Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-25 / 20. szám
6 I KÜLFÖLD 2018.január25. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Trump meghívta a francia államfőt Elnökjelöltek első tévécsatája Milos Zeman elfogadta Andrej Babis lemondását, de újra őt bízta meg kormányalakítással Washington. Donald Trump amerikai elnök állami látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt. Kommentátorok emlékeztettek rá: évtizedek óta, pontosan Calvin Coolidge elnöksége (1923 és 1929 között) óta Trump az első amerikai elnök, aki első hivatali évét úgy zárta, hogy egyetlen államfő-partnerét sem hívta meg állami vizitre. Szemben az államfői munka- vagy magánlátogatással, az állami látogatás a diplomáciában a legmagasabb szintű hivatalos vizit, melynek során egy államfő másik államfőt hív meg, és ceremoniális körülmények között fogadja. Az állami látogatásokat a kétoldalú baráti viszony legmagasabb fokú kifejeződésének tartják. (MTI) Elnökválasztás lehet Venezuelában Caracas. Az eredetileg decemberre kitűzött venezuelai elnökválasztás előrehozását rendelte el a dél-amerikai állam alkotmányozó nemzetgyűlése, a voksolást legkésőbb április 30-ig megtartanák az egyre súlyosbodó gazdasági válsággal küszködő országban. A javaslatot a Nicolás Maduro államfő vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSLTV) alelnöke, Diosdado Cabello teijesztette be. Venezuela súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt szinte összeomlott. (MTI) Elhunyt az RMDSZ egyik alapítója Bukarest. 63 éves korában súlyos betegségben elhunyt Verestóy Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, aki a rendszerváltozás óta a romániai magyarság egyik meghatározó politikusa volt. Verestóy 1990 óta volt Hargita megye szenátora, és hosszú ideig az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Üzletemberként is jelentős tevékenységet fejtett ki, vagyonát tavaly 48-50 millió euróra becsülték. (MTI) Nómet kormány: kicsi a támogatás Berlin. Az egyharmados arányt sem éri el az újabb nagykoalíció gondolatának lakossági támogatottsága Németországban egy friss felmérés alapján. A Bild c. lap szerint az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) már mérlegelnek is egy ,3-tervet” arra az esetre, ha kudarcba fullad a nagykoalíció folytatása. A CDU vezetőségében nyíltan beszélnek arról az alternatíváról, hogy a bajor testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU) kisebbségi kormányt alakítanak, ha a szociáldemokrata párt (SPD) nem hajlandó a közös kormányzás folytatására, vagy megbízhatatlan partnernek bizonyul. (MTI) A cseh államfői posztra pályázók vitája. Ma újra összecsapnak. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. MiloS Zeman cseh államfő tegnap elfogadta az Andrej Babiá vezette kisebbségi kormány lemondását, és az új kabinet megalakulásáig felkérte a politikust az ügyvivői teendők ellátására. Megrendezték a hétvégi cseh államfőválasztás 2., döntő fordulójának két jelöltje közötti első tévévitát. Az októberi választáson győztes ANO mozgalom elnöke, Andrej Babis által vezetett kisebbségi kormány nem kapott bizalmat múlt kedden a cseh parlament alsóházában, és másnap lemondott. Az államfő az elnökválasztás közelgő 2. fordulója miatt csak most, egy hét elteltével fogadta el a lemondást. Milos Zeman ugyanakkor új kormányalakítási tárgyalásokkal bízta meg Andrej Babist. Az elnök megerősítette: amint Babisnak sikerül biztosítania új kormánya számára a parlamenti többséget, kinevezi miniszterelnöknek. Ezt, a már korábban is jelzett feltételét az államfő - tekintettel az elnökválasztás egyelőre bizonytalan kimenetelére - most úgy pontosította, hogy amennyiben nem sikerül győznie a választáson, akkor Babist februárban a jelzett feltétel teljesítése nélkül is kormányfőnek nevezi ki. A jelenlegi cseh köztársasági elnök megbízatása március 8-án jár le. Az új kormány felállításáról szóló tárgyalásokat Babis nem hivatalosan már a múlt héten megkezdte. Az ANO képviselői eddig a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), valamint a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vezetőivel folytattak egyeztetéseket. A Právo baloldali napilap szerint körvonalazódni látszik egy ANO-CSSDKSCM kormányzati együttműködés. Vojtéch Filip, a KSCM elnöke úgy nyilatkozott, ha az ANO és a KSÜM meg tud állapodni az új kormány programjáról, a kommunisták hajlandók aktívan támogatni Babis második kormányának megalakulását. Filip megismételte a kommunisták korábbi álláspontját, miszerint nem kormánykoalícióról, hanem arról van szó, hogy „megtűrnék” a kabinetet. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 78 képviselővel rendelkező ANO és a 15 mandátummal bíró CSSD a 15 mandátumos kommunisták toleranciája mellett bizalmat kaphatna a 200 tagú cseh alsóházban. A pénteken és szombaton megrendezendő második elnökválasztási fordulóban Milos Zeman és Jirí Drahos, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke küzd meg egymással az államfői bársonyszékért. A legutóbbi felmérések és a prágai média szerint nagyon szoros párharcra van kilátás, Zeman és Drahos győzelmi esélyei módfelett kiegyenlítettek. Drahos a Prima kereskedelmi televízió kedd esti vitamüsorában leszögezte: elismeri az ANO választási győzelmét, de Babist az ellene folytatott büntetőjogi eljárás miatt nem nevezné ki kormányfőnek. A prágai zenei színházban lezajlott éles, személyeskedésektől sem mentes elnökjelölti vitát a Prima szerint mintegy 2,2 millió tévénéző követte figyelemmel. A cseh honlapok értékelései szerint a vitában Milos Zeman volt a meggyőzőbb. A két elnökjelölt ma este, a választás előestéjén, a közszolgálati Cseh Televízióban fog újra vitázni egymással. Líbiai célzott merénylet Segélyszervezet tűz alatt Két pokolgépes merényletet követtek el a líbiai Bengázi városában, kórházi források szerint a robbantásokban 35- en meghaltak, a sebesültek száma pedig eléri a hatvanét. Bengázi. Először a tengerparti nagyváros egyik keleti negyedében, egy mecsetnél röpítettek levegőbe egy robbanóanyaggal megpakolt gépkocsit, amikor éppen a hívők jöttek ki az épületből. Néhány perccel később, amikor már a helyszínen voltak a rendőrök és a mentőautók, az utca túloldalán felrobbant még egy parkoló jármű. Az áldozatok között vannak civilek és biztonságiak egyaránt. A helyi média szerint életét vesztette Ahmend Ali al- Fejturi, az ország keleti részét irányító, Halifa Haftár tábornok parancsnoksága alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg nyomozóhivatalának a főnöke. Megsebesült továbbá Mahdi al-Fellah tábornok, a hírszerző szolgálat egyik vezetője. A fővárostól, Tripolitól kb. 1000 kilométerre keletre fekvő Bengázi volt a 2011 februárjában kitört líbiai forradalom bölcsője. Moammer Kadhafi elnök megbuktatása és megölése után az ország káoszba süllyedt, amelyből azóta sem tudott kikászálódni. Az észak-afrikai országnak jelenleg két kormánya és parlamentje van. (MTI) Dzsalalábád. Fegyveresek megtámadták a Save the Children nemzetközi segélyszervezet irodáját Afganisztán keleti részén, 4 ember meghalt, 14 ember megsebesült. Az afgán biztonsági erők felvették a harcot a támadókkal, az összecsapás hosszú órákon keresztül tartott a pakisztáni határ közelében található Nangarhar tartomány székhelyén, Dzsalalábádban. Attaullah Hugjani tartományi szóvivő elmondta, elsőként egy öngyilkos merénylő hozta működésbe a testére erősített pokolgépet a szervezet irodájának épülete előtt, s a robbanás következtében lángba borult számos közelben parkoló jármű. Ezután a biztonsági erők egyenruháját viselő fegyveresek törtek rá az irodára. A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. A Save the Children dzsalalábádi irodájában mintegy százan dolgoznak. Elképzelhető, hogy nem is a Save the Children volt az igazi célpont. Szemtanúk elmondták, hogy a környéken még tegnap napközben is fegyverropogás hallatszott. A Save the Children egyike a legnagyobb segélyszervezeteknek Afganisztánban. A nem kormányzati szervezet számos afgán tartományban tevékenykedik évtizedek óta, főképpen az egészségügy és az oktatás területén nyújt támogatást gyerekeknek és anyáknak. (MTI) Német tankokkal támadják a törökök a kurdokat Török páncélosok nyomulása Szíriában. Megintkurdokra vadásznak. (TASR/AP) Legalább ötezer ember kányszerült elmenekülni otthonából az északnyugatszíriai Afrín körzetében a térség ellen folytatott török offenzíva következtében. Damaszkusz/Beriin. A Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia legalább 268 „terroristáját ártalmatlanította” négy nap alatt a török hadsereg az észak-szíriai Afrín kerületben elindított hadműveletében - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Török sajtóértesülések szerint az YPG mintegy 10 ezer milicistája tartózkodik Afrínban. Erdogan arról is beszámolt, hogy a török haderő és a vele szövetséges, mérsékelt ellenzéki Szabad Szíriái Hadsereg katonáiból eddig összesen 7-8 vesztette életét az összecsapásokban. A török haderő szombaton kezdett nagyszabású offenzívába az Afrínt ellenőrző YPG ellen, amelyet Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tart. Viszont az YPG Washington egyik fő szövetségese az Iszlám Állammal szembeni harcban. Legalább ötezer ember kényszerült elmenekülni otthonából az Afrín körzetében a térség ellen folytatott török offenzíva következtében - közölte az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala. Afrínban és a környező, kurdok uralta területeken a világszervezet becslései szerint csaknem 323 ezer ember él, mintegy felük korábban Szíria egyéb részeiről menekült oda. A német-török fegyverüzlet azonnali felfüggesztését követelik német politikusok azután, hogy a török hadsereg német gyártmányú nehézpáncélosait is bevetette az affíni kurd enklávé elleni inváziója során. A török hadsereg a német hadiipar egyik csúcstermékét, a Leopard 2-est használja nehézpáncélosként, ezek modernizációját készült jóváhagyni a németkormány. Mostviszontjobb-és baloldali politikusok is felszólaltak a fegyverüzlet ellen, és felszólították a kormányt, hogy tisztázza álláspontját az afríni kurdok elleni indított támadással kapcsolatban. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságát elnöklő kereszténydemokrata politikus szerint viszont már most egyértelmű, hogy nem szabad modernizálni a török hadsereg páncélosait. Másrészt a kurd ellenállók német típusú páncéltörőket vetnek be a török, esetenként német gyártmányú harckocsik ellen. (MTI, 444.hu)
