Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-19 / 15. szám

www.ujszo.com | 2018. január 19. tudomány és technika 111 21 éve használjuk a GSM-hálózatokat Napjainkban a mobilkommunikáció már messze nemcsak a hívásokról és SMS-ekről szól, mint a kezdetekben, hanem sokkal inkább a mobilinternetről (Fotó: Shutterstock) Ötvenezer notebookos akkut hív vissza a HP SZABÓ LACI 21 évvel ezelőtt indult el hazánkban az első GSM- hálózat, ez a hazai mobiltelefonálás születésnapja. Milyen mérföldköveken mentünk keresztül napjainkig, amikor mér négy szolgáltató, és újabbnál újabb technológiák közűi válogathatunk? A Global System for Mobile com­munication (GSM) technológiát az akkori Globtel indította el 1997. ja­nuár 15-én, három nagyvárosban, Pozsonyban, Kassán és Beszterce­bányán. Egy hónappal később a má­sik nagy szolgáltató, az Eurotel is megtette ezt a lépést - igaz, ez utób­binak akkor már volt egy másik, működő hálózata, az NMT, ám ez csak nagyon korlátozottan működött. A cég a GSM- szolgáltatást 1997. február 10-én in­dította el. Az egyik első telefon a kínálatban egy Nokia 440-es volt, akkor rend­kívül olcsó áron, 5000 koronáért, igaz, a bekapcsolási díj 10 555 ko­rona volt. Az igazi nagy durranást azonban a Globtel hozta el, amikor megjelentek az egykoronás telefo­nokkal, ezzel szinte mindenki szá­mára elérhetővé vált a mobilkom­munikáció. Az egyik emlékezetes ilyen készülék az Ericsson GA 628- as modell volt, a tavaszi mobilizáció nevű akcióban ekkor haraptak rá az új technológia előnyeire. Hosszú ideig a két szolgáltató ak­ciói, újdonságai határozták meg a piacot - a mobiltelítettség is meg­közelítette a 100 százalékot. Az idő­közben névváltozáson átment két operátor, azaz az Orange és a Tele­kom mellé 2007-ben megjelent az Telefonica 02 (ma már csak 02), ezzel pedig alaposan felforgatta a piacot, újabb árversenyt indítva el Szlovákiában. Igaz, a várva várt harmadik szolgáltató már korábban is megjelenhetett volna a piacon, hi­szen volt egy pályázat, ám a nyertes Profínét később nem fizette ki a li­­censzdíjat, így azt az állam meg­semmisítette. Az 02 szimbolikusan 2007. február 2-án lépett a piacra, akkor még nemzeti roamingszol­­gáltatást igénybe véve tudta csak le­fedni az ország lakosságát (ma már szinte mindenhol elérhető a saját há­lózata). A negyedik szolgáltató, a 4ka pedig 2015. október 5-től van a piacon. Napjainkban a mobilkommuni­káció már messze nemcsak a hívá­sokról és SMS-ekről szól, mint a kezdetekben, hanem sokkal inkább a mobilintemetről. Ebben is volt né­hány lépcső, míg elértük a mostani, gyors mobilintemetes 4G-tech­­nológiát, amely ma már kényelmes, és gyors intemetcsatlakozást kínál az ország egész területén. Kezdő­dött a WAP-technológiával (em­­lékszikmégvalakierre?), devoltegy speciális internetes csatlakozás, amelyet az Eurotel kínált (Flarion, azóta ez megszűnt), majd jött az GPRS, az EDGE és a 3G és most a 4G, vagy a más néven LTE- technológia. Az ajtón pedig már most kopogtat a 5G. Arról pedig ne feledkezzünk meg, hogy mind­eközben a telefonok is hatalmas vál­tozáson mentek át, amíg az egyszerű készülékektől eljutottunk a mai okostelefonokig. És ezek is folya­matosan többet és többet fognak tudni. Izgalmas időkjönnek. ÖSSZEFOGLALÓ Visszahívja mintegy ötvenezer potenciálisan túlmelegedő és tűzveszélyes notebookakkumulá­­torát a HP. Az érintett telepeket a cég ingyenesen cseréli. Notebookfronton az elmúlt hó­napok nem voltak túl kedvezők a HP számára, tavaly decemberben a második, driverbe ágyazott key­­logger is felbukkant a gyártó gé­pein, most pedig a vállalatnak mintegy 50 ezer notebookakku­­mulátort kell visszahívnia, miután kiderült, azok túlmelegedhetnek, így tűz- és égésveszélyesek. Ahogy a cég a vonatkozó közle­ményében fogalmaz, egy globális önkéntes visszahívási és csere­programról van szó, amely több HP notebookszériát is érint. Egész pontosan a HP Probook 64x (G2 és G3), HP ProBook 65x (G2 és G3), HP x360 310 G2, HP ENVY m6, HP Pavilion x360, HP 11 és HP ZBook(17G3,17G4,ésStudioG3) mobil munkaállomások telepeiről van szó, amelyeket 2015 decembe­re és 2017 decembere között érté­kesítettek. Értelemszerűen azokra az akkukra is vonatkozik a prog­ram, amelyek ugyanezen időszak alatt