Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-27 / 22. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. JANUAR 27. érdekesség 13 Mi köze Csicsmánynak a pjongcsangi olimpiához? Miközben tévéadók, újságok és az internet révén a világ tőlünk távol eső pontjairól csodás vidékek és építmények képei tárulnak elénk, sokan elfeledkeznek valamiről. Nálunk, lakhelyünk pár száz kilométeres körzetében is vannak szép helyek, látnivalók. Mégis sokan úgy élik le életüket, hogy sosem ismerik meg anyaföldjük természeti kincseit, ember alkotta építményeit. icmany (Qicsmány) 1 falu is ilyen hely ■ Szlovákiában. Egye-Ä dülálló, mégsem ismeri mindenki. Lényegében egy skanzen, amelyben - amellett, hogy kanyargós kis utcácskáin bámészkodó látogatók járnak - a külső szemlélőnek alig észrevehetően a lakosság rendes napi életét éli. Ami a természet adta körülmények folytán nem mindig könnyű, hiszen a Zsolnai járáson belül a Sztrázsó-hegység kadanában élnek, ahol időnként kisebb-nagyobb természeti károk is nehezítik az életet. Nem csoda, hogy a múlt században sokan külföldre vándoroltak Keletkezéséről több elmélet született, az egyik szerint a törökök elől menekülő bolgároknak lehet közük hozzá. A ma kb. 170 lakosú falut már 1272-ben említi egy levél: „...ad quandam viam novam qua itur ad possessionem Cziczman...”. Magyarul: „...az új útról, amely Cziczman faluba vezet...”. Eredetileg picit odébb épült, mint ahol ma találjuk; tudni kell, hogy házait többször érte tűzkár, utoljára 1944-ben a németek gyújtottak fel több házat. Az itteniek fő megélhetési forrása mindig is a mezőgazdaság, a juhtenyésztés és a brindzakészítés volt, de az erdei munkák is fontosak voltak számukra, és voltak ügyes kezű üvegeseik meg papucskészítőik. Máig készülnek itt kizárólag természetes anyagokból kézzel varrt, kémiai ragasztóanyagtól mentes, A falut feketére festett fehér díszítésű faházai teszik nevezetessé. A népi építészet remekeit védetté nyilvánították. Csicsmány a fehér mintákkal bőségesen ékesített sötét színű gerendaházak miatt különleges. Ezt az eredetileg mésszel készülő díszítési módot (amelynek faanyagvédő szerepe is volt) először bő két évszázada kezdték alkalmazni, de a ma is látható díszítések viszonylag újak, az 1921-es tűzeset után ké► Az olyan nagy eseményen, mint az olimpia, a nemzetek a legjobb színben akarnak feltűnni, szeretnének valamit megmutatni a kultúrájukból, abból, ami tipikus az országra. Ezért választanak egyedi, színes, tetszetős formaruhát. A szlovákok ismét a csicsmányi mintához tértek vissza. Tetszetős kollekció. szültek. A turisták nem csak az utcaképekben gyönyörködhetnek. A Radenov házban a helyiek élete, munkája, családon belüli szokásai ismerhetők meg, a 42-es számú házban meg a népi lakáskultúra. A házaknak egyetlen nagy helyisége volt egy agyagkemencével. A berendezés egyszerű, asztal, ágy, a falak mentén padok és polcok az edényeknek. A fiatal családok a felső szint fénytelen, egyetlen fekvőhelyes kamrájában aludtak, és itt tartották a »menyecske tulajdonát rejtő festett ládikát is. A régi életforma, a nagycsaládok ősi formája a múlt század elejéig fennmaradt. A geometrikus házfalminták némileg hasonlítanak a helyi népviselet sárga, narancs és vörös színű motívumaira, amelyeket még abroszaikon, falvédőiken is megjelenítenek. A női ruha szép kiegészítője a vörös gyapjúöv. Az itt élők A csicsmányi Radenov ház (Fotók: Csibrányi Zoltán, SITA) A csicsmányi minta az olimpiai formaruhák kiegészítőin is dominál azonban ma már csak ünnepnapokon viselik hagyományos ruháikat. Egykor érdekes szokásokat honosítottak meg a falu lakói. A múlt század derekáig otthon szültek a nők, s az újszülöttet birkabundára fektették, hogy selymes, dús, hullámos haja legyen. Fiúgyermeknek fogót és kalapácsot adtak a kezébe, hogy jó üveges válhasson belőle, meg könyvet és tollat, hogy tudjon olvasni, írni. A kislányok első fürdővizébe tűt tettek, hogy ügyesen hímezzen. Ha elhunyt valaki, házában megállították az órát, letakarták a tükröt, gyertyát gyújtottak és kinyitották az ablakot, hogy a halott lelke elhagyhassa a házat. Minden temetésen részt vett a falu teljes népe. A bájos összképet mutató falu alsó részét, mint a népi építészet megőrizendő remekét, 1977-ben védetté nyilvánították, több ház nemzeti kulturális örökségnek számít. A megpihenni kívánó turista, miután kedvére válogatott az ajándéktárgyakat árusító boltban, olyan helyi házban hajthatja álomra fejét, amelyet szintén a falura jellemző fehér mintákkal díszítettek. Azok számára is ismerősek lehetnek Qicsmány falu mintái, akik még nem jártak ott. A korábbi londoni, szocsi és a Pjongcsangban rendezendő mostani olimpia szlovákiai sportolóinak formaruháin is a népies csicsmányi minta dominál. Qibrányi Zoltán Makovecz Imre-emlékközpont nyílt az építész egykori házában M akovecz Imreemlékközpont nyűt nemrég az építész saját maga által tervezett, a budapesti XII. kerületben található házában. Mint azt Makovecz Pál, az építész fia elmondta: egyelőre édesapja dolgozószobájának a rekonstruált változatát, valamint egy kisebb, a használati tárgyait bemutató kiállítást lehet megtekinteni az épületben. Ugyanakkor ott helyezték el azt az archívumot, amely mintegy 600 épület terveit tartalmazza. Ennek feldolgozása viszont még időt vesz igénybe. A tervek szerint egy év alatt alakítják ki a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetével közösen a központ végső profilját. Ennek alapján dolgozzák ki azokat a programokat, amelyek segítségével megidézhető a magyarság és talán az egész emberiség történetére hatást gyakorló Makovecz Imre (1935-2011) szellemisége - mondta Makovecz Pál. (MTI) Makovecz Imre saját maga által tervezett háza A dolgozószoba. A könyvespolcon néhány könyv és a legkedvesebb személyes tárgyak. (Fotók: MTI)
