Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-07 / 31. szám
4 KÜLFÖLD 2018. február 7. | www.ujszo.com Pánikhangulat a tőzsdéken Csak a New York-i tőzsdén több mint 1000 milliárd dollárnyi tőzsdevagyon párolgott el Nem hisz a szemének. Soha nem látott tőzsdei zuhanás New Yorkban, (tasr/ap) RÖVIDEN Orosz rakéták Kalinyingrádnál Moszkva. Nukleáris robbanótöltet hordozására is alkalmas, Iszkander-M típusú rakétákat telepített Oroszország a kalinyingrádi exklávéjába - mondta Vlagyimir Samanov, az orosz védelmi bizottság elnöke. 20lóban is küldött Moszkva ilyen eszközöket a N ATO-tag Lengyelország és Litvánia közé beékelődő orosz területre, de csak egy hadgyakorlat erejéig. (MTI) Duda aláírja a bírált jogszabályt Varsó. Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette, aláírja a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Az új előírásokat az elmúlt napokban Izrael és Ukrajna bírálta. Duda a szólásszabadságra és a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kéri ki az alkotmánybíróság véleményét. Jelezte: a törvény eleget tesz annak az Izrael által korábban megfogalmazott követelménynek, hogy ne akadályozza a holokauszt tudományos kutatását. (MTI) Putyin hivatalosan is elnökjelölt Moszkva. Hivatalosan is elnökjelöltként jegyezte be Vlagyimir Putyin államfőt az orosz Központi Választási Bizottság. Putyinnal háromra bővült az elnökjelöltek listája, amelyen a kommunista Pavel Grugyinyin és a nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij neve szerepelt. Az orosz elnökválasztást március 18-án tartják. (MTI) Az EU nyitva áll a Nyugat-Balkán előtt Brüsszel. Nyitva áll az unió ajtaja a nyiígat-balkáni országok előtt, de az esetleges jövőbeli csatlakozásnak előfeltétele, hogy az érintett hat államban átfogó és meggyőző reformokat hajtsanak végre számos területen - írta bővítési stratégiájában az Európai Bizottság. )rA Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, ám ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke. A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. (MTI) Assange: London nem kegyelmez Loijdon. A londoni bíróság végzése szerint érvényben marad a Julian Assange elleni brit letartóztatási parancs, annak ellenére is, hogy a svéd ügyészség megszüntette a WikiLeaks kiszivárogtatóportál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ New York/Frankfurt. Mélyrepülésben a New York-i tőzsde, a Dow Jones tőzsdeindex eddig nem látott mértékben zuhant. Az amerikai pánik átragadt az ázsiai és a nyugat-európai tőzsdékre is, csak hétfőn több mint 1000 milliárd dollár érték vált semmivá. Pánikra még sincs ok, a börzék csupán a túlzott pénzpiaci lelkesedés áldozatai lettek. Jelentős eséssel zártak hétfőn, majd nyitottak tegnap a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói, a Dow Jones indexe 1600 ponttal, eddig nem látott mértékben zuhant, százalékos viszonylatban pedig 2011 augusztusa óta nem látott értékben veszített értékéből. Pár óra alatt annyit esett a tőzsde, mint amennyit januárban egész hónap alatt emelkedett. Az amerikai esés továbbterjedt az ázsiai tőzsdékre és átragadt az európai piacokra is. Tegnap Tokióban a Nikkei 225 mutató 4,76 százalékos csökkenéssel fejezte be a napot, a hongkongi börze 4,22, a tajpeji tőzsde indexe 4,95 százalékkal esett. A nemzetközi tőzsdei trendet követve mély veszteségben indult a kereskedés az európai értékpapírpiacokon - több mint 3%-os gyengüléssel indult a kereskedés, ám napközben már csökkent a pánik és az indexek némelyest visszakúsztak. Hátfőn sem sikerült minden vitatott kárdésben megállapodni, így tegnap is tovább folytatódott Berlinben a közös kormányzásra készülő német pártok koalíciós tárgyalása, amelyet az eredeti tervek szerint már vasárnap be kellett volna fejezni. Berlin. Az eredeti tervekben az szerepelt, szükség esetére fenntartanak két pótnapot is, vagyis a delegációk tagjai szabaddá teszik a hétfőt és a keddet is, ami jó ötletnek bizonyult, mert a koalíciós szerződés tervezete hétfő estére sem készült el - emelte ki az ntv hírtelevízió. Az új terv szerint az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) tovább tárgyal a Martin Százmilliárdok tűntek el A tőzsdei eséssel párhuzamosan a bitcoin árfolyama is lefelé indult: ; hétfőn 10 százalékkal gyengült a ; dollárhoz képest, tegnap pedig 7100 dollár alatt indított, a nyitástól számított első hat órában folyamatosan ; gyengült, 6 órakor mélypontra, ; 6021,9 dollárra süllyedt. Ezzel be; dőlni látszik az az elmélet, hogy a ; tőzsdéről a kriptovalutákba mene: leülhetnek a befektetők. Egyetlen nap alatt több mint ezer- i milliárd dollár tűnt el a tengeren túli parkettről. Összehasonlításképpen: több mint 10 évnyi szlovák össz; nemzeti jövedelem ugrott ki a ; börzeablakon. A világ 500 leggazdagabb embere 114 milliárd dollárt bukott egyetlen nap alatt. A Berkshire Hathaway elnöke, Warren Buffett, a világ harmadik leggazdagabb embere szenvedte el a legna: gyobb veszteséget. A Bloomberg milliárdosindexe szerint 5,1 milliárd dollárral lett kisebb a vagyona. Megijedtek a sikertől Voltaképpen eléggé szokatlan tőzsdepánik tört ki az utóbbi napokban Amerikában és a világon. Ugyanis vélhetően most fordult elő