Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-31 / 25. szám

Alaposan mérlegeljük az egyetemválasztást Hamarosan el kell küldeni a jelentkezési lapo­kat a felsőoktatási intézményekbe, sok fiatal azonban még most sem tudja, milyen iskolát válasszon. A kérdést próbáljuk meg úgy meg­közelíteni, hogy ne arra keressük a választ, hol tanuljunk tovább, hanem arra, hogy miért. A ki meg tudja vála­szolni azt az egyszerű kérdést, miért szeret­ne továbbtanulni, az viszonylag könnyen, ugyanakkor igényesen, nagy gond­dal fogja kiválasztani a megfelelő felsőoktatási intézményt is - véli Juraj Hips, a fiatal tehetségeket felkaroló Sokrates Intézet munka­társa. Mielőtt elkezdjük vizsgálni az egyetemek ranglistáját vagy azt, melyik ágazat végzősei tudnak érvé­nyesülni a munkaerőpiacon, illetve, hogy kik keresnek a legjobban, el­sősorban azt kell tisztázni, mivel szeretnénk foglalkozni az életben, mi érdekel minket, miért tudunk lelkesedni. Olykor ez sokkal ne­hezebb feladat, mint felkészülni a felvétek vizsgára. Nincs annál lesújtóbb, mint elpazarolni az éle­tünkből jó pár évet azzal, hogy vé­gigszundikáljuk az előadásokat, csakhogy kibírjuk valahogy az ál­lamvizsgáig. „Nagyon tetszik, ahogy néhány in­dián törzs a fiatalok számára előké­szítette a jövőképet. A fiatal indián néhány napra étel és ital nélkül elment a vadonba, hogy megke­resse és megtalálja élete értelmét, élete küldetését. Igen intenzív eg­zisztenciális élményben volt része, miközben lehetősége volt elme­rülni a saját belsőjében és tisztáz­hatta, számára mi igazán fontos” - mutatott rá Hips. Manapság rengeteg olyan fiatalt látunk, akik elvégzik valahogyan az egyetemet, esedeg menet közben szakot, is­kolát is váltanak - de nem azért, mert tudásra vágynak, mert vala­mit valóban meg akarnak ismerni, hanem mert fogalmuk sincs róla, egyébként mihez kezdjenek az éle­tükkel. Csak azért továbbtanulni, mert a környezetünk, főleg a csa­lád ezt elvárja tőlünk, vagy mert nincs jobb ödetünk, az egyik leg­rosszabb döntés, amit az életben hozhatunk. Ráadásul az eredmény az is lehet, hogy végül lesz ugyan titulusunk, de olyan munkát fo­gunk végezni, ami egyáltalán nem érdekel bennünket. Ezért mielőtt valaki eldönti, hová postázza a je­lentkezési lapot, előbb gondolkod­jon el azon, miért is akar tovább­tanulni. Tehetünk úgy, mint az indiánok, elmehetünk a hegyekbe, magányosan ücsöröghetünk órá­kig és elmélkedhetünk, vagy egy sör mellett is átgondolhatjuk a jövőre vonatkozó terveinket, min­denesetre ezt a kérdést nem szabad alábecsülni. Aki igazán őszintén megnevezi az okokat, miért szeretné tovább ké­pezni magát, körültekintő és igé­nyesebb lesz az oktatási intézmény kiválasztásakor is. Nem fog meg­elégedni a középszerűvel és olyan professzorokkal, akik papírról ol­vassák fel az előadásaikat ugyanúgy, mint 30 évvel ezelőtt. Az oktatás és az iskolaügy színvonaláról meg­oszlanak a vélemények, s általában több rosszat, mint jót hallunk róla. Erről a diákok is tehernek - azok a hallgatók, akiknek nincsenek elvá­rásaik, akik örülnek, hogy az elő­adások alatt nem ébresztik fel őket a letargikus álmukból, a docens és professzor urak pedig hagyják őket szundikálni, mert legalább nem zavarják az órát. „Ilyen bizarr szim­biózisban működik több főiskola” -jegyezte meg Juraj Hips, aki évek­kel ezelőtt a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult filozófiát és esztétikát. Amikor kirándulni készülünk, ké­pesek vagyunk órákig olvasgatni a szállodákról írt recenziókat, vagy különböző applikációk segítségével összehasonlítjuk a termékek árait. Egyeternet azonban nem pár hétre választunk, éppen ezért arra is ele­gendő időt kellene szakítani, hogy megvizsgáljuk, összehasonlítsuk az egyes felsőoktatási intézmények kínálatát és színvonalát. Az internet számos lehetőséget kínál. Az egyes karok és tanszékek honlapján vé­gig lehet böngészni, hogy az egyes tantárgyak keretében pontosan mit oktatnak, részletesen leírják a témákat, feltüntetik az ajánlott szakirodalmat, a tanárok elvárásait. Ugyancsak ki lehet deríteni, az ott tanuló diákoknak mi a véleményük az adott szakról. A szociális hálón a fiatalok szívesen megosztják tapasz­talataikat. A habozó, tétovázó fiataloknak az önvizsgálat elvégzésében, a pálya­­választásban segíthetnek a szüleik, a barátaik, a tanáraik és a pályavá­lasztási tanácsadó is. Olyan ágaza­tot kell választani, amelyik valóban érdekel! Aki azt tanulja, ami közel áll hozzá, már a felvételi vizsgákra is könnyebben fel tud készülni, a tanulmányai során pedig az egyes vizsgákra is nagyobb kedvvel fog tanulni, a szemináriumi munkák és projektek elkészítése sem okoz majd különösebb nehézséget. A jelentkezési lapokat lassan ki kell tölteni, néhány egyetemre már feb­ruárban postázni kell. Noha az idő szűkös, a döntést nem szabad el­kapkodni, minden lehetséges szem­pontot figyelembe véve kell megvá­laszolni a kérdést: mihez kezdjek az életemmel? Minden olyan döntés rendkívül nehéz, amelyik hosszú időre befolyásolja az életünket. Re­méljük, mellékletünkkel fogódzót tudunk nyújtani a helyes döntés meghozatalához, (sza) r> Mielőtt elkezdjük vizsgálni az egyetemek ranglistáját, elsősorban azt kell tisztázni, mivel szeretnénk foglalkozni az életben, mi érdekel minket. Útmutató érettségizőknek 2018. január 31., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom