Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-24 / 19. szám

101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2018. január 24. | www.ujszo.com Első kézből tájékoztattak a KKA-ról BARTALOS ÉVA Pénteken a galántai járásbeli fa­luban tartott tájékoztató előadást a Kisebbségi Kulturális Alapról (KKA) Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára. A résztvevők szerint hasznos volt a találkozó. Mintegy ötven galántai, duna­­szerdahelyi és vágsellyei járásbeli polgármester, önkormányzati képviselő és kultúraszervező vett részt a fórumon. Juhos Ferenc, a Galántai Járási Hivatal vezetője elmondta, a találkozó célja az volt, hogy a pályázók első kézből tájé­kozódhassanak a lehetőségekről és az újdonságokról. „A KKA az első törvény által garantált ki­sebbségi intézmény Szlovákiá­ban, amely új fejezetet nyit a kul­turális támogatások terén. Egész Dél-Szlovákiát megpróbáljuk be­járni, több városban is lesz talál­kozó” - nyilatkozta Rigó. Az ál­lamtitkár elmondta, hogy a febru-Mintegy ötven polgármester és kultúraszervező vett részt a találkozón (A szerző felvétele) ár 5-én záruló pályázati felhívást további két kiírás követi, ame­lyekre áprilisig lehet jelentkezni. A Kreatív Iparban is lesz új pá­lyázat, több mint harmincmillió eurót osztanak szét. Rigó Konrád részletesen bemutatta a KKA pá­lyázati lehetőségeit, elmondta, hogy a helyi és regionális feszti­válokra is igényelhető támogatás az alapból. A résztvevők hasznosnak talál­ták a találkozót. „Megtudtuk, hogy a nagy fesztiválokra, amilyen az Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem is lesz kiírás, ami eddig nem jelent meg. Jó volt, hogy választ kaptunk a felmerülő kérdésekre” - mondta Kovács Lajos, Alsószeli polgár­­mestere. Lukács József, Csiliz­­nyárad polgármestere is hasonló­an értékelte a fórumot. „Közelebb kerültünk ahhoz, hogy célirányo­san beadhassuk a pályázatainkat” - tette hozzá Lukács József, rámu­tatva, hogy az elhangzott informá­ciókat a pályázatokra való felké­szülésnél is hasznosíthatják. Különleges évet zártak a borászok H.ÜMillTMireTTrrai Testes, telt borok készülnek a 2017-es szőlőtermésből, a Vince­­napi hagyomány szerint idén is bi­zakodók a gazdák. Hétvégén a hagyományokhoz hűen megáldották az új bort és a szőlővesszőket a Bartal családi pincészet gancsházi birtokán. A szakértők szerint kiváló minőségű a tavalyi bortermés. A családi birtokon a hagyo­mánytisztelet jegyében készítik a borokat. „Szent Vince napját a szőlővessző pálfordulásának tart­ják, a vesszők állapotából megjó­solják a szüret gazdagságát, ha ki­hajt a szőlővessző, akkor az idei té­len már nem kell tartani a gazdák­nak a nagy fagyoktól — mondta Bartalos Gyula borlovag. - Bartal László első pincéjének vasajtaján az 1672-es évszám van. Somor­­ján ekkor már bizonyíthatóan foglalkoztak a borkészítéssel.” Bartalos Gyula hozzátette, hogy fontos az elődök tisztelete és az ő szellemiségük alapján kell építe­ni a jövőt a következő nemzedé­kek számára. A borszentelésen Jozef Bohunicky és Mikus Csaba áldotta meg a szőlővesszőket. „Ha Szent Vince napján fénylik a pince, akkor sok jó bort lehet várni. Vince napján kisütött a nap, bizakodóan tekinthetnek a gaz­dák az új évre” - folytatta a bor­lovag. Az idei év folytatása lehet a tavalyi remek esztendőnek, amikor keveset kellett permetez­ni a szőlőt, sok volt a napsütéses óra, megérett a szőlő és megfelelő volt a cukortartalma. Bartal László borász megerősítette, hogy jó évet zártak. „Jó volt a cu­korfok, szépen alakulnak a bo­rok”— mondta Bartal László. „Teltek voltak a borok, testesek, mégis kedvesek és ihatok, nem ne-. hezek. Ez a művészet” - véli Bar­talos Gyula. Bartal Lászlótól meg­tudtuk, hogy megfelelően áttelelt a szőlő, de kérdéses, milyen lesz a ta­vasz. (béva) Az első magyar, aki körülhajózta a Földet SOMOGYI KATALIN Mi volt a legnehezebb? A rajttól a célig. Meghalni lehet, de abbahagyni nem - mondta Fa Nándor, az utolsó Vendée Globe vitorlásversenyéről. „Nagyra becsülöm és tisztelem a határon túli magyarságot, amely ápolja és védi nyelvünket és kultú­ránkat” - mondta Fa Nándor, a ki­­rályfiakarcsai kultúrházban vasár­nap, ahova a Petőfi Baráti Társulás meghívására érkezett a magyar kultúra napja alkalmából. Bemu­tatta és dedikálta legújabb könyvét, a „Magad, uram” címűt, és termé­szetesen részletes élménybeszá­molót tartott legutolsó, a Földet megkerülő, vitorlás útjáról. Azt, hogy ez lesz az utolsó, már a ver­seny előtt eldöntötte, de azt, hogy ezt az utat kevesebb mint 94 nap alatt teszi meg és nyolcadikként ér célba, a Spirit of Hungary nevű ha­jójával, a legmerészebb álmaiban sem gondolta. Fa Nándor ötször ke­rülte meg a Földet azokkal a vitor­lásokkal, melyeket saját maga épí­tett. Tízszer szelte át az Egyenlítőt és egyetlen magyarként háromszor indult a megállás és segítség nélkül teljesítendő Vendée Globe Föld­kerülő szólóversenyen. Arra a kér­désre, mi volt a legnehezebb, azt válaszolta: a rajttól a célig. Elme­sélte első kalandos, foldkörüli vi­torlázását is barátjával, Gál József­fel és a „kis mosóteknővel”, ahogy szeretettel nevezte, a Szent Jupát Megtelt a királyfiakarcsai kultúrház Fa Nándor dedikálta könyvét nevű hajójukat. Ezen az úton, a Hom-fok közelében, belehallgatott az épp akkor futó B.O.C.Challenge (A szerző felvételei) Föld-kerülő-verseny rádiós kom­munikációjába, és tudta, ezt a ver­senyt neki találták ki. Még ott, a Szent Jupát fedélzetén elkezdte megrajzolni a 60 láb hosszú ver­senyvitorlást, amelyet később meg­épített, elnevezte Álba Regiának és amellyel, egyedüli közép-európai versenyzőként 1991 -ben célba is ért. „Versenyvitorlást nem nehéz építe­ni, ez olyasmi, mint egy Forma-l-es autó. Csak pont négyszázszor na­gyobb” - mesélte Fa Nándor. Saját maga építi, így pontosan tudja, mit várhat a hajójától. Nem azért, mint­ha nem lennének hajóépítők, hanem azért, mert állhatatosan követi a sa­ját elképzeléseit és álmait. Ez a ko­­nokság tette a világ egyik legjobb vitorlázójává és sikeres üzletem­berré. Arra a kérdésre, üzen-e vala­mit olvasóinknak, ezt válaszolta: ,3ármit teszünk is, azt mindig teljes gőzzel, teljes szívvel tegyük. A ki­tartás nemcsak a tengeren szüksé­ges, hanem a hétköznapokon is.” Egyre több látogatót vonz a galántai múzeum BARTALOS ÉVA Idén is megrendezik a népszerű programokat, és fejlesztésekkel is készülnek. Tavaly jelentősen nőtt a Galántai Honismereti Múzeum látogatóinak száma, több mint ötezer-ötszázán voltak kíváncsiak tárlataira és ren­dezvényeire, kétezer-kétszázzal töb­ben, mint 2016-ban. Három éve felújították a múzeu­mot, nőtt a kiállítótér, akadálymen­tesítették az épületet, könyvtárat és szakmai helyiségeket alakítottak ki. Évente több népszerű rendezvényt szerveznek: húsvét és karácsony előtt családi napot, májusban bekapcso­lódnak a Múzeumok éjszakájába. Az októberben először megrendezett Szellemek a múzeumban rendezvény is népszerű volt. Bús Katalin tárlat­vezetőtől megtudtuk, hogy az iskolák is egyre jobban érdeklődnek a múze­umpedagógiai foglalkozások iránt. Tavaly öt tematikus kiállítást nyitot­tak meg. ,A- Különleges emberek (Az emberi test tragédiája) viaszbábu­­kiállítás vonzotta a legtöbb látogatót. Az iskolások leginkább a Karácsony a 20. században című kiállítás és a hozzá kapcsolódó Mézeskalácsmű­hely foglalkozás iránt érdeklődtek” - közölte Bús Katalin. A múzeumban idén sem maradnak el a hagyományos rendezvények, a nyílt napokat, a gyereknapot és a Szellemek a múzeumban programot is folytatják, Rejtély a múzeumban címmel. „Szeretnénk elérni, hogy a múzeum elsődleges célként bekerül­jön a galántai régióba látogató turis­ták köztudatába. A saját weboldal lét­rehozása is a céljaink között szere­pel” - folytatta a tárlatvezető. A kiál­lítások szervezése mellett több beru­házásra is készülnek. Felújítják a tör­ténelmi lépcsőház falfestését, kifes­tetik a kiállítótermet. A múzeum gondozza a tallósi vízimalmot és a taksonyi tájházat is. „Idén befejező­dik a tallósi malomkerék javítása, ta­vasztól újra látogatható a malom. A taksonyi tájház mögötti raktárhelyi­séget és a közösségi termet is felújít­juk” - nyilatkozta Bús Katalin. Jövő héten még látogatható a karácsonyi tárlat. Február 7-én nyitják meg az Avarok és szlávok a Dunától északra című kiállítást, később a sörfőzés tör­ténetét, a szlovák történelem jelentős évfordulóit bemutató tárlatot, vala­mint a Selye János-emlékkiállítást tekinthetik meg a látogatók. wmNm äaUmBrntuM vK! Az iskolák is egyre jobban érdeklődnek a múzeumpedagógiai foglalkozások iránt (Képarchívum^

Next

/
Oldalképek
Tartalom