Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-23 / 18. szám

www.ujszo.com | 2018. január 23. KOZELET 3 Minority SafePack: összejön az egymillió? (Képarchívum) FINTAMÁRK Ugyan kisebb politikai adok­­kapok övezi, a hírek szerint jó ütemben gyűlnek az aláírások Szlovákiában a Minority SafePack kisebbságvádelmi európai polgári kezdemé­nyezéshez. Az azonban továbbra is nagy kérdés, összegyűlik-e a szükséges egymillió aláírás, Európa más országaiban ugyanis nem ilyen jé a helyzet. Az Európai Nemzetiségek Föde­ratív Uniója (FUEN) európai polgári kezdeményezésének sikerességéhez szükséges egymillió aláírást április 3-ig kell összegyűjteni - az Európai Bizottság ekkor köteles lesz napi­rendre tűzni a kezdeményezés beter­jesztői által javasolt jogalkotási ak­tusok megvitatását. Ez ugyan még nem garancia arra, hogy valóban uniós jogi szabályozást kap a ki­sebbségek védelme, hiszen a Bizott­ság csak megfontolni köteles a dol­got, ám egy sikeres európai polgári kezdeményezés (ilyenből nem sok volt idáig) a nyomásgyakorlás ko­moly eszköze lehet a kisebbségvé­delem területén. Mennyi az annyi? Az egymillió aláírást legalább hét tagállamban kell összegyűjteni úgy, hogy teljesüljenek az adott ország­kvóták: Szlovákiában ez például 9750 aláírást jelent, nagyobb orszá­gokban természetesen a kvóta is ma­gasabb, Németországban például 72 ezer. A szignók száma azonban va­lamivel több, mint két hónappal az aláírásgyűjtés lezárása előtt a Mino­rity SafePack honlapja szerint még kevesebb, mint 450 ezer. Ezek nagy része papíralapú, az online aláírások száma körülbelül 175 ezer. Az Eu­rópai Bizottság weboldalán találha­tó nyilvántartás szerint csupán két ország van, mely online aláírásokkal már teljesítette a kvótát: Magyaror­szág és Románia. Máshol az online aláírási kedv elmarad a kvótától. Tárnok Balázs, a magyarországi aláírásgyűjtést koordináló Rákóczi Szövetség jogásza szerint ezek a számok csalókák, papíralapú alá­írásból rendszerint jóval több jön össze, mint online-ból. Azt azonban nem lehet tudni, jelen pillanatban mennyi papíralapú aláírás gyűlt össze, csak becslésre lehet hagyat­kozni. A Minority SafePack honlap­ján a 450 ezer körüli aláírásszám valószínűleg úgy jött ki, hogy a FU­EN egyes tagszervezetei bizonyos időközönként elküldik az ernyő­­szervezetnek az épp aktuális papír­alapú adatot. Szlovákia már teljesített Ennek példája Szlovákia is: onli­ne mindössze 2379 aláírást sikerült eddig összegyűjteni, papíron azon­ban nagyságrendekkel több van. A szlovákiai aláírásgyűjtést az MKP szervezi a FUEN tagszervezeteként. Berényi József, a gyűjtés koordiná­tora lapunknak elmondta, a Vincze Lóránt (FUEN) bizakodó gyűjtésben résztvevő társszerveze­tek információi szerint már mintegy 45-50 ezer aláírás jött össze az íve­ken. „így áprilisig biztos teljesíteni tudjuk az 50 ezer aláírásos ígéretün­ket” - mondta Berényi. Azzal a hírek szerint nem lesz probléma, hogy a kötelező kvótát hét országban is megugorják: Erdély­ben a hírek szerint negyedmillió alá­írásnál tartanak, aktívan gyűjtenek Baszkföldön és Aragóniában, a dá­niai német kisebbség körében, Fran­ciaországban, Ausztriában és Lett­országban is. A nagyobb probléma, hogy meglesz-e a szükséges egy­millió szignó - sőt, jóval több kel­lene, mert az ilyen petícióknál ál­talában nagyon sok aláírás érvény­telen, így kiszűrik őket. Kell a félmillió Magyarország (bár a kötelező kvó­tát rég megugrottá az online aláírá­sokkal), összesen félmillió aláírást ígért, ám ebből még nem jött be túl sok. Az azonnali.hu hírportál szerint a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a Mo­mentum is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ám egyelőre még egyik párt sem gyújtotta be igazán a rakétákat, és nem mozgósították az erőforrásaikat: a Jobbik saját, béru­niós kezdeményezésére koncentrál, és a Momentum és LMP pedig egye­lőre csak a szimpatizánsainak reklá­mozza a dolgot, papíraláírásokat nem igazán gyűjtenek. A Fidesz sem moz­gósít úgy, ahogy például a Soros György elleni hadjáratában - az ezzel kapcsolatos nemzeti konzultációs ívet állításuk szerint több mint kétmillió­­an küldték vissza - de lépéseket már tesz: a kormány tavaly decemberben aBethlen Gábor Alapon keresztül 100 millió forintot adott a Rákóczi Szö­vetségnek a Minority SafePack tá­mogatására. Bukás esetén Amennyiben nem jön össze az egymillió aláírás, az azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem köteles foglalkozni a kérdéssel - ami persze nem záija ki, hogy mégis foglalkoz­zon vele. Maga a vereség azonban nagyon komoly csapás lenne a ki­sebbségi politikára nézve. „A kisebb­ségek nagyobb jogvédelmét ellenző tagállamok - ahányszor csak előjön­ne a kérdés - ezután arra hivatkoz­nának, hogy ez a téma nem érdekel senkit, még csak az egymillió aláírást sem sikerült összeszedni Ez nagyon sokáig visszavetheti a kisebbségi jogérvényesítést” - mondja Tárnok hozzátéve, a FUEN illetékesei min­den bizonnyal így is megpróbálnának tárgyalni a csomagról, annak jogi ke­reteiről és konkrét javaslatairól. A FUEN azonban egyelőre nem aggódik. „Hozzám még nem futott be olyan kérés, hogy próbáljunk meg jó­val 50 ezer aláírás felett gyűjteni” - mondta Berényi. Hozzátette, Vincze Lóránt, a FUEN elnöke februárban a Kárpát-medencei Magyar Képvise­lők Fórumán (KMKF) számol majd be a kezdeményezésről és az aláírásgyűjtésről. „Akkor talán majd kicsit pontosabb képet kapunk a helyzetről” - zárta. Lemaradnak a hátrányos helyzetűek (Robo Hubás/Zdravie) IBOS EMESE Három közóp-szlovákiai járás diákjai írták a leggyengébb tudásszintmórőt magyar nyelvből. Helyi szinten a pedagógusok komoly nehézságekkel küzdenek. Pozsony/Feled/Szepsi. A no­vemberi Tesztelés 5 eredményei magyar viszonylatban jobbára kopí­­rozzák az országos eredményeket. A magyar iskolák diákjai is az ország nyugati felében teljesítettek jobban a tesztekből, a leggyengébb átlagos teszteredményeket a közép-szlo­vákiai régiók iskoláinak diákjai ír­ták. Vagyis azon régiók tanulói, ahol jelentős a hátrányos szociális és gaz­dasági hátterű diákok száma. Míg az oktatási minisztérium a délutáni foglalkozásokban látja a felzárkóztatásukat, addig a pedagó­gusok gyakorlati tapasztalata jóval árnyaltabb képet ad az iskolákban uralkodó állapotokról. Éhesen nem megy Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója szerint amióta módosí­tották a hátrányos helyzetű diákok besorolásának feltételeit, számos diákjuk éhesen jár iskolába. Hason­ló állapotokról számoltak be más já­rások pedagógusai is. Korábban ugyanis, ha a hátrányos helyzetű di­ákok létszáma meghaladta az 50%­­ot, akkor az egész iskola ingyen ét­kezhetett. A szigorítás miatt számos iskola elesett ettől a kedvezménytől. Az általunk megszólított pedagógu­sok szerint iskolánként több tízre te­hető azon kisdiákok száma, akik ko-A délutáni képzés sem segít rábban csak az iskolában jutottak meleg ételhez. „Nincs kifogásom a délutáni képzés ellen, de az oktatási miniszternek előbb azt kellene meg­oldania, hogy legalább naponta egy­szer ingyen kapjanak ételt azok a gyerekek, akik valóban rászorulnak. Egy éhes gyereket tanítani és fej­leszteni már délig is óriási erőfeszí­tés, szinte lehetetlen küldetés” - mondta Papp Andrea. Az igazgató azt is hozzátette, hogy azok a szü­lők, akik nem tudják megfizetni a gyerek ebédjegyét, a napközi költ­ségét sem tudják állni. A délutáni foglalkozások költségeinek egy ré­; szét a tárca és az önkormányzat fe­­; dezi, ugyanakkor a szülőknek is : hozzá kell járulniuk. „Ingyen lenne érdeklődés a napközi iránt, de a havi 3,5 eurós költséget sem tudjuk be­­: vasalni ezektől a szülőktől. Az : együttműködés egyébként zavarta­­: lan addig, amíg pénzről nincs szó” - : mutatott rá az igazgató. Szülő mint akadály Ziman Ágota, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola igazgatója ta­­: nácstalan iskolája eredményeinek : elemzése után. „Matematikából és : magyar nyelvből is jobban teljesí­tettek azok a diákok, akik nálunk vé­gezték az alsó tagozatot. Ugyanak­kor nincs óriási különbség a környe­ző alsó tagozatos iskolákból érkezett diákok teljesítménye között” - mondta Ziman Ágota, aki szerint eddig is komoly erőfeszítést tettek a diákok délutáni képzéséért. Iskolá­juk bekapcsolódott az „Iskola min­denkié” programba, mely a délutáni oktatással függ össze. „Szinte min­den nap két részből álló köri foglal­kozást tartunk a diákoknak, összesen kétszer 60 percet szentelünk a kép­zésnek. Az első részben a napi tan­anyaggal dolgozunk, a második rész szól a különböző foglalkozásokról, ami lehet kertészkedés, varrás, mo­dellezés és így tovább” - magyarázza az igazgató, aki szerint ez alig mu­tatkozott meg a tesztelés eredmé­nyén. Ráadásul a diákokat nem kény­szeríthetik, hogy részt vegyenek a foglalkozáson. Számos szülő ellenzi, hogy a gyermek késő délutánig is­kolában legyen, holott Ziman Ágota szerint néhány kicsinél nagy szükség volna a külön fejlesztésre. Nem se­gített az sem, hogy a pedagógusok ki­kísérik a diákokat az autóbuszokhoz a foglalkozás végén. „Korábban szerveztünk összejöveteleket a szü­lőknek, amelyen igyekeztünk meg­értetni velük a délutáni képzés jelen­tőségét, de alig volt foganatja” - mondta az igazgató. Ziman Ágota egyébként azt fontolgatja, hogy az eredmények tükrében egyeztetésre hívja környékbeli kollégáit. Korai felzárkóztatás Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kor­mánybiztos szerint a felzárkóztatást már a kora gyermekkorban el kell kezdeni. „Ha a gyermek komolyabb lemaradással érkezik az alapiskolá­ba, azt nehezen tudja behozni. Hiva­talom ezért javasolta a kötelező óvo­dalátogatás bevezetését, mely január elsejétől már ingyenes minden hát­rányos helyzetű gyermek számára” - mondta Ravasz Ábel, aki szerint ugyanilyen fontos, hogy stabilizálják a hátrányos helyzetű diákok anyagi támogatását. „Áz oktatási tárcának 2018 végéig elő kell állnia a hátrá­nyos helyzetű gyermekek iskolai tá­mogatásának reformjával” - mondta a romaügyi kormánybiztos. Ravasz Ábel egyébként az egész napos ok­tatást pozitív elképzelésnek tartja. Tesztelés 5 - a magyar nyelv és irodalom teszteredményei 1. Pozsonyi 76,3% 1 21 2. Dunaszerdahelyi 75,8% 26 632 3. Kassal 75,1% 1 23 4. Nagykürtösi 71,7% 5 35 5. Komáromi 71,5% 23 474 6. Nyitrai 71,4% 2 12 7. Pozsony II 71,2% 1 11 8. Vágsellyei 68,3% 7 103 9. Galántai 67,8% 10 174 10. Szenei 67,7% 2 38 11. Érsekújvári 67,6% 12 235 12. Lévai 64,6% 12 150 13. Nagymihályi 62,1% 4 87 14. Töketerebesi 58,8% 8 141 15. Rozsnyói 53% 6 79 15. Losonci 47,3% 5 152 16. Nagyrőcei 46,3% 3 124 17. Kassa-vidéki 44,4% 4 71 18. Rimaszombati 43,3% 7 277 • Forrás: NÚCEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom