Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-02 / 1. szám

www.ujszo.com | 2018. január 2. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Vészesen eladósodtak a szlovákiai családok Ha a várható kamatemeléssel párhuzamosan romlana a gazdasági helyzet, az rengeteg háztartást sodorhat a csőd szélére (Képarchívum) Pozsony. Szlovákia számára idán ás az elkövetkező évek­ben az egyik legnagyobb kihí­vást a lakosság egyre nagyobb eladósodottsága jelenti majd. A jegybank ezért az idei év ele­jétől tovább szigorította a hi­telnyújtás feltételeit. Szlovákia még pár évvel ezelőtt is arról volt híres, hogy a lakosság csak végső esetben igényelt hitelt, amit az elemzők a magasabb kamatokkal és a lakosság konzervatív pénzügyi magatartásával magyaráztak. Idő­közben azonban látványosan csök­kentek a hitelkamatok, miközben jóval több embernek van munkája, és a bérek is lassú emelkedésbe kezd­tek, ami egyre több családnak tette lehetővé, hogy hitelt igényeljen. Hat évvel ezelőtt például a jelzáloghite­lek éves kamata 5,2 százalék körül mozgott, ami azt jelentette, hogy egy 30 éves futamidejű, 100 ezer eurós hitel havi törlesztése 549 eurójába került a családoknak. Mára azonban az éves kamat 1,2 százalékra esett vissza. A havi törlesztés az említett hitel esetében 331 euróra csökkent, az adott háztartás így havi 218 eurót takaríthat meg. Az alacsony kamatoknak csak ke­vesen tudtak ellenállni, a hitelfelvé­tel szempontjából így átestünk a ló túlsó oldalára. A lakossági hitelek bruttó hazai termékhez (GDP) vi­szonyított aránya a közép- és kelet­európai régió országai közül Szlo­vákiában a legnagyobb, mára ugyanis elérte a 40 százalékot - fi­gyelmeztet legutóbbi jelentésében a jegybank, amely szerint a lakosság csak az elmúlt egy évben 3,54 mil­liárd eurónyi hitelt vett fel. Az éves növekedés szempontjából az euró­­zóna összes országát megelőzzük. 2016 októberében a lakosság 28,73 milliárd euróval tartozott a pénzin­tézeteknek, ami tavaly októberre 32,27 milliárd euróra nőtt. „A szlo­vákiai családok mára jóval több adósságot halmoztak fel, mint a sok­kal többet kereső olaszok. Olaszor­szágban az átlagbér 2590, míg Szlo­vákiában csupán 948 euró” - nyi­latkozta Zdenko Stefanides, az Ál­talános Hitelbank (VÚB) elemzője. Az eladósodás ütemében leköröz­zük azonban az összes környező or­szágot is, miközben a béremelkedés ezt egyáltalán nem indokolja. Míg például a tavalyi első félévben Ma­gyarországon 12,5, Csehországban pedig 6,5 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel korábbiakhoz képest, Szlovákiában csak 4,1 százalékos növekedést mértek. Szlovákia számára az igazi nagy gondot az jelentheti, ha az Európai Központi Bank újra elkezdi növelni az alapkamatot. „Erre már jövőre sor kerülhet” - figyelmeztet Stefanides. Mivel a hitelkamatokat csak pár év­re kötik le, a háztartásoknak jelen­tős pluszkiadást jelenthet a kamat­emelés, amire a többség nincs fel­készülve. „Ha a kamatok emelésé­vel párhuzamosan romlana a gaz­dasági helyzet, az rengeteg háztar­tást sodorna a csőd szélére” - fi­gyelmeztet a jegybank, arra is em­lékeztetve, hogy a lakosság eladó­sodottsága jelenleg kétszer akkora, mint a 2008-ban kirobbant gazda­sági válság előtt. A fogyasztási hi­teleket a családok 4 százaléka ugyanakkor már ma sem képes idő­ben törleszteni, míg a jelzáloghite­lek esetében a bedőlt kölcsönök aránya 1 százalék körül mozog. A helyzet javítása érdekében a jegybank időközben több megszo­rító intézkedést is hozott. A tegnap életbe lépett új szabályok szerint a fogyasztási hiteleket felvevők pél­dául a havi törlesztőrészletekre be­vételeik legfeljebb harmadát for­díthatják. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy egy kétgyermekes, havi 700 eurós bevétellel rendelkező hi­teligénylő havi törlesztőrészlete például nem haladhatja meg a 271 eurót. A jelzáloghitelek esetében már múlt tavasszal bevezettek bizonyos szigorításokat. Eszerint a törlesz­tést követően a hiteligénylő bevé­teleinek legalább a 10 százaléka meg kell, hogy maradjon a számlá­ján. Tegnaptól ez az arány 15 szá­zalékra nőtt, idén nyártól pedig mi­nimum 20 százalékos tartaléknak kell maradnia. A bankoknak ezzel párhuzamosan azt is figyelembe kell venniük a hitlenyújtásnál, hogy az igénylő a felvett összeget egy esetleges kamatemelés esetén is képes lesz-e fizetni. (mi, SITA) Magyarországon olcsóbb lesz a hal 2017 az euró éve volt Frankfurt. Tavaly 13 százalék­kal erősödött az euró az amerikai dollárral szemben, ilyen látvá­nyos erősödésre a közös európai fizetőeszköz esetében 2003 óta nem volt példa. A tavalyi utolsó negyedévben ugyan megállt a dollár gyengülése a fontosabb de­vizákkal szemben, összességében azonban így is jelentős veszteség­gel zárta az évet. Miután a dollár index 2016-ban másfél évtizedes csúcsra kapaszkodott, tavaly kö­zel 10%-ot esett. A dollár egész éves gyengélke­désében fontos szerepe volt annak, hogy 2016 végén, Donald Trump elnökké választását követően el­szálltak a befektetők várakozásai, tavaly azonban megfordult a szél­járás. A piaci szereplők elkezdtek kijózanodni, hogy Trump nagy­szabású gazdaságpolitikai elkép­zelései talán mégsem pörgetik majd fel annyira az amerikai gaz­dasági növekedést, illetve az inf­lációt, hogy arra az amerikai jegy­bank is a korábban vártnál jóval szigorúbb monetáris politikával reagáljon. Bár a Fed végül tavaly decemberben ismét kamatot emelt, emellett pedig az amerikai elnök­nek sikerült elfogadtatnia az el­(Képarchívum) múlt négy évtized legnagyobb adóreform-csomagját, a dollár ereje nem tért vissza. Az euró ár­folyamát tavaly az repítette, hogy a politikai kockázatok (francia és holland választás) lecsengése mellett olyan gazdasági növeke­dés bontakozott ki az euróövezet­­ben, amire a válság előtti időszak óta nem volt példa. A növekedési mutatók és bizalmi indexek több éves csúcsra kapaszkodtak, így az Európai Központi Bank döntés­hozói is sokkal optimistábbá vál­tak, ami az euró árfolyamán is meglátszott. (TASR, mti) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyolc éve nem látott ilyet a világ London. A globális pénzügyi vál­ság óta nem mért jó teljesítményt nyújtottak tavaly a világ tőzsdéi a gyorsuló világgazdasági növeke­dés közepette. A Financial Times című londoni gazdasági napilap kimutatása szerint a több mint há­romezer közepes és magas tőkeértékű vállalat részvényárfo­lyamaiból képzett, piaci tőkeérték alapján súlyozott FTSE All-World Index tavaly csaknem 22 száza­lékkal emelkedett. Ez 2009 óta a legnagyobb éves növekedés, és az indexcsoport negyedszázados tör­ténetében is a negyedik legjobb éves teljesítmény. Nagy globális befektetési házak várakozása sze­rint a befektetői hangulat idén is tovább hajthatja felfelé a vezető indexeket. A Bank of America- Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének piaci stratégiai elemzői szerint 2018 „a befektetői eufória” éve lehet. Ha a tőzsdei hegymenet kitart, az S&P 500-as index - amely 500 nagyvállalat részvényárfolyamait tartalmazza, és amely a világ legismertebb és legszélesebb körben hivatkozott részvényindexe-2018. augusztus 22-én minden idők leghosszabb erősödési időszakának rekordját állíthatja be. Ha a részvények a he­tedik egymást követő évben is túl­teljesítik a kötvénypiacokat, 1928 óta ez lenne az első ilyen hétéves időszak, és az utóbbi 220 évben is csak a harmadik - hangsúlyozzák a Bank of America-Merrill Lynch stratégiai elemzői. (TASR, mti) Több pénz jut lakásfelújításra Pozsony. Az Állami Lakásfejlesz­tési Alap az idei költségvetéséből nagyobb összeget kíván fordítani a lakóházak felújítására és az ener­giahatékonysági mutatóik növelé­sére -nyilatkozta Juraj Kurnavka, az alap vezérigazgatója. Szerinte az idei évre a földművelésügyi tárca hatáskörébe tartozó integrált regi­onális operatív programból is kap­tak pénzt. „Az első körben 29,8 millió eurót oszthatunk szét, ami a már a meglevő lakóházak energia­­hatékonyságának a javítására for­dítható” - tette hozzá Kurnavka. Az Állami Lakásfejlesztési Alap vezérigazgatója szerint a szlovákiai lakóházak többsége felújításra szorul. A felmérések szerint 2016 végéig a panelházi lakások nem egész 60 százalékát újították fel valamilyen formában, a családi házak esetében azonban ez az arány csupán 37 százalék. (TASR) A sertés-, a marha- és baromfihús valamint a tej és tojás után Magyarországon az idei év elejétől újabb élelmiszerek kerültek a kedvezményes, ötszázalékos áfakörbe: a hal és a sertésbel­sőség (pl. máj, vese, velős­csont, nyelv vagy köröm) lesz idén a slágerélelmiszer. Budapest. Az év elejétől 27 szá­zalékról 5 százalékra csökkent a fo­gyasztási célú halak, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének az áfakulcsa. Ha a boltosok nem emelnek árat, akkor 17,3 százalékkal mérséklődhet az adócsökkentés mi­(Képarchlvurt)) att az áruk. A halnál valószínűleg tel­jesen átmegy az adócsökkentés, mi­vel januárban kevés hal fogy, így a piaci törvények azt diktálják, hogy a lehető legnagyobb mértékben csök­kenjen az ár - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. „A sertéshús áfáját két éve csökkentették, akkor teljes mértékben átment az árcsök­kentés a boltokban. Most a belsősé­geknél nem látom azt a piaci körül­ményt, hogy ne történjen meg ez is­mét” - vélekedett a főtitkár. Magyar­­országon tavaly a baromfi, a friss tej és a tojás áfáját csökkentették, 2016- ban a sertéshúsnak, 2015-ben pedig a marhahúsnak vitték le a forgalmi adóját 27 százalékról 5 százalékra. A legtöbb boltban érezhetően olcsób­bak lettek az érintett termékek az adócsökkentés után. (MTI) AKTUÁLIS középárfolyamok Angol font 0,8872 KJ Lengyel zloty 4,1770 Cseh korona 25,535 KI Magyar forint 310,33 Horvát kuna 7,4400 KJ Román lej 4,6585 Japán jen 135,01 KJ Svájci frank 1,1702 Kanadai dollár 1,5039 KI USA-dollár 1,1993 Privatbanka 1,22-1,16 26,23-24,96 OTP Bank 1,25-1,14 26,73-24,47 323,76-296,47 Poatabank 1,23-1,16 26,36-24,82 322,54-297,73 Szí. Takarékpénztár 1,24-1,15 26,64-25,21 324,08-296,16 Tatra banka 1,23-1,16 26,42-24,78 323,00-297,26 ŐSOB 1,23-1,16 26,25-24,94 Altalánoa Hitelbank 1,23-1,16 26,36-24,82 324,04-296,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom