Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-20 / 16. szám
Í16 ERDEKESSEG PRESSZÓ ■ 2018. JANUAR 20. www.ujszo.com A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát (Fotó: SUA/ap) Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot T öbb mint kilenc évszázados történetében először Nagy- Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett „képregényét”. A normandiai Bayeux múzeumában kiállított páradan műalkotás időleges átadását Emmanuel Macron francia elnök jelentette be csütörtökön, amikor Theresa May brit miniszterelnökkel találkozott az angliai Sandhurst katonai akadémiáján. A The Times című lap értesülései szerint a brit és a francia kulturális minisztérium szakértői már hónapok óta egyeztetnek a kárpit nagy-britanniai kiállításáról. Jóllehet az időpontot és a kiállítási helyszínt még nem határozták meg, a lap forrásai szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába. A 68 méter hosszú, fél méter széles w A szakértők szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén. hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban. A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából. Az angol földön aratott leghíresebb francia katonai győzelem hímzett történelmi krónikáját Nagy-Britannia már legalább kétszer megpróbálta kölcsönkérni Franciaországtól: először 1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elhalt. A bayeux-i múzeum igazgatója a The Times beszámolója szerint most is kijelentette, hogy a kölcsönadási ajánlat megvalósítása függ azoktól a vizsgálatoktól, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy all. századi alkotás szállítható állapotban van-e. (MTI) Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények A merikai tudósok megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki - számolt be a BBC hírportálja. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, miként sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy az élethez szükséges minden tulajdonság megmaradjon” - mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója. Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva. Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hiheteden sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin „gyalázatos rejtélynek” nevezte, félve, hogy a váradan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát. Kevin Simonin és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy azt feltételezte, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos. A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka (Fotó: sita/ap) w A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat... száz növény - virágos, toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik „erős bizonyítékkal” támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a „genom méretcsökkentésének” számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre. A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis - vagyis a fény segítségével a szén-dioxid és a víz glükózzá és oxigénné alakítása - útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek. A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a „szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek”. (MTI) A 84 kilométeres Dos Ojos egy része (Fotó: cenotedosojos.com) A világ legnagyobb víz alatti barlangrendszerét fedezték fel A világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszerét fedezték fel Mexikóban. A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projekt keretében arra jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy egybenyílik két óriási barlangrendszer, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz - közölték a kutatók. Guillermo de Anda projektigazgató, búvárrégész meghökkentőnek nevezte a felfedezést, amely szerinte segít megérteni a térség spanyol hódítás előtti gazdag maja kultúra fejlődését. A felfedezés lehetővé teszi a pontosabb megállapítását annak, miként alakultak ki a spanyol hódítás előtti rituálék, zarándokhelyek, végső soron az általunk ma ismert nagy települések - mondta a kutató a Reutersnak. (MTI) 93 éves a mormon egyház új vezetője R ussell M. Nelson 93 éves volt sebészorvos személyében új elnököt választott az amerikai mormon egyház Salt Lake Cityben. A döntést a mormon egyházat vezető idősek tanácsa hozta meg, követve azt a belső szabályt, mely szerint a testület legrégebbi tagja az egyház vezetője. Nelson a 17. 0 A döntést a mormon egyházat vezető idősek tanácsa hozta meg. elnöke a mormon egyháznak, amelynek hivatalos neve: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Az egyházában prófétának tekintett elnök megválasztására azért került sor, mert elődje, Thomas S. Monson január elején elhunyt. A világszerte mintegy 16 millió hívet számláló mormon egyház az egyik legnagyobb lélekszámú protestáns felekezet az Egyesült Államokban, tagjai között prominens politikusok is vannak: például az idén visszavonuló Orrin Hatch szenátor, vagy Mitt Romney volt republikánus elnökjelölt, az ismertebb színészek közül Aaron Eckhart, Katherine Heigl, Amy Adams is az egyház tagjai. A mormonok központja Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben van. (MTI) Russell M. Nelson (középen) második felesége és családja körében. Nelsonnak első házasságából 10 gyereke született, számos unokája és 116 dédunokája van. (Fotó: SITA/AP)
