország megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Beriinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és - a Berlini Fal Alapítvány kutatásai alapján - 138-an életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el. A szabadságban eltöltött 28 év, 2 hónap és 26 nap „a keletnémet lakosság nagy bátorságának és történelmi helytállásának” köszönhető - emelte ki hétfőn, az évforduló alkalmából tett nyilatkozatában Michael Müller kormányzó polgármester. A tartományi rangú főváros kormányának vezetője kiemelte, hogy a szabadság és az egység nehéz döntések és feladatok elé állította a várost, mert össze kellett hangolni milliók életét, akik két Nyugat-berliniek integetnek keleti rokonaiknak 1962. augusztus 13-án, egy évvel a berlini fal megépítése után, és ugyanaz a Bernauer utca 25 évvel a fal leolmlása után, 2014. október 26-án (Fotó: sita/ Annyi ideig állt a berlini fal, amennyi ideje ledöntötték Hétfőn telt el pontosan annyi idő a berlini fal ledöntése óta, mint amennyi ideig állt a németfövárost és jelképesen egész Európát kettéosztó határépítmény. különböző politikai rendszerből érkeztek. Berlin a kilencvenes években „Németország legnagyobb építési területe” volt, a gazdaság átalakulása pedig magas munkanélküliséget okozott és szigorú takarékoskodást követelt meg - tette hozzá. Azonban a berliniek nem csak az egyesülés kihívásaival küzdöttek meg. A fal ledöntése olyan szabad tereket hozott létre, amelyek révén a város „mágnesként vonzza a kreatív teremtő erőt” - mondta Michael Müller. Berlin így ma már „start up főváros”, ahol informatikai innovációval foglalkozó feltörekvő vállalkozások tömege tevékenykedik, és Európa vezető kutatási és tudományos központjai közé tartozik. Népszerűségét mutatja, hogy lakosainak száma évente több mint 40 ezerrel emelkedik, sikerét pedig jelzi, hogy gazdasága az országos ádagot meghaladó mértékben növekedik - húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt politikusa. A német sajtóban az évfordulóra készített összeállításokban hangsúlyozzák, hogy nem tűntek el 10 315 nap alatt a Kelet és Nyugat közötti különbségek, és a szocialista rendszer 40 éve visszafordíthatatlan változásokat is okozott, így egészen biztos, hogy soha nem költöztetik vissza központjukat a második világháború után Berlinből Münchenbe vagy Frankfurtba áttelepült vállalatok. Közéjük tartoznak olyan óriáscégek, mint a Siemens, az Allianz és a Deutsche Bank - mondta Mareel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője a Handelsblatt című üzleti lapnak. Az utóbbi 10 315 nap mérlege „nem rossz”, de a volt NDK területének felzárkózása a nyugati tartományokhoz még nemzedékekig tarthat - tette hozzá Joachim Ragnitz, a müncheni központú ifo gazdaságkutató társaság drezdai intézetének helyettes vezetője. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban a polgárháború (1861— 1865) után nagyjából akkora volt a különbség a déli és az északi államok gazdasági fejlettsége között, mint a keleti és a nyugati német tartományok között a fal ledöntése után, és Amerikában 100 év kellett ennek a különbségnek a felszámolásához. Az eltéréseket mutatja, hogy 28 év után is még mindig többen vándorolnak keletről nyugatra, mint amennyien a nyugati tartományokból költöznek a volt NDK területére. A keleti tartományokban a hazai össztermék (GDP) még tavaly is csupán a nyugati szint 73 százalékát tette ki. Berlin kormányzó főpolgármestere a felzárkózás folytatódására számít. „Bízom benne, hogy a következő 28 évet is a berliniek hatalmas szabadságvágya, nyitottsága és az összetartás iránti vágya határozza meg” - emelte ki a szociáldemokrata politikus. Azonban a fal emlékezete arra figyelmeztet, hogy „továbbra is kötelességünk fellépni mindazokkal szemben, akik felszítják a gyűlöletet és az előítéleteket, akik veszélyeztetik közös értékeinket és egységünket”. Az ilyen emberek „nem építhetnek új falakat közénk” - jelentette ki a német főváros vezetője. (MTI) Egy rég elfeledett darab Műemléki státuszt kap a berlini fal egy rég elfeledett, ám nemrég újrafelfedezett darabja - jelentette be Klaus Lederer kulturális szenátor, a tartományi rangú város kormányának kulturális ügyekért felelős tagja. Az indoklás szerint a német főváros északi csücskében található, 80 méter hosszú felszakasznak azért jár a különleges státusz, mert „megmutatja, hogy a berlini fel építésének hajnalán miként hasznosították a már meglévő építményeket a határ gyors felhúzásához”. Az erdős területen fekvő feldarab felfedezését januárban jelentette be egy helyi amatőr történész, Christian Bormann. A 37 éves férfi, aki élete nagy részét a Pankow nevű városnegyed kutatásának és felfedezésének szentelte, nagyjából 18 évvel ezelőtt bukkant rá a falszakaszra, ám csak nemrég jelenw ... az 1960-as években építették bele az eredeti falba. tette a hatóságoknak, mert amiatt aggodon, hogy az időjárás súlyos károkat okoz az építményben. Bormann szerint az illetékesek először hitetlenkedve és megdöbbenve fogadták az állítását, mivel meggyőződésük volt, hogy a fal megmaradt részeit és maradványait - több mint ezer töredéket - mostanra alaposan dokumentálták. Berlini szakértők szerint a Pankowban álló öreg téglafalat az 1960-as években építették bele az eredeti falba, és a munkálatok során megerősítették, valamint szögesdrótot helyeztek a tetejére. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a felszakasz beépítésére a határőrizeti rendszer munkálatainak kezdetekor, vagyis 1961. augusztus 13-án, vagy csak valamikor a későbbiekben került-e sor, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy ez a szakasz tekinthető-e az eredeti fal utolsó darabjának. (MTI) Christian Bormann az általa felfedezett falszakasz előtt. Az amatőr történész nagyjából 18 évvel ezelőtt bukkant rá a falszakaszra, ám csak nemrég jelentette a hatóságoknak, mert amiatt aggódott, hogy az időjárás súlyos károkat okoz az építményben. (Fotó: SITA/AP)
