Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-23 / 18. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. január 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Klórgázt vetettek be Kelet-Gútában Puigdemont katalán elnök? A spanyol ügyészség európai elfogatóparancs kiadását kérte a katalán exelnök ellen Damaszkusz. A Szíriái kormányerők klórgázt vetettek be tegnap hajnalban egy olyan város bombázása során, amely felkelőcsoportok kezén van Damaszkusz közelében, és a támadás következtében legalább 13 civil légzéskárosodást szenvedett - állítja egy mentőszervezet és egy aktivistahálózat. A szíriai hadsereg és a kormány a háború kezdete óta következetesen tagadja, hogy bárhol, bármilyen vegyi fegyvert bevetett volna. Kelet- Gúta 2013 óra van felkelők kezén, és mintegy 400 ezer civil él ott nagyon nehéz körülmények között, a kormányerők ostroma alatt. Kelet-Guta maradt mára a felkelők egyetlen jelentős fellegvára a főváros közelében. (MTI) Az EU Jeruzsálem jövőbeni státuszáról Brüsszel. Az Európai Unió elkötelezett az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldáson alapuló rendezése mellett, ugyanis Jeruzsálem számára az egyetlen reális megoldás, hogy közvetlen tárgyalások eredményeképpen Izrael mellett a palesztin állam fővárosává is váljon -jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter kijelentette, Franciaország támogatja, hogy az Európai Unió azon kezdjen dolgozni, hogy szorosabb együttműködést biztosító megállapodást kössön a palesztinokkal. (MTI) Leálltak az USA hivatalai Washington. Élénk egyeztetések indultak az amerikai törvényhozók között a kormányzat működésének finanszírozását átmenetileg biztosító törvényről, amely elbukott a szenátusi szavazáson, így tegnap részlegesen leálltak a kormányzati hivatalok és ügynökségek. A szenátusnak péntek éjfélig kellett volna megszavaznia a törvényt a kormányzati leállás elkerüléséhez, de végül 50:49 arányban elutasította a javaslatot. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője teijeszt elő újabb javaslatot, de ebben csupán a kormányhivatalok február 8-ig való finanszírozásáról esik szó, e három hét alatt próbálnának megállapodni a demokratákkal a bevándorlási politika vitás kérdéseiben. (MTI) Kósik a rohingják hazatelepítóse Dokká. Banglades elhalasztotta a mianmari rohingják hazatelepítésének eredetileg mára tervezett kezdetét azzal az indokkal, még nem végezte el a visszaküldendők összeírását és a lista ellenőrzését. A mianmari Arakán államból elmenekült rohingják bangladesi táboraiban feszült a hangulat. A bangladesi hatóságok több mint egymillió menekült rohingj át regisztráltak. (MTI) Puigdemont (a kép közepén) tegnap elhagyta brüsszeli menedékét (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Carles Puigdemont leváltott katalán vezetőt nevezte meg tegnap hivatalos jelöltként Katalónia elnöki posztjára Roger Torrent, a katalán parlament elnöke. A spanyol ügyészség európai elfogatóparancs ismételt kiadását kérte a legfelsőbb bíróságtól a leváltott katalán elnök ellen, mindhiába. Roger Torrent, a katalán parlament elnöke elmondta: a múlt héten egyeztetett a helyi törvényhozás pártjaival, amelynek eredménye szerint Puigdemont rendelkezik a legnagyobb támogatással. Puigdemont jelöltsége teljes legitimitással bír - vélekedett Torrent. Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben. A házelnök találkozót kezdeményez Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel Katalónia jelenlegi „rendellenes” helyzetének megvitatásáról, ahol a parlament „8 képviselője látja megsértve politikai képviselethez való jogát és az állampolgárokét, akiket képvisel”. Mint mondta, találkozni kíván azzal a három katalán képviselővel, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, valamint a leváltott elnökkel és 4 politikus társával, akik pedig Brüsszelben vannak. A katalán parlament elnöke arról nem beszélt,.mikor szavaznak a képviselők a jelöltről. Egyelőre az sem tisztázott, hogy a távollévő elnökjelölt miként venne részt a róla szóló választásban. Internetes Skypekapcsolat révén, vagy egy másik képviselő olvasná fel helyette programbeszédét, esetleg a szöveget írásban nyújtanák-e be a törvényhozásnak - korábban ezek a lehetőségek merültek fel. A katalán parlament jogászainak múlt heti állásfoglalása szerint a jelölt személyes jelenléte elengedhetetlen a vita és a szavazás során. így vélekedik erről a spanyol kormány is. A spanyol ügyészség európai elfogatóparancs ismételt kiadását kérte a madridi legfelsőbb bíróságtól Puigdemont leváltott katalán elnök ellen. Az ügyészség kérelmének indoka, hogy a katalán politikus csaknem 3 hónap után elhagyta Brüsszelt, ahova a spanyol igazságszolgáltatás elől menekült. Tegnap kiderült, nem ad ki újabb európai elfogatóparancsot a katalán exelnök ellen a madridi legfelsőbb bíróság. Pablo Llanera bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben vannak olyan „árnyalatok”, amelyek indokolják ennek elhalasztását. A volt elnök tegnap Dániába utazott, ahol egy konferencián vesz részt a koppenhágai egyetemen. Belgiumban a bíróság mérlegeli a kiadatást az európai elfogatóparancs alapján, Dániában viszont nem. A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy döntéseikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én. Merkel máris tárgyalna Kemény kurd ellenállás Üdvözölte Angela Merkel német kancellár és Horst Seehofer bajor kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztónyszociális Unió (CSU) elnöke, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntött rendkívüli kongresszusán. Berlin. Angela Merkel a CDU berlini székházában kiemelte, az SPD döntésével megnyílt az út a koalíciós tárgyalás előtt, amely egy stabil kor-, mány megalakítását célozza. Horst Seehofer CSU-elnök hangsúlyozta, hogy rövidesen el kell kezdeni a tárgyalást, és február első hetében el kell készíteni a koalíciós szerződést. Már tegnap este hozzáfogtak a tárgyalások előkészítéséhez, és az első pártelnöki szintű találkozó is terítékre került. Mindketten leszögezték, hogy a tárgyalás keretét a CDU/CSU és az SPD előzetes egyeztetésén kidolgozott megállapodás alkotja. Horst Seehofer kiemelte: az SPD várhatóan újabb követelésekkel áll elő, arra hivatkozva, hogy a koalíciós szerződést el kell fogadtatni a párttagsággal, de a múlt héten kötött megállapodással lefektetett kereteket nem lehet tovább tágítani. Az SPD a határozott időre szóló munkaszerződés alkalmazásának korlátozását igyekszik majd elérni a koalíciós tárgyaláson, és azt is, hogy kivételes esetekben engedélyezzék a családegyesítést az oltalmazott státuszt szerző menedékkérőknek. Az SPD hétvégi bonni kongresszusán a küldöttek 56,3%-a szavazott a koalíciós tárgyalások megkezdésére. A mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. (MTI) Damaszkusz. Kurd harcosok tegnap visszaszerezték azoknak a területeknek a nagy részét, amelyeket előző nap török katonák, illetve azok szíriai szövetségesei foglaltak el tőlük az északnyugat-szíriai Afrín térségében, a török határ közelében. Az affíni kurd sajtóközpont és a harci eseményeket nyomon követő, Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) aktivistahálózat közlése szerint a kurd erők nagy erejű ellentámadást hajtottak végre. A kurd fegyveresek a törökök hat szövetséges harcosával végeztek. Törökország a hét végén offenzívát indított Affin körzetében a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű katonai koalíció és a benne részt vevő Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. Utóbbit Ankara a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja. Az Olajág fedőnevű hadművelettel Törökország új frontot nyitott a már hét éve tartó szír polgárháborúban. Ankara célja, hogy egy ún. biztonságos zónát alakítson ki a határvidéken kb. 30 km-es mélységben. A Habertürk török lap szerint a török szárazföldi erők már 8 km-re nyomultak be szíriai területre Affin térségében. Az Anadolu török állami hírügynökség közölte: a szír határhoz folyamatosan érkeznek az újabb csapatok. Az OSDH szerint az utóbbi 24 órában 21 civil, köztük hat gyermek vesztette életét a török haderő csapásai során. Ankara korábban azt közölte, polgári célpontokat nem fog támadni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap tanácskozást tartott a szíriai helyzetről. A NATO tegnapi közleményében kiemelte: folyamatosan konzultálnak Törökországgal az Affin térségében zajló offenzíva fej leményeiről. (MTI) Több mint egymillió hívő gyűlt össze egy limai légitámaszponton Ferenc pápa szabadtéri miséjén, a katolikus egyházfő egyhetes chilei és perui útjának utolsó eseményén. Miközben a pápa látogatását Chilében indulatos megnyilvánulások, tüntetések és templomgyújtogatások kísérték, Peruban egészen más volt a helyzet: szívélyes és meleg fogadtatásban volt része. A pápa homíliájában keresetlen szavakkal beszélt arról, hogy egész Latin-Amerika mély politikai válságban van a korrupciós botrányok miatt. (Tasr/ap) Dratios behozta Zemant Prága. Nagyon szoros párharc várható a hétvégi cseh államföválasztáson, mert a két legutóbbi országos felmérés szerint a két jelölt támogatottsága nagyjából egyforma. A Kantar TNS közvéleménykutató intézet felmérése szerint, amelyet a közszolgálati tévé hozott nyilvánosságra vasárnap este, Milos Zeman jelenlegi elnököt a megkérdezettek 45,5%-a, Jirí Drahost, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökét 45% tervezi választani. A biztos szavazók körében azonban Drahos támogatottsága egy kicsit nagyobb, mint Zemané. A jelenlegi elnököt az emberek 34,5%-a, Drahost pedig 36,5%-a tervezi választani - jegyezte meg a cseh köztévé. Egy másik közvélemény-kutató intézet, a STEM/MARK tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint Jirí Drahost a megkérdezettek 47%-a, Milos Zemant pedig 43%-a tervezi választani. Mindkét felmérésben a megkérdezettek mintegy 10%-a nyilatkozott úgy, hogy egyelőre nem tudja, kire fog szavazni. A Kantar TNS felmérésében a megkérdezettek 75%-a mondta azt, részt vesz az elnökválasztás második fordulójában, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor. Szociológusok véleménye azonban az, hogy a 2. fordulós részvétel az elsőnél alacsonyabb lesz. A STEM/MARK felmérésében az emberek 52 százaléka állította, hogy a hétvégén biztosan elmegy szavazni. A pénteki és szombati cseh elnökválasztás előtt a tegnapi az utolsó nap, amikor még nyilvánosságra hozhatók új felmérési eredmények. (MTI)
