Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-27 / 22. szám

RÉGIÓ 2018. január 27. | www.ujszo.com AJÁNLÓ Január 27. (szombat) Párkány -18.00: farsangi tánc­ház a kultúrházban, ahová a Pásztortűz néptánccsoport és a Várjos zenekar szeretettel és extra gyerekprogramokkal várja a ki­csiket és a nagyokat. Táncház­gazda Maximilien Linczenbold és Rubinka, vendég Alt István és Varsányi György. Január 28. (vasárnap) Bátorkeszi-18.00: Az asszony körbejár - kézről kézre - bohózat a Budapesti Művész Színház elő­adásában, a kultúrház színházter­mében. Érsekújvár-15.30: Világíts a világért - Bencze Erika lemezbe­mutató koncertje a ferencesek templomában. Az est vendége Dévai Nagy Kamilla. Január 29. (hétfő) Dél-Komárom —19.00: Szikora-Valla: Macskafogó­­musical a Magyarock Dalszínház előadásában a Városi Sportcsar­nokban. Szlovákiai petíciókról tárgyaltak Brüsszelben SOMOGYI KATALIN Szlovákiából érkezett két petí­cióról tárgyalt az Európai Unió petíciós bizottsága j anuár 22-én és január 23-án Brüsszelben. Az el­ső napon Orosz Örs Nyitra me­gyei képviselő vereknyei veszélyeshulladék-lerakat ügyé­ben benyújtott petícióját tárgyal­ták, a következő napon pedig Méry János somorjai önkor­mányzati képviselő petícióját, az unión belüli, különböző minőségű élelmiszerekről. Mindkét petíciót tavaly március­ban adták be, és most jött el a meghallgatás ideje, amikor mindkét téma erősen foglalkoz­tatja az itthoni szakmát és a köz­véleményt. Orosz Örs elmondta, hogy annak idején a pozsonyi Di­mitrov Vegyi Művek óriási mennyiségű vegyi hulladékot szakszerűtlenül, egyszerűen el­ástak Vereknyénél. A bősi vízerőmű megépítésével azonban a talajvízszint két méterrel meg­emelkedett a Csallóközben, elér­ve így az elásott hulladékot tar­talmazó hordókat, amelyekből jelenleg is mossa ki a mérgező vegyszereket a Duna folyásával megegyező irányban. Ez a hulla­déklerakat a Csallóköz egész víz­készletét veszélyezteti, amely ha nem teszünk valamit, akár egy közép-európai méretű környezeti katasztrófához is vezethet. A szlovák kormány által előterjesz­tett megoldás, amely szerint egy óriási betonszarkofágba zárnák a lerakatot, nem megoldás. „A végleges megoldást csak a lerakat felszámolása jelentheti” - fejtette ki Orosz Örs. A kezdeményezést Csáky Pál, a petíciós bizottság al­­elnöke, Monika Flasíková- Benová (Smer) és Ivan Stefanec (KDH) EP-képviselő is támogat­ta. Méry János petíciója, az Eu­rópai Unión belüli, különböző minőségű élelmiszerekről szólt. A petíció megírásáról a saját ta­pasztalatai alapján döntött, ami­kor véletlenül ugyanazt a márká­jú, Ausztriában, illetve Szlováki­ában gyártott édességet kóstolta meg, és egyértelmű volt a minő­ségbeli különbség az Ausztriában gyártott csoki javára. A petíciót jóval azelőtt terjesztette be, mi­előtt a szlovák kormány elkezdett volna ezzel a témával foglalkoz­ni. Azóta ez a minőségbeli diszk­rimináció egyértelmű lett, több érintett ország is kinyilvánította nemtetszését. „Elemzések és ta­nulmányok bizonyítják, hogy egyazon termék más-más összetételű Keleten és Nyugaton, Európa nyugati országainak a ja­vára - érvelt Méry a meghallga­táson. - A multinacionális gyár­tók tudatosan használnak gyen­gébb minőségű összetevőket az újonnan csatlakozott tagorszá­gokban. