Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-27 / 22. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. JANUAR 27. érdekesség 13 Mi köze Csicsmánynak a pjongcsangi olimpiához? Miközben tévéadók, újságok és az internet révén a világ tőlünk távol eső pontjairól csodás vidékek és építmények képei tárul­nak elénk, sokan elfeledkeznek valamiről. Nálunk, lakhelyünk pár száz kilométeres körzetében is vannak szép helyek, látniva­lók. Mégis sokan úgy élik le életüket, hogy sosem ismerik meg anyaföldjük természeti kincseit, ember alkotta építményeit. icmany (Qicsmány) 1 falu is ilyen hely ■ Szlovákiában. Egye-Ä dülálló, mégsem is­meri mindenki. Lé­­nyegében egy skanzen, amelyben - amellett, hogy kanyargós kis utcácskáin bámészkodó lá­togatók járnak - a külső szemlélőnek alig ész­revehetően a lakosság rendes napi életét éli. Ami a természet adta körülmények folytán nem mindig könnyű, hiszen a Zsol­nai járáson belül a Sztrázsó-hegység kadanában élnek, ahol időnként kisebb-nagyobb természeti károk is nehezítik az életet. Nem csoda, hogy a múlt században sokan kül­földre vándoroltak Keletkezéséről több elmélet szü­letett, az egyik szerint a törökök elől menekülő bolgároknak lehet közük hozzá. A ma kb. 170 la­kosú falut már 1272-ben említi egy levél: „...ad quandam viam novam qua itur ad possessionem Cziczman...”. Magyarul: „...az új útról, amely Cziczman faluba vezet...”. Eredetileg picit odébb épült, mint ahol ma találjuk; tud­ni kell, hogy házait többször érte tűzkár, utoljára 1944-ben a néme­tek gyújtottak fel több házat. Az itteniek fő megélhetési forrása mindig is a mezőgazdaság, a juh­tenyésztés és a brindzakészítés volt, de az erdei munkák is fontosak vol­tak számukra, és voltak ügyes kezű üvegeseik meg papucskészítőik. Máig készülnek itt kizárólag ter­mészetes anyagokból kézzel varrt, kémiai ragasztóanyagtól mentes, A falut feketére festett fehér díszítésű faházai teszik nevezetessé. A népi építészet remekeit védetté nyilvánították. Csicsmány a fehér mintákkal bő­ségesen ékesített sötét színű geren­daházak miatt különleges. Ezt az eredetileg mésszel készülő díszítési módot (amelynek faanyagvédő szerepe is volt) először bő két év­százada kezdték alkalmazni, de a ma is látható díszítések viszonylag újak, az 1921-es tűzeset után ké­► Az olyan nagy esemé­nyen, mint az olimpia, a nemzetek a legjobb színben akarnak feltűnni, szeretnének vala­mit megmutatni a kultúrá­jukból, abból, ami tipikus az országra. Ezért választanak egyedi, színes, tetszetős formaruhát. A szlovákok ismét a csicsmányi mintához tértek vissza. Tetszetős kollekció. szültek. A turisták nem csak az utcaképekben gyönyörködhetnek. A Radenov házban a helyiek élete, munkája, családon belüli szokásai ismerhetők meg, a 42-es számú házban meg a népi lakáskultúra. A házaknak egyetlen nagy helyi­sége volt egy agyagkemencével. A berendezés egyszerű, asztal, ágy, a falak mentén padok és polcok az edényeknek. A fiatal családok a felső szint fénytelen, egyet­len fekvőhelyes kamrájában aludtak, és itt tartották a »me­nyecske tulajdonát rejtő festett ládikát is. A régi életforma, a nagycsaládok ősi formája a múlt század elejéig fenn­maradt. A geometrikus házfalmin­ták némileg hasonlítanak a helyi népviselet sárga, narancs és vörös színű motívumaira, amelyeket még abroszaikon, falvédőiken is megje­lenítenek. A női ruha szép kiegé­szítője a vörös gyapjúöv. Az itt élők A csicsmányi Radenov ház (Fotók: Csibrányi Zoltán, SITA) A csicsmányi minta az olimpiai formaruhák kiegészítőin is dominál azonban ma már csak ünnepnapo­kon viselik hagyományos ruháikat. Egykor érdekes szokásokat hono­sítottak meg a falu lakói. A múlt század derekáig otthon szültek a nők, s az újszülöttet birkabundára fektették, hogy selymes, dús, hul­lámos haja legyen. Fiúgyermeknek fogót és kalapácsot adtak a kezébe, hogy jó üveges válhasson belőle, meg könyvet és tollat, hogy tudjon olvasni, írni. A kislányok első für­dővizébe tűt tettek, hogy ügyesen hímezzen. Ha elhunyt valaki, házá­ban megállították az órát, letakar­ták a tükröt, gyertyát gyújtottak és kinyitották az ablakot, hogy a ha­lott lelke elhagyhassa a házat. Min­den temetésen részt vett a falu teljes népe. A bájos összképet mutató falu alsó részét, mint a népi építészet megőrizendő remekét, 1977-ben védetté nyilvánították, több ház nemzeti kulturális örökségnek szá­mít. A megpihenni kívánó turista, miután kedvére válogatott az aján­déktárgyakat árusító boltban, olyan helyi házban hajthatja álomra fejét, amelyet szintén a falura jellemző fe­hér mintákkal díszítettek. Azok számára is ismerősek lehetnek Qicsmány falu mintái, akik még nem jártak ott. A korábbi londoni, szocsi és a Pjongcsangban rende­zendő mostani olimpia szlovákiai sportolóinak formaruháin is a né­pies csicsmányi minta dominál. Qibrányi Zoltán Makovecz Imre-emlékközpont nyílt az építész egykori házában M akovecz Imre­­emlékközpont nyűt nemrég az építész saját maga által tervezett, a budapesti XII. kerületben található házában. Mint azt Makovecz Pál, az építész fia elmondta: egyelőre édesapja dolgozószobájának a rekonstruált változatát, valamint egy kisebb, a használati tárgyait bemutató kiállítást lehet megtekinteni az épü­letben. Ugyanakkor ott helyezték el azt az archívumot, amely mintegy 600 épület terveit tartalmazza. Ennek feldolgozása viszont még időt vesz igénybe. A tervek szerint egy év alatt alakítják ki a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetével közösen a köz­pont végső profilját. Ennek alapján dolgozzák ki azokat a programokat, amelyek segítségével megidézhető a magyarság és talán az egész emberiség történetére hatást gyakorló Makovecz Imre (1935-2011) szellemisége - mond­ta Makovecz Pál. (MTI) Makovecz Imre saját maga által tervezett háza A dolgozószoba. A könyvespolcon néhány könyv és a legkedvesebb személyes tárgyak. (Fotók: MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom