Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-31 / 25. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. január 31. | www.ujszo.com RÖVIDEN Stockholmi gázolás: vádat emeltek Stockholm. Svédországban vádat emeltek az öt halálos áldozatot követelő tavaly áprilisi stockholmi teherautós merénylet elkövetésével gyanúsított üzbég férfi ellen terrorista cselekményért, ennek kísérletéért és közveszély okozásáért. Rahmat Akilov volt mindvégig az ügy egyetlen gyanúsítottja. Az akkor 39 éves tettes egy lopott teherautóval végigszáguldott Stockholm belvárosában egy forgalmas sétálóutcán - elütve több gyalogost majd belehajtott egy áruház épületébe, ott is embereket gázolva el. Néhány óra alatt elfogták, és mindvégig előzetes letartóztatásban tartották. (MTI) Lemondott az FBI helyettes igazgatója Washington. Lemondott a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) helyettes igazgatója, Andrew McCabe. Az 50 éves McCabe éles bírálatok kereszttüzébe került: mind Donald Trump elnök, mind pedig republikánus törvényhozók bírálták őt korábban. James Comey volt FBI-igazgató tavaly májusi elmozdítása után átmeneti ideig ő vezette a hivatalt, ám a bírálatok a Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt elektronikus levelei és a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozás ügyében indult vizsgálatok miatt érték őt. (MTI) Gáztámadások: Szíria lebukott Hága. Laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy a Szíriái kormány megsemmisítésre beszolgáltatott vegyi fegyvereinekjegyeit viselik magukon a keletgútai szaringáztámadás helyszínéről származó minták. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) dolgozó laboroknak egy ENSZ-misszió gyűjtötte be a 2013. augusztus 21 -i támadást követően a mintákat a terepen. A csapásban több száz civil vesztette életét. Az összehasonlítás alapjául azok a fegyverek szolgáltak, amelyeket Damaszkusz nyújtott át megsemmisítésre 2014-ben. (MTI) Kurz a menekültek uniós elosztásáról Bócs. Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani -jelentette ki az osztrák kancellár az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően. Sebastian Kurz hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. A schengeni rendszer csak akkor működhet, ha a külső határok rendezettek - tette hozzá Kurz. Orbán szerint a Paks II. beruházás nem osztrákmagyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást. Mint köztudomású, Bécs szeretné megtorpedózni a beruházást. (MTI) Ádent bevették a szakadárok Teljesen felbomlani látszik az arab szövetség az Irán által támogatott húszi lázadók ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Aden. A dél-jemeni szakadárok kótnapi harc árén tegnap elfoglalták egész Ádent, ás a nemzetközileg elismert kormány tagjait az elnöki palotába szorították. A dél-jemeni szakadárok elfoglalták az ádeni kormánynegyedet, és bekerítették az elnöki palotát. A Maasík-palota a nemzetközileg támogatottjemeni kormány székhelye. A lázadókat az épületet őrző szaúdarábiai katonák megpróbálták feltartóztatni. Ahmed Obeid bin Daghr miniszterelnök és a kabinet több tagja állítólag a palotában tartózkodik, és arra készül, hogy azonnal elhagyja az országot. A politikusok Rijádban keresnének menedéket, ahol Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök önkéntes száműzetésben él. „A szakadárok bekerítették a palotát, és ők ellenőrzik a főbejáratát” - mondta el a jemeni hadsereg egyik tagja. Halottak az utcákon Adenben harcok zajlanak vasárnap óta, amikor lejárt az ún. Déli Átmeneti Tanácshoz hű szakadár fegyveresek által megszabott határidő a kormány lemondására. A három napja tartó harcokban eddig legalább 40-en vesztették életüket, és 185-en sebesültek meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint. A nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán harcoló, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció azonnali fegyverszünetre szólította fel a feleket. Mintegy 15, újonnan besorozott jemeni kormánykatona halt meg egy öngyilkos pokolgépes merényletben tegnap a délkeleti Sabva tartományban - a merénylő a helyszínen életét vesztette, amikor működésbe hozta a járművébe rejtett robbanószerkezetet egy katonai ellenőrző pontnál, ahol a hadsereg különleges erői, az Egyesült Arab Emírségek katonáival vállvetve teljesítettek szolgálatot. Szétszakadhat Jemen Jemenben 2014 augusztusa óta polgárháború dúl, amelyben eddig mintegy tízezer ember vesztette életét, és kétmillió vált földönfutóvá. A konfliktus azt követően éleződött ki, hogy az ádeni székhelyű kormány hatalmát megkérdőjelező síita húszi lázadók támogatást kaptak Irántól, Aden romokban. Egész Jemen a végpusztulás határán mozog. (Sita/ap) majd a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is csatlakozott a harcokhoz Hádi oldalán. A megosztottság fokozódott azután, hogy az arab koalícióban kulcsszerepet játszó Egyesült Arab Emírségek támogatásáról biztosította a térségben kvázi párhuzamos hatóságként működő Déli Átmeneti Tanács vezetőjét, Ajdarúsz az-Zubajdit. A korábban ádeni kormányzóként szolgáló Zubajdit Hádi távolította el tisztségéből 2017 áprilisában, éket verve ezzel a kormányerők és az addig velük egy oldalon harcoló szakadárok közé. Az országban uralkodó kaotikus állapotokat számos terrorszervezet, köztük az Arab-félsziget al-Kaidája és az Iszlám Állam használja fel arra. hogy a térségben berendezkedjen és folytassa működését. Dél-Jemen évtizedekig független állam volt, mielőtt 1990-ben összeolvadt volna Észak-Jemennel. Halogatnak a katalánok 114 orosz feketelistán Elhalasztja az elnökválasztást a katalán parlament, amelynek folyamatát tegnap délután kezdték volna meg - jelentette be Roger Torrent házelnök Barcelonában. Barcelona. A katalán parlament elnöke elmondta: kifogással élnek a spanyol alkotmánybíróság szombati határozata ellen, amely szerint az elnökjelölt, a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont személyes jelenléte elengedhetetlen az elnökválasztáson, és mivel elfogatóparancs van érvényben ellene Spanyolországban, ahhoz engedélyt kell kérnie a madridi legfelsőbb bíróságtól. Torrent kitartott amellett, miszerint a leváltott elnöknek minden joga megvan ahhoz, hogy újraválasszák, ezért továbbra sem javasol mást a posztra. Hozzátette: ez mindaddig így marad, amíg Puigdemont rendelkezik a katalán parlament többségének támogatásával. Mint mondta, „nem fogadják el”, hogy a spanyol kormány és az alkotmánybíróság katalánok millióinak jogait akaija megsérteni. A házelnök nem határozta meg, hogy mikorra halasztja az elnökválasztást, mindössze annyit mondott, hogy addig, amíg nem tudnak érdemi vitát rendezni törvényi garanciák mellett a parlamentben. A spanyol kormány múlt pénteken fordult az alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a katalán parlament elnöke az igazságszolgáltatás elől külföldre menekült katalán vezetőt jelölte újból az elnökségre. A spanyol alkotmánybíróság szombati állásfoglalásában tíz napot határozott meg az érintettek számára, hogy kifogással éljenek döntése ellen. Carles Puigdemont ellen többek közt lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt indult eljárás a függetlenségi folyamatban betöltött szerepe, döntései miatt még októberben. (MTI) Washington/Moszkva. Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta azt a listát orosz politikusokról és oligarchákról, amelyet már várt tőle a törvényhozás, de amely a kongresszus elvárásával ellentétben - egyelőre - nem tartalmaz szankciókat a 114 emberrel szemben. A kongresszus eredetileg azt kérte a Donald Trump vezette kormánytól, hogy büntesse meg azokat az orosz politikusokat és oligarchákat, akiket azzal vádol, hogy beleavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A listán szerepel például Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, több miniszter - köztük a külügyekért felelős Szergej Lavrov -, Vlagyimir Putyin elnök 42 tanácsadója, valamint a titkosszolgálatok és az állami tulajdonú nagy cégek vezetői. A névsorban 96 olyan gazdag - legalább egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező - orosz van, akit az amerikai pénzügyi tárca oligarchának minősít, közöttük a legnevesebbek: Roman Abramovics, illetve Mihail Prohorov, aki indult Putyinnal szemben a 2012-es elnökválasztáson. Washington de facto az USA ellenségének minősítette a „Kremliistán” szereplő orosz személyiségeket, a lajstrom potenciálisan árthat az orosz cégek arculatának - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov, aki maga is szerepel a felsorolásban, felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai fél által összeállított listát az USA ellenségeivel szembeni szankciós ellenintézkedésekről rendelkező törvénnyel összhangban hozták létre. A szóvivő példátlannak nevezte a jelentést, ugyanakkor közölte, hogy az orosz fél tanulmányozni fogja az amerikai listát, mielőtt további következtetéseket vonna le. A kétoldalú kapcsolatokat megterhelő „barátságtalan lépésnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a listázást. (MTI) Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója (balra) tegnap bemutatta pártja új plakátját, amely azt sugallja, az ellenzék lebontaná a határzárat. Az óriásplakáton Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely áll drótvágóval a kezében. Az üzenet természetesen hamis, ugyanis a plakáton szereplő politikusok pártjai többször nyilvánvalóvá tették, hogy nem bontanák le a magyar-szerb és a magyar-horvát határra épített kerítést. Sőt, még a kép középen álló Soros György sem mondott soha ilyesmit, éppen azt szorgalmazta, hogy az EU hatékonyabban ellenőrizze külső határait. (MTI) Berlin: már látni a végét Berlin. Megállapodtak a közös kormányzásra készülő német pártok a menekültügy utolsó vitatott kérdéseiben, így elhárult az egyik legnagyobb akadály a koalíciós szerződés megkötése előtt. A megállapodás értelmében a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közösen törvényjavaslatot telj észt a szövetségi parlament (Bundestag) elé arról, hogy július 31-ig meghosszabbítják az oltalmazott menedékjogi státuszban lévő emberek családegyesítési jogát. A javaslatról holnap szavaz a Bundestag. A gyors intézkedésre azért van szükség, mert különben megszűnne az oltalmazottak családegyesítési jogának 2016 elején két évre elrendelt felfüggesztése. A megállapodás második eleme, hogy augusztus 1-jétől ismét megnyitják a családegyesítés lehetőségét az oltalmazottaknak, azzal a megkötéssel, hogy havonta legfeljebb 1000 ember érkezhet ilyen módon az országba. A megállapodás harmadik eleme, hogy ismét alkalmaznak majd egy korábban kidolgozott méltányossági eljárást, amelynek révén különösen súlyos esetben engedélyezhető a családegyesítés. így akár a havi 1000 fős kontingensen felül is befogadhatnak embereket. A Deutschlandfunk országos közrádió szerint a CDU/CSU „szakaszgyőzelmet” aratott, az SPD vezetőinek pedig nem lesz könnyű sikerként bemutatni a megállapodást a koalíciós tárgyalás után kezdődő pártszavazáson. (MTI)
