Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-29 / 23. szám
2 KOZELET 2018. január 29.1 www.ujszo.com Az építkezésre még nincs pénz, de már a magyar határig vezetnék az R2-est DEMECS PÉTER Pozsony. Bár az R2-es gyorsforgalmi út még mindig csak papíron köti össze Zólyomot Losonccal, Rimaszombattal és Rozsnyóval, a minisztérium már egy újabb elágazást tervez, mégpedig Magyarország irányába. A projekt elméleti része így tovább bővül, az építkezés reális kezdete viszont beláthatatlan távolságban van. Heves indulatokat váltott ki tavaly a pénzügyminisztérium azon elemzése, amely nem javasolta az R2-es egyes szakaszainak megépítését. Az érintett régiók lakosai több alkalommal szerveztek forgalomkorlátozó akciókat, amelyeken a gyorsforgalmi út továbbépítését követelték. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter és Bugár Béla, a Híd elnöke azzal próbálta megnyugtatni a kedélyeket, hogy az Ries továbbra is prioritás, az egyes útszakaszok projektdokumentációjának előkészítése nem állt le. Később Robert Fico kormányfő is kijelentette, hogy az R2-es projektje nem volt lesöpörve az asztalról. „Engem végképp nem érdekel egy hivatalnok véleménye” - válaszolta arra a kérdésre, mit gondol a pénzügyminisztérium elemzőinek elutasító elemzéséről. Miután múlt héten az iránt érdeklődtünk a közlekedési tárcánál, hogy milyen stádiumban van az R2-es folytatása, azt a választ kaptuk, hogy Nem jutott messzire a sztrádaépítés Gömörben az egyes szakaszok előkészítése előrehaladott állapotban van, legalább a Vámosfalva-Lónyabánya (Mytna-Lovinobana) szakaszra kiírhatják a tendert, s hogy készül egy elemzés, amely indokolná az R2-es egy újabb elágazását. „A szlovákiai R2-es a tranzitforgalom elvezetése szempontjából fontos, ám nemcsak kelet-nyugat, hanem észak-dél irányban is, tehát Európa északi és déli részének összekötésében is fontos szerepet játszhat” - tájékoztatta lapunkat a közlekedési tárca. Terveik szerint a gyorsforgalmi út Lo-RÖVIDEN Feljelentós az ombudsman ellen Pozsony. Natália Blahová (SaS) feljelentette a Főügyészségen Viera Tomanová (Smer-jelölt) gyermekombudsmant. Erre a lépésre azután szánta el magát, miután Tomanová Blahová szerint egy családot és annak kiskorú gyermekét politikai tőke kovácsolására használta fel. Tomanová bő egy hete azt állította, hogy Blahová megpróbált elrabolni egy kislányt. „Tette mindezt úgy, hogy nyilvánosságra hozta a kislány személyes adatait. Ezzel pedig a nyilvánosság figyelmét a kislányra irányította, amivel megsértette az ő, illetve az egész családjogait. Továbbá visszaélt hivatali jogköreivel” -jelentette ki Blahová, aki szerint az ombudsman nem segít a bajban levő gyerekeken, ellenkezőleg, inkább árt nekik. Saját bevallása szerint Viera Tomanová mosollyal az arcán fogadta legnagyobb kritikusa lépéseit. A feljelentésre tömören reagált. „Politikai cirkusztól bűzlik” - mondta Tomanová. (TASR, ie) Új polgármestert választottak Pozsony. Időközi önkormányzati választásokat tartottak Felsőtúron és Zsitvaapátiban (Zitavany). Felsőtúr vezetését a függetlenként induló Varga Péter veheti át, aki 247 szavazattal kerül a település élére, mivel az MKP színeiben induló Kázmér László mindössze 55 voksot kapott. Zsitvaapátiban a Smer színeiben induló Edit Grzybová 331 szavazattal nyerte meg a választásokat. Eddig mindketten megbízott polgármesterként irányították településüket. (TASR, ie) Harminc óve húzódik egy per Pozsonyban Pozsony. Az Alkotmánybíróság 2017-ben 289 esetben hagyott jóvá kártérítést a panaszosoknak azért, mert a hazai bíróságok indokolatlanul elhúzták a peres ügyeket, megsértve ezzel a résztvevők alapvető jogát az igazságszolgáltatásra. Az Alkotmánybíróság ítélete alapján összesen 735 400 euró kártérítést fizettek ki. A legtöbb, mintegy 30 lezáratlan üggyel a Pozsonyi I. Járásbíróság vezeti a negatív listát. A Pozsonyi és a Zsolnai Kerületi Bíróságon 22-22 ügy húzódott el indokolatlanul hosszú ideig. A legsúlyosabb eset azonban a Pozsonyi II. Járásbírósághoz fűződik, itt ugyanis példátlan módon harminc éve képtelenek lezárni egy ügyet. (TASR, ie) „Az R2-es Európa északi és déli részének összekötésében is fontos szerepet játszhat." Közlekedési minisztérium soncnál elágazna, egy része Rimaszombat irányába vezetné a forgalmat, a másik viszont délre, a magyar határig. Az, hogy mennyire reális ez az elképzelés, milyen stádiumban van a projekt és a magyar féllel való egyeztetés, a minisztérium leveléből nem derül ki. Mint ahogy az sem, miből akarják finanszírozni az R2-es már megrajzolt szakaszait. A tárca továbbra is az adósságfékről szóló alkotmánytörvény módosításában látja a megoldást, az erről szóló tárgyalások viszont a parlamentben elakadtak. „Az önkormányzatok képviselőit és a polgári aktivistákat találkozások során rendre felszólítjuk, gyakoroljanak nyomást a parlamenti képviselőkre annak érdekében, (Fotó: Martin Domok/Plus 7 dní) hogy szavazzák meg az adósságfék feloldását” - közölte a minisztérium, hozzátéve: ha nem lesz elég forrás az infrastruktúrára, már csak az állami költségvetésre, illetve az új uniós programozási időszakra (2021-2027) lehet számítani. Ami az R2-es projektjének előkészítését illeti, a már említett Vámosfalva-Lónyabánya (Mytna- Lovinobana) szakaszon kívül a Saca-Kassaolcsvár és a Rozsnyó-Szádalmás szakaszok állnak a legközelebb a versenypályázat kiírásához. Galántán marad az üzem ÖSSZEFOGLALÓ összevonja kit hazai gyártósorát a Samsung: Vedrődről (Voderady) Galántára jöhetnek a munkások. A Samsung állítása szerint a vedrődi részleg minden alkalmazottjának felajánlják, hogy az eddigi munkafeltételek mellett folytassák a munkát a galántai gyárban. Vedrődön a cég 568 alkalmazottat foglalkoztat állandó munkaviszonyban, további mintegy ezer dolgozó külsősként dolgozik be a gyárba. A vedrődi gyártósorok átköltöztetését Galánta polgármestere, Peter Paska is megerősítette. A Sme napilap információi szerint egyébként az összevonásra azért van szükség, mert a cégnek nincs elegendő munkása. A Samsung ugyanis képtelen többet fizetni a gyártósor mellett dolgozó alkalmazottainak. A cég már most is több száz szerbiai vendégmunkást foglalkoztat. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a Samsunggal kapcsolatban annyit mondott, számára csak az a fontos, hogy a gyártósorok összevonásánál a cég ne diszkriminálja a hazai alkalmazottakat. „Vagyis, hogy a munkáltató ne csak a külföldi munkavállalókkal 2008-ban Robert Fico kormányfő jelenlétében nyitották meg Vedrődön a Samsung új üzemét, amelyet most felszámolnak (TASR-feivétei) számoljon a konszolidációs folyamatokban, mert ők megelégednek az alacsonyabb fizetésekkel is” - közölte Richter. Ugyanakkor a Samsung jelenleg nem kap állami támogatást, így semmi sem kötelezi a munkahelyek megtartására. A vedrődi gyár évente 63 millió eurós forgalmat bonyolít le, itt monitorok készülnek, melyeket a galántai csarnokban kompletizálnak. Becslések szerint évente mintegy hétezer berendezést gyártanak le itt. A Samsung a két gyára összevonását olyan konszolidációs intézkedésként kommunikálja, mellyel elsősorban a gyártást kívánja hatékonyabbá tenni. Ján Nemesik, a Samsung Electronics Slovakia egyik menedzsere úgy fogalmazott, hogy alkalmazottaik megfelelő mértékű támogatást kapnak majd, konkrétumokat azonban nem árult el. A vedrődi vezetés a héten tájékoztatja alkalmazottait a gyárak összevonásáról. (Sme, SITA, ie)