a fenti modellekhez a HP-nál vagy hivatalos partnereinél csere­alkatrészként voltak kaphatók. A HP egy ellenőrzőprogramot is elérhetővé tesz, amely megvizs­gálja, hogy érintett-e az ügyben az adott notebook, és amennyiben igen, egy BlOS-frissítést is bizto­sít, amely a gépet „akkumulátor­biztonsági üzemmódba” helyezi. Ebben az üzemmódban az akku lemerül, feltöltésére a funkció le­tiltásáig pedig nincs is lehetőség. A gyártó szerint ilyenkor az adott eszköz hálózati adapterhez csatla­koztatva akkumulátor nélkül is biztonságosan használható. Az érintett ügyfeleknek a gyártó ter­mészetesen szakember által vég­zett, ingyenes cserét biztosít. Azok a vásárlók, akik öt vagy annál több érintett teleppel rendelkeznek, egy külön folyamaton keresztül igé­nyelhetnek új akkukat, ennek pon­tos lépéseiről a cég weboldalán nyújt tájékoztatást. (hwsw) A HP egy ellenőrzőprogramot is elérhetővé tesz, amely megvizsgálja, hogy érintett-e az ügyben az adott notebook (Képarchívum) Tavaly 60 milliárd dollárt gyűjtöttek a mobilappok HWSW-HÍR Egészen magas bevátelt és letöltésszámot sikerült elérni a mobilalkalmazásoknak az előző övben. A legjobban a játékok teljesítettek, amelyek az összbevétel 82 százalékát tették ki. Több mint harmadával nőtt a mo­bilalkalmazások összbevétele 2017- ben az előző évhez képest, így már eléri a 58,6 milliárd dollárt az alkal­mazásbevételeket és letöltésszámo­kat vizsgáló SensorTower 2017-re vonatkozó jelentése szerint. Ezen belül az App Store-nak közel dupla annyi bevételt sikerült elérni, mint a Google Play-nek, bár utóbbi tevé­kenységét az elemzőcég Kínában nem tudja követni. Az Apple Store összesen 38,5 milliárd dolláros bevételt ért el ta­valy világszinten, ami 34,7 százalé­kos emelkedésnek felel meg 20ló­hoz képest. Arányaiban a Google Play sem teljesített sokkal rosszab­bul, 34,2 százalékkal több, 20,1 mil­liárd dolláros bevételt szerzett az el­múlt évben. A SensorTower adatai egyébként nagyjából megfelelnek az Apple saját jelentésének, amely sze­rint a fejlesztők tavaly összesen 26,5 milliárd dollárt kerestek az alkalma­zásbolton keresztül, 30 százalékkal többet az előző évhez képest. To­vábbá az Apple-nek kiemelkedően jól sikerült az ünnepi időszak is a közleménye szerint, mivel több mint egymilliárd dolláros bevételt sike­rült elérnie ez idő alatt - nem csak december 25-én teljesített jól a vál­lalat. Az alkalmazásletöltések szintén emelkedtek 2017-ben, méghozzá a 91,5 millió letöltés - ha felhaszná­lónként csak az első telepítést vizs­gáljuk - 13,5 százalékkal több, mint 2016-ban. Azonban a növekedés sokkal inkább a Google Play-nek tu­lajdonítható, ami 16,7 százalékkal több, 64 milliárd letöltést ért el ta­valy. Az Apple Store pedig 6,7 szá­zalékkal több telepítést könyvelhe­tett el tavalyelőtthöz képest, azaz 28 milliárdot. Az elemzőcég a kettő közötti kü­lönbséget azzal magyarázza, hogy az Android a fejlődő országokban sok­kal elterjedtebb, így a letöltésszám is magasabb. Eközben az Egyesült Ál­lamok fogyasztói körében, azaz ahol kiterjedtebb az Apple-ökoszisztéma, gyakran a felhasználók egy új appot sem telepítenek egy hónap alatt - hi­vatkozik a TechCrunch a comScore 2017-es adataira. Részletesebben kitér a SensorTo­wer jelentése a játékokra, amelyek meghatározták a letöltésszámot és főleg a bevételeket - a teljes bevétel 82 százalékát adták. Mindkét alkal­mazásbolt 30 százalékkal tudta nö­velni a játékokból származó bevé­telt, így a Google Play 2017-ben 18 milliárd dollárt, az Apple Store pe­dig 30 milliárd dollárt kalapozott össze. Az összes létöltés (14,6 százalé­kos) emelkedése ez esetben is in­kább a Google Play javára írható, amelyről 17,8 százalékkal több, az­az 27,2 milliárd játékot töltöttek le tavaly a felhasználók. Eközben az Apple Store-on keresztül 8,3 milli­árd játékot telepítettek a fogyasztók, ami 5,4 százalékkal több a 2016-os adatokhoz képest. A jelentés ebben az esetben nem részletezi, hogy a já­tékok közül melyek voltak a legnépszerűbbek, vagy hogy az al­kalmazásokhoz kapcsolódó bevétel többi része milyen kategóriában szereplő appokhoz tartozik. A Google Play-nek és az App Store-nak 35 százalékos bevételnövekedést si­kerültelérni (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom