Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-30 / 24. szám
KÜLFÖLD 8 I 2018. január 30. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Ciprusi választás: lesz 2. forduló Kabul háborús övezetté vált Egy hónapon belül négy nagyszabású fegyveres támadás volt az afgán fővárosban Nicosia. Szükség lesz 2., február 4-i fordulóra a ciprusi elnökválasztáson, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a győzelemhez az első fordulóban szükséges 50% plusz egy szavazatot. A vasárnapi választáson Nikosz Anasztasziadiszjelenlegi államfő 35,5%-kal vezet, ő a baloldali független jelölttel, a 30,3%-ot kapott Stavrosz Malasszal mérkőzhet majd meg. Az új államfő egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy új életet leheljen a sziget újraegyesítéséért folytatott tárgyalásokba. A megbeszélések a Törökország jövőbeli szerepe körüli nézeteltérések miatt futottak zátonyra 2017 nyarán. (MTI) RMDSZ: igen az új román kabinetnek Bukarest. Bizalmat szavazott a román parlament a Viorica Dancila vezette új szociálliberális kormánynak, ezáltal Romániának először lesz női miniszterelnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) előzőleg jelezte, megszavazza az új román kormány beiktatását - jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen rámutatott: a kormányprogram nem változott, így az RMDSZ- nek, amely már kétszer megszavazta azt, nincs oka felülbírálni korábbi döntését. A kormányt alkotó PSD-ALDE szociálliberális koalíciónak az RMDSZ nélkül is legalább tízszavazatnyi többsége van, ajobbközép ellenzék pedig nem tett javaslatot kormányfpjelöltre. (MTI) Ölik a törökök a szíriai kurdokat Ankara. A Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia 597 „terroristáját ártalmatlanította” január 20. óta a török haderő az észak-szíriai Affin kerületben indított hadműveletében - közölte a török vezérkar. Vasárnapról hétfőre virradóra a török légierő 44 ellenséges célpontot semmisített meg, köztük óvóhelyeket, fegyverraktárakat és lőállásokat. Ankara szemében az Affínt ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezet. (MTI) Védelmet kér Carles Puigdemont Madrid. Mentelmi jogára hivatkozva Roger T orrent katalán parlamenti elnökhöz fordult védelemért Carles Puigdemont leváltott katalán elnök annak érdekében, hogy újraválaszthassák az elnöki posztra. Mint írta, bírósági és kormányzati lépések irányulnak arra, hogy megakadályozzák mandátumának gyakorlását elnökjelöltként. A katalán törvényhozás a tervek szerint ma összeül, hogy megkezdje az elnökválasztási folyamatot, a posztra továbbra is a Brüsszelben lévő Puigdemont a jelölt (MTI) Kabulban idén egyre brutálisabb merényleteket követnek el (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Öt iszlamista fegyveres megtámadta hétfőn a kabuli katonai akadémia őrségét, öt érén át tűzpárbajt vívtak a katonákkal, de nem tudtak bejutni az intézménybe. Az összecsapásban meghalt 11 katona és négy támadó, 16 katona megsebesült, egy támadót élve elfogtak. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihédista szervezet jelentkezett. A fegyveresek robbanószerrel, rakétagránátokkal és gépkarabélyokkal felfegyverkezve támadták meg az akadémiát őrző katonák őrhelyét. Két támadó már az akció elején felrobbantotta magát, kettőt pedig tűzharcban lőtték le a katonák. Az ország egyik volt alelnökéről, Fahim marsaikéi elnevezett akadémia Kabul nyugati peremén található. Tavaly októberben 15 katonaiskolás halt meg a brit erők segítségével korszerűsített akadémia kapujánál, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta a létesítmény területéről kihajtó autóbuszt. Egy hónapon belül ez volt a negyedik nagyszabású fegyveres támadás az afgán fővárosban, ráadásul alig két nappal követi a Kabul kormányzati negyedében végrehajtott, a tálib lázadók által vállalt robbantásos merényletet, amelyben legalább 103 ember vesztette életét, és 235-en sebesültek meg. A merénylet miatt az afgán kormány nemzeti gyásznapot hirdetett vasárnapra. Egy héttel korábban a kabuli Hotel Intercontinentalt támadták meg tálib szélsőségesek, az akkori terrorcselekményben 43 ember vesztette életét. Kína régóta aggódik amiatt, hogy a bizonytalan afganisztáni helyzet átterjedhet Kína nyugati, Hszincsiang tartományára, ahol ujgur őslakosok élnek, illetve, ahol az elmúlt években számos, a hatóságok szerint muzulmán szélsőségesek által végrehajtott erőszakos cselekmény történt. Kína együttműködik Pakisztánnal és az Egyesült Államokkal is, hogy béketárgyalásokkal vessenek véget a tálibok felkelésének Afganisztánban, akiket az amerikaiak vezette erők távolítottak el a hatalomból 2001-ben. A távol-keleti nagyhatalom tavaly létesítette első külföldi támaszpontját, Dzsibutiban a Vörös-tenger stratégiai j elentőségű bejáratánál. Peking korábban cáfolta, hogy további külföldi bázisok megteremtését tervezi, az Egyesült Államok azonban arra számít, Kína következőként Pakisztánban létesítene külföldi katonai támaszpontot. A közép-ázsiai térség történéseire összpontosító Ferghana News orosz hírügynökség a napokban arról számolt be, hogy Kína támaszpontot építene Afganisztán északi részén, azonban Peking ezt is cáfolta és alaptalan híresztelésnek nevezte. Német koalíció: nagyon vontatott tárgyalások Nem sikerült megállapodásra jutni a közös kormányzásra készülő német pártok koalíciós tárgyalásán a menekültügyi szabályozásról, ezért a tervezettnél tovább egyeztetnek a kérdésről. Berlin. A menekültügyről tartott első tárgyalási forduló tegnap hajnalban eredménytelenül ért véget. Először a három pártelnök, Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője folytatott megbeszélést, majd a migráció és integráció kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ült össze. Ezen a tárgyaláson sajtóértesülések szerint személyeskedésig fajuló heves vitába keveredett a CSU és az SPD delegációjának vezetője. Végül csupán abban állapodtak meg, hogy elnapolják a tárgyalást, és az újabb találkozóig a CDU-s küldöttség vezetője, Volker Bouffier Hessen tartományi miniszterelnök vezetésével feltárják a lehetséges kompromisszumokat. A vita elsősorban a menekültek és oltalmazottak családegyesítési jogáról szól. A koalíciós tárgyalást megalapozó előzetes megállapodásban az szerepel, hogy havonta legfeljebb 1000 ember érkezhet az országba a szülőket és kiskorú gyermekeket összefogó úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jog révén. Az SPD sürgeti, hogy különösen súlyos esetekben, méltányosságból a havi ezerfős határ felett is engedélyezzék családok egyesítését, a CDU/CSU ezt elutasítja. SPD: belépési hullám Belépési hullám indult a Német Szociáldemokrata Pártnál (SPD), miután ifjúsági szervezetük (Jusos) kampányt indított azért, hogy a párttagok voksoljanak nemmel a nagykoalíció folytatásáról tartandó szavazáson - írták a német lapok. Az SPD-hez nagyjából 7000 tagfelvételi kérelem fűtött be, amióta a párt január 21-én rendkívüli kongresszusán eldöntötte, hogy hivatalos koalíciós tárgyalást kezd a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével. Ha a tagjelölteket mind felveszik, a taglétszám 1,5 százalékkal emelkedik a tavaly év végi 443 152-höz képest. Ez a másfél százalék akár a mérleg nyelvét is jelentheti a pártszavazáson, amelyen a tagság a koalíciós szerződésről dönt, feltéve, hogy a koalíciós tárgyaláson sikerül kidolgozni egy szerződéstervezetet. A Jusos elutasítja a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatását, és országos kampányt indított, amelyben nemcsak a párttagokat igyekszik meggyőzni, hanem arra is buzdít, hogy minél többen lépjenek be és szavazzanak nemmel az újabb nagykoalícióra. Döntő pártszavazás A koalíciós tárgyalás a tervek szerint vasárnapig tart. Utána a koalíciós szerződés tervezetét közlik a szociáldemokraták Vorwärts (Előre) című lapjában, és felkérik a tagokat, hogy döntsenek róla. A tagok levélben szavazhatnak. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az SPD akkor léphet koalícióra a CDU/CSU-val, ha a tagok többsége elfogadja a szerződéstervezetet. A szociáldemokratáknál 2013- ban is pártszavazást tartottak a nagykoalícióról. Akkor 76% támogatta, hogy a párt kormányra lépjen a konzervatív uniópártokkal. Á szavazás eredménye ezúttal szorosabb lehet, ezt jelzi a többi között, hogy a január 21-i rendkívüli kongresszuson a 600 küldött 56,3%-os többséggel döntött a koalíciós tárgyalás elkezdéséről. Ezt a többséget is csak úgy sikerült elérni, hogy a 45 fos vezetés majdnem egyhangúlag a koalíciós tárgyalás elkezdésére szavazott. (MTI) Nagyarányú, első fordulós győzelmet aratott a vasárnapi finn elnökválasztáson Sauli Niinistö hivatalban lévő államfő, miután a választók között kedvező visszhangra talált kampánya, amelyben ügyesen egyensúlyozott a szomszédos Oroszországhoz és az USA vezette észak-atlanti szövetséghez fűződő viszony kérdésében. A 69 éves, független jelöltként induló konzervatív, uniópárti Niinistö az első politikus, aki 1. fordulós elnökválasztási győzelmet aratott (62,7 százalékos támogatottsággal), amióta 1994-ben megváltozott a finn választási törvény, és az államfőt közvetlenül választják. (TASR/AP) Navalnijt kiengedték Moszkva. Szabadon engedte az orosz rendőrség Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, akit vasárnap az általa meghirdetett, a márciusi elnökválasztás bojkottjára szólító moszkvai tüntetésen vettek őrizetbe. Navalnij ügyvédje, Olga Mihajlova elmondta, hogy védencét anélkül engedték el a rendőrségi fogdából, hogy kihallgatási jegyzőkönyv készült volna, ugyanakkor előírták neki: egy későbbi időpontban meg kell jelennie a rendőrségen. A moszkvai belügyi hatóságok korábban azt közölték, hogy Navalnijt várhatóan a közrend megsértésével, nem engedélyezett tüntetés szervezésével fogják megvádolni, ami 30 napig terjedő elzáráshoz vezethet. Áz orosz Központi Választási Bizottság december végén megtagadta a 41 éves Navalnij elnökjelölt-aspiránsként való bejegyzését, arra hivatkozva, hogy két gazdasági bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Válaszul Navalnij a választás bojkottjára szólított fel, és vasárnapra több nagyvárosban tüntetést hirdetett. Navalnijt tavaly rövidebb időre kétszer is elzárásra ítélték nem engedélyezett tüntetések megszervezések miatt. Oroszországban március 18-án tartják meg az elnökválasztást, a politikai erőpróba egyértelmű favoritja a közvélemény-kutatások szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő. Nincs vetélytársa Putyin orosz elnöknek jelenleg a politika Olümposzán - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov így válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kreml politikai fenyegetésként tekint-e Navalnij ellenzéki politikusra. (MTI)