először a modem pénzpiacok történetében, hogy a befektetők azért kezdtek el pánikolni, mert kiderült, hogy sokkal jobb a gazdaság állapota, mint gondolták. A tőzsdei eladási hullám első számú magyarázata ; ugyanis az, hogy a piaci szereplők megijedtek a növekvő bérektől, illet-Schulz elnöksége alatt álló Német Szociáldemokrata Párttal (SPD). Meglehet, hogy az utolsó tárgyalási forduló éjszakába nyúlik, és a 2013- ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló megállapodás tervezetét csak ma, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás utáni 135. napon mutatják be - jelentette több hírportál. Schulz kormánytag lesz? Az utolsó vitatott kérdések közé tartozik az állami és a magánbiztosítótársaságokon alapuló duális betegbiztosítási rendszer jövője, a határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó szabályok átalakítása és a minisztériumok elosztása a három párt között. Az SPD-ben az utóbbi üggyel kapcsolatban az ARD országos köztelevízió szerint egyre többen nyilvános állásfoglalást sürgetnek Martin Schulztól arról, hogy ve ezek potenciális hatásaitól: a kamatemeléstől és az inflációtól. Elég sokan leírták az utóbbi hónapokban, hogy ami eddig történt, túl szép, hogy igaz legyen: a részvényárak indokolatlanul magasba szöktek, nem a papírok, illetve a cégek valós értéke, hanem a csordaszellem, illetve a 2008- as válságot követő művi, a jegybankok által a piacra pumpált pénzbőség hajtotta a növekedést. Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója szerint a jegybankárok gondolkodásában mintha változás állt volna be: egyre többen gondolják úgy, hogy vissza kellene fogni a pénznyomtatást és emelni az alapkamatot. Ezért gyengül a dollár, a világ kezd ráébredni a globális kamatemelési ciklusra. Robotok kezében a piac A befektetők egyre jobban tartanak attól, hogy a jegybanki lazítás korszakának vége, a kamatok elindulnak - sőt már el is indultak - felfelé. A magasabb kamatok nemcsak azért hatnak negatívan az árfolyamokra, mert az ott jegyzett cégek működését megdrágítja, eredményüket csökkenti, hanem azért is, mert rengeteg pénzt csábíthat át máshová, sokan akarnak most egyszerre kiszállni. Egy-egy ilyen pánik beindulása egyébként újabban azért hat még drámaibban, mert egyre több olyan robot kereskedik, akik bizonyos szintnél automatikusan eladnak, hirtelen belépne-e a kormányba. Ez azért fontos kérdés, mert a pártelnök a Bundestag-választás után kijelentette, hogy nem vállalna miniszteri tisztséget egy Angela Merkel vezette kormányban, de az utóbbi hetekben ezt nem volt hajlandó megerősíteni. Rendre azt mondta nyilatkozataiban, hogy először a politika tartalmáról kell megállapodni, és utána jöhetnek a személyi kérdések, viszont sajtóértesülések szerint pártja vezető testületéi előtt világossá tette, hogy igényt tart az alkancellári tisztségre és egy miniszteri tárcára. Sorsdöntő szavazás lösz Az SPD-ben most sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a koalíciós szerződés tervezetéről tartandó pártszavazás, ha Martin Schulz továbbra is bizonytalanságban tartja a szociáldemokratákat a kormányzati szerepvállalás kérdésében. A koalínövelve az eladói nyomást és mélyebbre rántva az árfolyamokat. Emellett a rossz híreket hirtelen mindenki túlreagálta. Ezek mellett pedig valamiféle korrekció is várható volt. Lényegében 2009 óta tart a felívelés, az amerikai tőzsdék tavaly is egész évben szárnyaltak: a Dow Jones 70- szer döntötte meg saját korábbi rekordját, és az S&P és a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq is csúcsokat döntött. Azaz egyelőre nem arról van szó, mint 2008-ban, amikor leolvadt a tőzsde. Hiába hangzik túl technikainak, a korrekció jóval pontosabban írja le a mai helyzetet, mind a krach. Mindemellett az is optimizmusra ad okot, hogy a reálgazdaság jól muzsikál, és semmi ok kételkedni benne, hogy ez rövid távon nagyot változzon. Látszólag 2017/2018 fordulójára a fejlett világnak tényleg sikerült túllendülnie a 2008-as válságon, aminek az egyik furcsa mellékterméke, hogy az elhúzódó válságkezelés során felpumpált pénzpiacok kicsit beleremegtek a jó hírekbe. Ám ha minden jól megy, a növekvő bérek növekvő fogyasztást szülnek, azaz hosszú távon vélhetően jól járnak vele majd azok a cégek is, amelyeknek a részvényeit most fejvesztve eladják. Az Oxfordi Egyetem elemzői szerint valószínűtlen, hogy a tőzsdei árfolyamzuhanásoknak komolyabb negatív reálgazdasági hatásai lennének. (MTI, index, napi.hu, ú) ciós tárgyalás után az SPD tagságának szavaznia kell a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a kb. 450 ezer párttag többsége elfogadja a szerződéstervezetet. A tagságában uralkodó véleményáramlatokról nincsenek reprezentatív adatok, de az tudható, a januárban tartott rendkívüli kongresszuson az alapszervezeteket képviselő küldöttek csupán 56,3%-os arányban szavazták meg, hogy hivatalos tárgyalás kezdődjék az újabb koalícióról a CDU/CSU-val. A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig bő 2 hét telhet el. Az új német kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével. (MTI) Takarítás tőzsdezárás után. Milliárdok mentek a kukába. (TASR/AP) Ma már megszülethet a német koalíciós szerződés
