Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-25 / 20. szám
4 I RÉGIÓ 2018. január25. lwww.ujszo.com AJÁNLÓ Január 25. (csütörtök) Komárom -18.00: Lemosható a trianoni békediktátum gyalázata? Mit tegyünk egymásért mi, magyarok? - Drábik János és Bertha Szilvia előadása a Viking pubban (Nádor utca 14.). A rendezvény a Komáromi polgári esték programsorozat része. Január 26. (péntek) Komárom -10.00: Selye Jánosemléknap a Selye János Egyetem konferenciatermében a névadó születésének 111. évfordulója tiszteletére; előadások: Szabó Sándor, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora, Selye János egykori doktorandusza: Amit tudni kell Selye János munkásságáról és a stresszről; Kiss László docens orvostörténész: Újabb adatok Selye János felvidéki gyökereiről és komáromi éveiről. Az egyetemen megtekinthető a Selye János: A stressz eredete és alapjai című állandó kiállítás. Komárom/Örsújfalu-17.00: Pénteki Szöszmötölés az örsújfalui kultúrházban az ÉS?! Színház szervezésében. Ezúttal szalvéta- és papírképeket lehet készíteni. Izsa -17.00: a Vermes István Koppány gútai lovas íjász alkotásaiból készült kiállítás megnyitója a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban. Közreműködik: Vadkerti Imre és Vermes Anna. A március 9-ig megtekinthető kiállítást Csámpai Ottó egyetemi docens méltatja. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kóst döfött a bátyja szívóba Érsekújvár. Egy érsekújvári lakásban történt családi tragédiához riasztották a rendőrséget. Egy 26 éves férfi kést döfött 33 éves testvére szívébe. A férfi a helyszínen meghalt. A tettes először mindent tagadott, csak hosszas, hat órán át tartó kihallgatás után vallotta be, hogy összeveszett a bátyjával és mérgében belevágta a kést. A rendőrség gyilkosság ügyében indított eljárást, a gyilkosra 9-től 12 évig terjedő börtön vár. (SITA) Ladislav Kuc eddig összesen 6 évet töltött rács mögött (A szerző felvétele) Tizenkét évet kapott a kassai robbantó NÉMETI RÓBERT Tizenkét év szabadságvesztésre ítélte szerdán a Kassai Kerületi Bíréség a 38 éves Ladislav Kucot, aki 2011. december 28-án egy házi készítésű bombát robbantott a keleti nagyváros központjában. KASSA A Kassai Járásbíróság előző döntéséhez képest a férfi börtönbüntetését két évvel megtoldották. A kerületi bíróság a döntéshozatalnál egyrészt az ügyész javaslatát vette figyelembe, aki korábban a 10-től 25 évig terjedő börtönbüntetés felső határát javasolta. Az elítélt úgy érzi túlságosan súlyos büntetést szabtak ki rá, de a bíróság elutasította a fellebbezését. Az ítélet jogerős. Kucot általános veszélyeztetés, illegális fegyverkezés, halálos fenyegetés, és testi sértés kísérlete miatt ítélték el. A vádlott a radikális állatvédőkhöz tartozik. Egy gyorsétterem volt a célpontja, az étterem melletti kukába rejtett, házilag barkácsolt csőbombát 2011. december 28-án robbantotta fel, de csodával határos módon senki sem sérült meg. Ladislav Kuc ellen egyébként tíz bűncselekmény miatt emeltek vádat, köztük illegális fegyvertartás, illetve fenyegető levelek és robbanószerek küldése miatt. Ezek közül néhányat a kassai állatorvosoknak, a kassai állatorvosi egyetemnek, illetve az egyik áruházláncnak címzett. A férfi ellen eredetileg terrorizmus miatt emeltek vádat, 2014-ben először emiatt is elítélték. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 2016-ban semmissé nyilvánította azzal az indoklással, hogy nem történt terrorcselekmény. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2017 júliusában hozott döntése értelmében a szlovák állam 6500 eurós kártérítést köteles fizetni a vádlottnak, továbbá 9000 eurós kompenzációt a perköltségek miatt. Ismét kártérítést fizet a nyitrai kórház VRABEC MÁRIA HtI í . Peter Koscelansky és a beteg lány édesanyja a bíróságon (Miriam Hojőuáová felvétele) A tizenegy éves kislány infarktust kapott a téves diagnózis miatt. NYITRA Újabb tetemes összeget kell orvosi műhiba miatt kifizetnie a kórháznak. A kerületi bíróság jóváhagyta az első fokon megítélt 48 ezer eurós kártérítést annak a fiatal lánynak, aki 2009-ben, tizenegy évesen a helytelenül felállított diagnózis következtében kapott szívinfarktust. Évát gyomorfájással, lázzal és egész testét borító vörös kiütésekkel utalták a kórház fertőző osztályára 2009 augusztusában. Két hét után azzal engedték haza, hogy vérmérgezésről volt szó, de a tünetek hetek múltán sem enyhültek. Végül három hónap múltán, novemberben a gyermekgyógyászati osztály akkori főorvosa javasolta a kivizsgálást a pozsonyi Gyermekkardiológia Központban. Itt állapították meg,, hogy a kislány a ritka Kawasaki-szindróma nevű, az artériák gyulladásával járó, ismeretlen eredetű autoimmun 'megbetegedésben szenved. Ha erre időben rájönnek az orvosok, elég lett volna aszpirint szednie, de mire a kórt diagnosztizálták, már olyan állapotban volt a szíve, mint egy infarktus után. Nem szülhet A most húszéves lánynak élete végéig erős gyógyszereket kell szednie, korlátozott a mozgásban, kerülnie kell minden megerőltetést, a tömegrendezvényeket, a stresszt, nem sportolhat és nem is szülhet. Legyengült szívére különösen nagy veszélyt jelentenek a fertőző betegségek, az esések vagy a hirtelen mozdulatok. Az orvosok szívátültetést javasoltak, de a szülők ezt a legvégső megoldásnak tekintik, attól tartanak, ez a műtét még nagyobb korlátozást jelentene lányuk életében. A szülők 2015-ben nyújtottak be kártérítési igényt - 50 899,20 eurót követeltek a kórháztól. Jogi képviselőjük az a Peter Koscelansky volt, aki a műtét közben kómába esett Simon Buch szüleinek 500 ezer eurót harcolt ki a nyitrai kórháztól. Elóg lett volna az aszpirin A több mint egy évig tartó per során meghallgatott szakértők azt mondták, az infarktust meg lehetett volna előzni, ha időben felismerik a kórt. A Kawasaki-szindrómát 1967- ben Japánban diagnosztizálták. Viszonylag könnyen gyógyítható, de ha nem ismerik fel, súlyos, életveszélyes szövődményeket okozhat. A §zív minden rétegét érintő gyulladás alakulhat ki, vagy kóros tágulat képződhet a szívkoszorúerek kezdeti szakaszán, amelyben vérrög keletkezhet. A koszorúér-károsodás halálos szívinfarktust okozhat. A helyes diagnózis nagyon fontos, mert viszonylag egyszerűen, szalicilát gyulladásgátlókkal, például aszpirinnel kezelhető a betegség. Ha idejében megkapja a páciens a megfelelő gyógyszereket, a szívkoszorúér-gyulladás egy éven belül elmúlik, ezért ha a felsorolt tünetegyüttes tapasztalható, mindig gyanakodni kell rá. A röntgenfelvétel elveszett „Ha nem gondolnak rá, fel sem ismerhetik, de az orvosok dolga az, hogy a kevésbé gyakori diagnózisokra is gyanakodjanak” - mondta a bírónő az ítélet indoklásában. A kórház jogásza végig azzal érvelt, hogy a páciens megbetegedését nem a kórház alkalmazottai okozták, és fel sem ismerhették, mert nincs olyan speciális vizsgálat, ami kimutatná ezt a kórt. Az ítélet szerint azonban a kórházat terheli a felelősség, mert a lány nem kapta meg időben azokat a gyógyszereket, amelyeket az állapota megkövetelt volna, és ennek következtében alakultak ki a súlyos szövődmények. Utólag kiderült, hogy amikor már tudták, hogy baj van, kézzel írtak adatokat a kislány kartotékjába. Elbocsátásakor két egymásnak ellentmondó zárójelentést adtak ki, a kardiológiai vizsgálaton készült röntgenfelvétel - amely valószínűleg kimutatta a nagymértékű károsodást - pedig egyszerűen elveszett. A kórház vezetése azt állítja, a gyermekgyógyászati részleg költözésekor veszett nyoma. Felületes orvosok A mulasztások ellenére az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal nem szabott ki pénzbírságot. A kórháznak csak szemináriumot kellett szerveznie a betegségről és szaklapban publikálni az esettel kapcsolatos tapasztalatait. A járásbíróság még 2016 decemberében 40 488 eurót ítélt meg Éva szüleinek lányuk társadalmi érvényesülésének akadályoztatásáért, valamint 7519 euró fájdalomdíjat. A döntés ellen a kórház fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú bíróság is a páciensnek adott igazat. Az indoklás szerint egy negyven éve ismert kórra az orvosoknak gondolniuk kellett volna, bármilyen ritka. „A beteg állapota már csak rosszabbodni fog, nem élhet teljes életet, és ennek az orvosok felületes hozzáállása az oka” — mondta a bírónő. A kórháznak, amint megkapja a bírósági határozatot, haladéktalanul ki kell fizetnie a kártérítést. Újabb kérdések a szerencsejátékok betiltásával kapcsolatban A Pozsonyi Kerületi Bíróság elutasította a kerületi ügyész' sóg beadványát, amelyben a szerencsejáték betiltásáról szóló rendelet ideiglenes felfüggesztését kérték. POZSONY A kerületi ügyészség tavaly szeptemberben fellebbezett a taláros testületnél a fővárosi önkormányzat tavaszi döntése miatt, és javasolták, a bíróság ideiglenesen függessze fel a hazárdjátékok betiltásáról szóló általános érvényű rendeletet. A magisztrátus a napokban kapta meg a bírósági határozatot, amely kimondja, továbbra is érvényes a rendelet, és a város nem ad ki újabb engedélyeket a hazárdjátékok üzemeltetőinek. A város honlapján olvasható közlemény szerint tavaly már nem engedélyezték a szerencsejátékok üzemeltetését, és az év elejétől már nem szabad nyerőgépeket üzemeltetni Pozsonyban. IvoNesrovnal főpolgármester részleges sikernek nevezte a döntést, mert a bíróság egyelőre nem hozott döntést arról, törvényes-e a rendelet. „Ez még nem végleges győzelem, de reményt ad arra, hogy sikeresen záruljon a szerencsejáték elleni harc” - nyilatkozta Nesrovnal. Dominika Lukácová, a hazárdjátékokat működtetők társulásának szóvivője korábban a TASR hírügynökségnek elmondta, jelenleg körülbelül 150 játékterem működik Pozsonyban, de a szigorúbb országos szabályozás szerint ezeket is átszervezik. Január 1-jétől az adó- és vámhivatalok valamint a pénzügyőrség ellenőrizheti a játéktermeket. Ezért a főpolgármester azt kérte a vám- és pénzügyőrség vezetőségétől, szigorúbban ellenőrizzék az általános érvényű rendelet betartását a fővárosba, és tájékoztassák a magisztrátust az ellenőrzések eredményéről. (béva)
