Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-07 / 31. szám
121 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. február 7.! www.ujszo.com MEGKÉRDEZTÜK Pengével vagdossák magukat a fiatalok Stródl Terézia pszichológust, egyetemi oktatót Lehet összefüggés az említett jelenségek között, van közös nevezőjük? A Kék Bálna és a falcolás (önsértés) között nem vonnék párhuzamot. Az önbántalmazás nem új keletű. Ha azonban magáról az indítékokról szólnánk, csak a formájában, kivitelezésben van különbség. Azok a fiatalok, akik ilyen módon bántalmazzák magukat, a testi fájdalom során megkönnyebbülést éreznek, megszabadulnak a bennük tomboló feszültségtől. Mi állhat a pengés vagdosás és önsértés hátterében? A utoagressziónak nevezzük azt a jelenséget, amikor az ember önmaga ellen fordul és kárt tesz magában. Magát a falcolást a serdülőkori nyugtalansággal, önképzavarral hozhatjuk össze, amikor a fiatal az élet értelmét megkérdőjelezi, és egyfajta segélykiáltásként használja a,, jelzést ”, Valójában találunk közöttük hobbifalcoló tinédzsert, határeseti személyiségzavarral küszködőt ugyanúgy, mint potenciális öngyilkosjelöltet. Ezért kell komolyan venni. Találkozott korábban is hasonló esetekkel? Ahogy említettem, nem új a jelenség. Az újdonság abban rejlik, hogy halmozottan fordul elő, és egyfajta „fertözöttséget”jelent azok számára, akiket megszólít, lásd: rövid idő alatt 125-en lájkolták az egyik ilyen bejegyzést. Itt megemlíteném a serdülőkori szolidaritást: a serdülő kortársakhoz való kötődése fokozott. Ha az a társ, aki falcol, véleményformáló, akkor csatlakozunk hozzá, „megtámogatva ” a szenvedésében és együtt szenvedünk. És ilyen esetben csupán egy olyan személy van, akinek komoly lelki problémái vannak, és szakember segítségét igényeli. Másik probléma, hogy a fiatal kalandra vágyik, és gyakran az üresség érzésével találkozik. Megkarcolja magát, és legalább „ történik valami körülötte ” (ha negatívan is). Mi a véleménye a Kék Bálnáról? Az orosz rulettről is olvashattunk már a szépirodalomban, hallhattunk róla, főleg akkor, amikor még nem volt így komputerizálva a világ. Néha tiltólistára kerülnek ártalmas zeneszámok is. A Kék Bálnajelensége abban más, hogy a modern technikát használja arra, hogy adrenalinlehetőséget adjon az arra fogékonyaknak. A serdülő azért fogékony, mert nincs kiforrott értékrendje, és a különcségek vonzzák. Ha azonban differenciálni tud a jó és a rossz között, felismeri, mi az, ami már a veszélyes, akkor tudomást vesz a jelenségről, de nem csatlakozik. Továbbá itt van a kortárshatás, hiszen mindenki csinálja, én is közéjük akarok tartozni, hát csatlakozom. Vagyis ott, ahol a fiatal már sejti, tudja, mi az élet értelme, lehetősége van válogatni pozitív irányban (sport, művészetek stb.), megtanul nemet mondani, elutasítani olyan dolgokat, amelyek destruktívak, akkor csak tudomásul veszi a jelenséget. De ehhez is szüksége van az információra, hogy tudja, létezik ilyen jelenség, és veszélyes. Mindez a felnőttek, vagyis a mi dolgunk. Megteremteni az élet értelmét: úgy nevelni a gyereket, hogy buzdítsuk, biztassuk, hogy tudja, mi az erős oldala. Összefügghet mindez a fokozott, illetve ellenőrizetlen számítógép-használattal? A számítógép lehetőséget ad bármilyen információ megszerzésére. A probléma nem az információhalmazzal van, hanem azzal, ha nem tudunk ebben a tömkelegben el igazodni, fontossági sorrendet felállítani, összefüggéseket találni stb. És erre kellene megtanítani, felkészíteni a fiatalt! Nem tiltani, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb... Mit tehet a szülő? A beszélgetésen túl például rendszeresen ellenőrizze gyereke számítógépét? Ezt nem a bizalmatlanság jeleként fogja értékelni a gyerek? A gyermeknevelés a szabályok felállításával és betartásával kezdődik. Ha ezt minden családtag el tudja fogadni, akkor minden rendben lesz. Ha a szabályok között van a számítógép ellenőrzése, akkor ez nem bizalmatlanság, hi- . szén közösen megegyeztünk a gyerekkel. A másik az őszinteség. Ha a gyerek a szülőt bizalmas barátjának tartja, hozzáfogfordulni kérdéseivel, gondjával-bajával. Nagyon jó, ha minden serdülőnek van egy felnőtt barátja (szülő, nagyszülő, nagynéni, nagybácsi stb.), mivel a gyerekek gyerekfejjel oldják meg a dolgaikat, míg a felnőttek a felnőtt élet felelősségteljes normái szerint. Mit tehet az iskola, illetve a pedagógus ilyen esetekben? Nem kell megvárni a problémát, már előtte beszélni kell az élet veszélyes dolgairól. Erre nagyon jók az osztályfőnöki órák, ahol azokra a kérdésekre válaszolunk, amelyek a fiatalokat érintik. Azt az általános álláspontot kell átadnunk, hogy „ minden probléma megoldható, ha megosztjuk! ” Vagyis jó, ha az iskolában is van pedagógus, akiben a gyerek megbízik, ha van mondjuk egy postaláda, ahová bedobhatnak kérdéseket, információkat, amiket szeretnének megosztani, és eztfigyelik a pedagógusok. Szükséges minden esetben pszichológus segítségét is kérni? Nem kell, ha megvan a bizalom a diákok és pedagógusok között. De ha a tanuló, a szülő vagy a pedagógus úgy érzi, szakembert kell bevonni, meg kell tenni. (guzsu) GULYÁS ZSUZSANNA Alig csitult el a Kék Bálna körüli hisztéria, Esztergomban újabb bizarr és veszélyes jelenség ütötte fel a fejét. PÁRKANY/ESZTERGOM/ ROZSNYO/KASSA ■ A tizenévesek pengével vagdossák magukat, amiről néhányan az Instagramon fotókat is posztoltak. Strédl Terézia pszichológus, egyetemi oktató szerint az önsértés (falcolás) olyan segélykiáltás, amit komolyan kell venni. Saját oldaluk is volt A tényről elsőként az infoesztergom.hu portál számolt be. „Egy szülő keresett meg minket azzal az elképesztő hírrel, hogy Esztergomban az általános iskolás tinilányok pengével vagdossák magukat. Egyikük - egy 12 éves lány - az Instagramon egy öngyilkossággal, halállal és vagdosással foglalkozó oldalt is működtetett. Ennek az oldalnak a ' bejegyzéseit kezdte követni az a lány, akinek az édesanyja megkereste szerkesztőségünket” - nyilatkozta lapunknak Lenger Varga Péter, az infoesztergom.hu híroldal főszerkesztője. Volt olyan bejegyzés, amit rövid időn belül 125-en kedveltek. Ezeket a posztokat azóta eltávolították. Aggódó párkányi szülők Az infoesztergom.hu januárban kezdett foglalkozni az üggyel, de kiderült, hogy a probléma nem új keletű. Már ősszel is előfordultak ilyen esetek. Esztergomban három általános iskola van. „Az ügy minden iskolát érint, ezért nem nevesítettünk egyetlen intézményt sem. Felvettük a kapcsolatot az iskolákat üzemeltető megyei tankerülettel, amely közölte, van ilyen probléma, és hangsúlyozza, a pedagógusok és az iskolai védőnők folyamatosan figyelik a diákok fejlődését, testi-lelki egészségét, és segítik őket” - jegyezte meg Lenger Varga Péter. A megkeresett esztergomi iskolák vezetői elmondták: az osztályfőnöki órákon foglalkoztak a témával. Bővebb információt azonban a gyerekek személyiségi jogaira hivatkozva nem adtak. Párkányból és környékéről is sok gyerek jár Esztergomba iskolába. „Megdöbbentem és megrettentem a hír hallatán. Attól tartok, hogy ez az őrület ide is begyűrűzik” - monda egy párkányi édesanya. Csupán városi legenda? Néhány hónapja nagy port vert fel a Kék Bálna nevű, öngyilkosságra buzdító játék, az ügy pánikot keltett a szülők körében. A jelenségről rengeteg ellenőrizhetetlen álhír is megjelent. Tény, hogy 2016 novemberében az orosz rendőrség tizenöt fiatal halálba hajszolásával vádolta meg a 21 éves Filipp Bugyejkint. A férfi Filipp Lisz néven a VKontakte oldalon - ami a Facebook orosz megfelelője - az f57 csoport adminjaként tizenöt kamaszt beszélt rá az öngyilkosságra. Tény az is, hogy 2016 első felében 350 fiatalkorú lett öngyilkos Oroszországban. 2015- ben a 18 év alattiak körében egy év alatt 461 öngyilkosságot regisztráltak. Ezek rendszerszerű kapcsolatáról viszont csak 2016 májusában kezdtek beszélni, mikor a Novaja Gazeta cikket írt a fiatalokat öngyilkosságba „segítő” - vagy inkább kergető - csoportokról. A csoportok különböző néven működnek (Kék Bálna, Csendes Ház, Fehér Bálna, Kozmikus Bálna, Ébressz fel 4:20- kor), de mára a Kék Bálna vált a jelenség szimbólumává. KókBálna-álhír? A Novaja Gazeta cikkét az összes nagyobb orosz állami médiaszolgáltató átvette. A városi legendák és álhírek cáfolatával foglalkozó Snopes.com portál szerint az öngyilkosságok nem kapcsolhatók össze a Kék Bálna játékkal, és a pánikkeltésre azért volt szükség, hogy a fiatalokra jelentett veszélyt hangsúlyozva az államhatalom olyan törvénytervezetet készíthessen elő, ami korlátozná az internethasználatot. Miután Romániában is híresztelni kezdték, hogy a Kék Bálna halálos áldozatokat szedett, a romániai rendőrség A virtuális barátságok halálosak lehetnek szlogennel felvilágosító kampányba kezdett, ugyanakkor hangsúlyozták: a játék Romániában nem terjed, csupán a megelőzés céljával indították a kampányt. A Transindex.ro portál is arra a következtetésre jutott, hogy a Kék Bálna játék csupán egy ügyesen felépített álhír, amit valószínűleg csak a kattintásszám növelésére hoztak létre. Egy kassai lány esete Szlovákiában két rozsnyói fiatal halála után tavaly áprilisban röppent fel a hír: tragédiájuknak köze lehet a Kék Bálnához. A hír kapcsán megkerestük a rendőrség Kassa és Nyitra megyei szóvivőjét is. Alexander Szabó, a rendőrség kassai szóvivője akkor tömören annyit közölt, egyelőre nem találtak összefüggést a fiatalok halála és a Kék Bálna nevű játék között. Bozena Bruchterová, a rendőrség Nyitra megyei szóvivője azt válaszolta, nem tud a játékról, és a rendőrség sem foglalkozik az üggyel. Bruchterová azt tanácsolta, ha gyanú merül fel, tegyünk feljelentést. Májusban a Louis Pasteur Egyetemi Kórház szóvivője arról számolt be, hogy a pszichiátriai osztályon egy 17 éves kassai diáklányt kezelnek, aki bevallása szerint részt vett a Kék Bálna játékban. A lány elmondta: az egyik közösségi oldalon csatlakozott a játékhoz, és különféle feladatokat kellett teljesítenie, például zsilettpengével megvágni a kezét. Ezenkivül végig kellett néznie a játékvezetők által küldött videókat. Volt, hogy egy napig nem volt szabad beszélnie senkivel. Mi a helyzet Párkányban? A Kék Bálna körüli hisztéria kapcsán több alapiskola vezetőjét is megszólítottuk, akik egybehangzóan állították: hallottak ugyan a jelenségről, de iskolájukban nem találkoztak vele. Hozzátették: a témáról a pedagógusok a gyerekekkel az osztályfőnöki órákon beszélgettek. Köbölkúton egy névtelen tesztet is kitöltettek a gyerekekkel, hogy felméijék, mit és mennyit tudnak a jelenségről. Párkányban a szülői értekezleteken is szóba hozták a témát, és az iskola weboldalára is felkerültek az ezzel kapcsolatos információk. Az önsértéses esetekről, amelyek hónapok óta borzolják a kedélyeket Esztergomban, az iskolavezetők Párkányban és környékén nem hallottak. Van, aki csak divatból csinálja, de komoly lelki problémák is állhatnak a háttérben (Képarchívum)