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem vagyunk másodrendű polgárok. Ez diszk­rimináció, amit az Európai Unió nem tolerálhat” - mondta Méry János. A petíciós bizottság mind­két beadványt elfogadta, és to­vábbra is foglalkozni fog vele. Sorra újulnak meg a község ingatlanjai V. KRASZNICA MELITTA A községháza épületét tavaly újították fel, 240 ezer euróból (A szerző felvétele) Tavaly közel egymillió euró értékű beruházás valósult meg Búcson. nrai Közel egymillió euró értékű be­ruházást sikerült megvalósítani ta­valy az 1150 lélekszámú község­ben, és erre az évre is több előké­szített projektjük van. A beruházá­sok egy része pályázati forrásból, másik része önerőből készült el. A legnagyobb, több mint félmil­lió eurós beruházás az osztályozott­­hulladék-gyűjtő udvar felépítése és a hozzá tartozó géppark megvásár­lása volt, pályázati pénzből. A gyűj­tőudvar hivatalos átadása a közel­jövőben esedékes. Községháza, iskola, óvoda, faluház „Az elmúlt években sorra újítot­tuk fel a községi ingatlanokat, ezeknek a beruházásoknak a hatása egyre jobban érződik a csökkenő energiaköltségeken - magyarázta Karkó János polgármester. - Ezt az irányt szeretnénk idén is folytatni.” Ha visszafelé haladunk az időben, akkor tavaly év végén fejeződött be a községháza teljes rekonstrukciója 240 ezer euró értékben, amelyre a környezetvédelmi minisztériumnál pályáztak sikerrel. Saját költségve­tésből, 60 ezer euró ráfordítással részben már felújították az iskola épületét, idén pedig az ajtók és ab­lakok cseréje van soron, ugyancsak saját forrásból. Hetvenezer euróból teljesen megújult az óvoda, amely­nek kihasználatlan részében kapott helyet a postahivatal, és rendbe­hozták a faluházat is (önerőből, 22 ezer euróból). Idén tervezik a szol­gáltatások házának és a kultúrház­­nak a- felújítását, valamint a szennyvíztisztító állomás teljesít­ményének növelését és korsze­rűsítését. Várják a megfelelő pá­lyázati kiírást, de ha nem lesz ilyen, a szolgáltatások házát saját költ­ségvetési forrásból teszik rendbe, mindegy 70 ezer euró értékben. Az évek óta üresen álló kultúrház na­gyobb falat, összesen mintegy 350 ezer eurót igényelne. „Az épület energiatakarékossá tétele, azaz a szigetelés, az ajtók és ablakok cse­réje, a fűtés korszerűsítése 240 ezer euróba kerül, reméljük, ezt pályá­zati pénzből meg tudjuk oldani. A belső felújítást viszont önerőből kell elvégezni” - mondta a polgár­­mester. A kultúrház érzelmi ügy A kultúrház az egyik kulcsfon­tosságú téma a községben, az előző faluvezetés kísérletet tett eladására, ám ez ellen határozottan tiltakoztak a lakosok. Az épület a kilencvenes évek elejéig volt kultúrház, majd egy vállalkozás működött benne, aztán az is elköltözött. Evek óta üresen áll, az állaga is romlik, kisebb felújítást végeztek ugyan - kicseréltek né­hány ajtót, ablakot, és rendbe tették a szociális helyiséget de ez ke­vésnek bizonyult. „A beruházások sorrendjének felállításakor azt tar­tottam szem előtt, hogy elsőként azokat újítsuk fel, amelyekben élet van, amelyeket naponta használnak a lakosok - mutatott rá Karkó János. - A búcsiak többsége érzelmi síkon közelíti meg a kultúrház ügyét, a ré­gi szép időket emlegetve. Ezért az önkormányzat vállalta a feladatot, de később értelmes funkcióval, programokkal kell megtölteni az épületet. Ez legalább akkora feladat lesz, mint a rendbetétele.” Észszerű döntések Több beruházást saját forrásból tudtak megvalósítani, a szükséges pénzt elsősorban észszerű döntések eredményezte megtakarításból te­remtették elő. Ilyen volt például egy szemétszállító autó megvásárlása: míg a korábbi szolgáltató évente 28 ezer eurót számlázott a szemét begyűjtéséért és elszállításáért, ad­dig most, saját kocsival, 4800 eu­­rójába kerül a falunak. A kocsi ára 21 ezer euró volt, te­hát már az első évben megtérült a beruházás. 32 személyes autóbuszt is vett a falu, amely egyrészt isko­labuszként funkcionál, másrészt a településen működő civil és sport­­szervezetek is használhatják, de nyári szezonban vagy hétvégeken egyéb célokra, kirándulásokra is kölcsönözhető, így némi bevételt is hoz. Ugyancsak megtakarítást jelent, hogy a polgármester csak az alap­fizetésért dolgozik, minden egyéb juttatásról lemondott, és példáját követve az önkormányzat tagjai is lemondtak képviselői, illetve al­polgármesteri javadalmazásukról. Ezek az intézkedések évente össze­sen több mint 50 ezer euró megta­karítást hoznak a falunak, amit fej­lesztésekre tudnak fordítani. Aki influenzás, maradjon otthon SOMOGYI KATALIN Növekszik a felső légúti megbetegedések száma a Dunaszerdahelyi járásban, de járványtál egyelőre nem kell tartani. DUNASZERDAHELY Néhány napra bezártak két óvo­dát és egy alapiskolát a héten a Du­naszerdahelyi járásban, mivel sok volt az influenzás beteg. RNDr. Te­rézia Vörösová, a Dunaszerdahelyi Területi Közegészségügyi Hivatal járványügyi osztályának a vezetője elmondta, hogy nő a betegek szá­ma, a múlt héthez viszonyítva a duplájára emelkedett, de járványtól egyelőre nem kell tartani. A lég­idén a 20-59 éveseket támadja az influenza (Fotó: Lubo Vo)tek/Plus 7 dnl) több beteg a 20-59 évesek körében van. Tavaly január végén viszont majdnem kétszer többen voltak influenzásak. A 4-7. hét a legkritikusabb, ek­kor nő meg ugrásszerűen a betegek száma. A doktornő szerint még ilyenkor is érdemes beoltatni ma­gunkat, mert kb. két hét alatt ala­kulnak ki az ellenanyagok, és aki védőoltás után kapja el a vírust, an­nál a betegség enyhébb lefolyású. A beoltottak száma sajnos évek óta nem változik, vészesen alacsony. A Dunaszerdahelyi járás lakosságá­nak 4,4 százaléka kér védőoltást, de Szlovákia-szerte is csak a lakosság 4,5, holott az orvosok mindenkinek ajánlják, a gyerekeknek már hat hó­napos kortól. A legnagyobb ve­szélyben a kisgyerekek, illetve az idősebbek, a 65 éven felüliek van­nak. Míg a kicsik immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, az idősebbeknél nagy veszélyt jelen­tenek a gyakoribb komplikációk, egyéb alapbetegségeikből eredően is, így őket tüdőgyulladás veszé­lyezteti. A védekezés legjobb for­mája, ha kerüljük a tömegeket - legalább ezekben a kritikus hetek­ben —, és próbálunk vitamindús éte­leket fogyasztani. Ha viszont már elkaptuk az influenzavírust, ma­radjunk otthon, igyunk sok folya­dékot, szedjünk C-vitamint és fe­küdjünk, legalábbis pihenjünk, ta­nácsolja a doktornő. Egy sima inf­luenzából ezzel a gyógymóddal pár nap, maximum egy hét alatt felépü­lünk, teljesen felesleges antibioti­kumokat szedni. 4 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom