Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-19 / 15. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. január 19. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Ukrán krízis: vissza Donyec-medencót! Kijev. Végleges formában megszavazta a kijevi parlament a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés - amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár „népköztársaságokat” pedig ideiglenesen megszállt területeknek - kimondja, hogy a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket „az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg”, így Moszkvának fölöttük nincs területi joga. Ideiglenesen megszállt területeknek Donyeck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek „határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja”. (MTI) Izrael: lelőtték a rabbi gyilkosát Jeruzsálem. Izraeli katonák a ciszjordániai Dzsenínben tűzharcban lelőtték a múlt heti ciszjordániai rabbigyilkosság egyik feltételezett elkövetőjét, és két gyanúsítottak őrizetbe vettek; a lövöldözésben két izraeli katona is megsebesült. A Háárec újság úgy tudja, hogy a lelőtt Ahmed Dzsarar édesapja, Naszer Dzsarar a Gázai övezetet uraló, radikális iszlamista Hamász katonai szárnyának, az Ezzeddín al- Kasszám Brigádoknak volt a ciszjordániai vezetője, és 2002- ben ugyancsak lelőtték az izraeli biztonságiak. (MTI) Fidesz: Soros György is kitiltható Budapest. A Fidesz frakcióvezetője szerint, ha Soros György nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, akkor kitiltható Magyarországról. Gulyás Gergely tegnap egy kérdésre válaszolva azt is kijelentette: Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogadott be az elmúlt időszakban. Ez azért érdekes, mert Altusz Kristóf, a külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Times of Malta című lapnak beszélt arról, hogy tavaly 1300-an kaptak menekültstátust Magyarországon, de a kormány ezt az érintettek biztonsága érdekében nem tette közzé. (MTI, ú) Szíria: agresszió az amerikai jelenlét Damaszkusz. A Szíria szuverenitása elleni agressziónak tekinti Damaszkusz az amerikai katonai jelenlétet az országban, és fogadkozik, hogy megszabadítja Szíriát a törvénytelen külföldi jelenléttől. A külügyminisztérium így reagált Rex Tillerson amerikai külügyminiszter közlésére, miszerint Szíria egyes részein meghatározatlan ideig maradnak az amerikai katonák. Az USA mintegy kétezer katonáját állomásoztatja Szíriában a nemzetközi koalíció részeként. (MTI) Prágai koalíciós tapogatózás Cseh kormányalakítás: Andrej Babis február végéig szeretné megalakítani új kabinetét Andrej Babi§ körbetelefonálja a potenciális koalíciós partnereket (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Andrej Babii, a csehországi választásokon a legtöbb mandátumot szerző ANO mozgalom vezetője azt szeretné, ha az új cseh kormányt államfőként Miloá Zeman nevezné ki, még akkor is, ha elveszíti a jövő heti elnökválasztást, és a kormány február végéig megalakulna - derül ki a Mladá f ronta Dnes napilapban megjelent interjúból. Babis első kormányának a parlament nem szavazott bizalmat a héten, ezért szerdán lemondott. A 200 tagú alsóházban a kabinetet csak az ANO 78 képviselője támogatta. Az államfő hivatalosan jövő szerdán fogadja el a kormány lemondását. A kormányfő kijelentette, hogy kivárja Zeman döntését, és az államfőn múlik, valóban őt bízza-e meg az új kormány megalakításával. „Ha azonban ezt a megbízatást megkapjuk, nem várhatunk, és mindent előre tisztáznunk kell” - jegyezte meg Babis. Milos Zeman elnöki mandátuma március 8-án jár le. Az államfő már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a második kormányalakítási kísérlettel ismét Babist bízza meg, de az a feltétele, hogy Babisnak előre biztosítania kell, hogy kormánya bizalmat kap a parlamentben. Az ANO képviselői már szerdán megkezdték tárgyalásaikat a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD), amely hajlandónak mutatkozik kormánykoalícióra lépni az ANO-val. Tegnap az ANO a radikális jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalommal tárgyalt, majd a jövő hét elején Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM). A milliárdos nagyvállalkozóból lett politikus azt mondta, sietni fog a kormányalakítással. „Nehéz megmondani, mikor, talán február végére megalakulhatna az új kormány” - hangoztatta. Elismerte: ha Zeman veszít, és Jiíí Drahos lesz az új cseh államfő, akkor nem valószínű, hogy ő kapna újra kormányalakítási megbízatást. „Destabilizálódhatna a helyzet, és válság alakulhatna ki” - figyelmeztetett az ANO vezetője. „Nem tudom, milyen álláspontra helyezkedne a mozgalom (ANO), ha Drahos azt mondaná, hogy ne én legyek a kormányfő” - mondta, hozzátéve, hogy ez valóban politikai válságot eredményezhetne. A cseh rendőrség szeptemberben büntetőjogi eljárást indított Andrej Babis ellen az európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. Ez a legfőbb oka annak, hogy a cseh parlamenti pártok többsége számára Babis személye elfogadhatatlan. A politikus-üzletember tagadja, hogy csalást követett el, és a héten maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését. (MTI, Ct24.cz) Trump hamis hírek díja Phenjan végül megtörik Észak-Korea végül tárgyal az USA-val, mert Kína együttműködése a washingtoni nyomásgyakorié kampánnyal kezdi éreztetni hatását - jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Palo Alto (Kalifornia). Tillerson Észak-Koreával kapcsolatban kijelentette, arra vár, hogy az ország vezetője, Kim Dzsong Un jelezze, tárgyalni akar. Biztos abban, hogy ez bekövetkezik. Tillerson a hét első felében a kanadai Vancouverben az Észak-Korea elleni szankciókról tárgyalt olyan államok külügyminisztereivel, amelyek az USA oldalán harcoltak a koreai háborúban. Ott hangzott el japán hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy a büntetőintézkedések hatása már mutatja első eredményeit. A külügyminiszter ezzel párhuzamosan kifejtette, hogy az USA támogatja a két Korea közötti közeledést, így azt is, hogy a két ország közös zászló alatt indul a februári pjongcsangi téli olimpián. A külügyminiszter azt mondta, egyértelmű bizonyítékai vannak az amerikai kormánynak arról, hogy a szankciók működnek, és nagyon komoly gondokat okoznak. Egy konkrét példát mondott csak: a japán hatóságok legalább száz észak-koreai halászhajóra bukkantak, amelyek japán vizekre sodródtak, ám a legénység kétharmada már nem volt életben. A túlélők azt mondták, azért küldték ki őket, mert nem volt elég élelem otthon, de eleve kevés üzemanyaggal indították őket úrnak, ezért nem tudtak hazatérni. Ez Tillerson szerint bizonyítja, ételben és benzinben is nagy hiány van. Ugyanakkor megerősítette, Oroszország megszegi a szankciókat, benzint és más tiltott javakat is szállít Észak-Koreának. Moszkva szerint teljességgel megalapozatlanok a külügyminiszter vádjai. Végül figyelmeztette Phenjant, hogy „nagyon nagyon komoly katonai forgatókönyvek is vannak az amerikai álláspont mögött”. (MTI, 444.hu) Washington. Donald Trump amerikai elnök hamis hírek díjat adott sok médiumnak, közte a CNN hírtelevíziónak, a The New York Times, vagy a The Washington Post című lapok munkatársainak. Az elnök Twitter-üzenetben közölte: „és a Hamis Hírek győztesei...” és e mondathoz egy, republikánus internetes honlapjához vezető linket csatolt. A honlap - amelyre bárki beléphet, jelszó nélkül - ezzel a mondattal kezdődik: „2017 a könyörtelen elfogultság, a tisztességtelen tudósítások és az arcátlan hamis hírek éve volt”. Majd a Trump által hamisnak tartott médiatörténetek olvashatók. Az összeállítás tíz történetet idéz fel, amelyek mindegyike az ún. fösodorbeli média orgánumaiban jelent meg. A felsorolt sztorik a CNN hírtelevízióban, az ABC televízióban, a The New York Timesban, a The Washington Postban, vagy a Time magazinban kaptak teret. Donald Trump valamennyit elfogult, részrehajló, hamis információként vagy riportként értékelte, s mindegyiknél felsorolta, hogy mi a baja velük. Az elnök olyan történeteket választott ki, amelyekről maguk a médiumok is beismerték a tévedést, és nyilvánosan korrigáltak is. Trump felidézte például az ABC televízió munkatársa, Brian Ross riportját, amelyben az oknyomozó újságíró azt állította, hogy Trump még elnökjelöltként kifejezetten utasította Michael Flynnt, későbbi nemzetbiztonsági tanácsadóját a kapcsolatfelvételre Moszkvával. Az ABC bocsánatot kért, Rosst pedig 4 hétre felmentette a munkavégzés alól. A „kitüntetettek” listáján szerepel Paul Krugman világhírű közgazdász, a The New York Times publicistája, akiről a honlap felemlegeti: „a Trump elnök elsöprő győzelmét hozó választások éjszakáján azt írta, a gazdaság ezután soha nem tér magához”. Majd a honlap emlékeztetett arra, hogy a valóságban a Wall Street tőzsdeindexe rekordot rekordra dönt. (MTI) Nők ezrei tiltakoztak több mint 50 lengyel városban. Azért vonultak utcára, mert a kormány újra napirendre vette az abortusz szigorítását. A múlt héten, a lengyel parlament elutasította az abortusz lehetőségének kiszélesítő javaslatát, ezzel együtt arról szavaztak, hogy még tovább szigorítanák a jelenleg is kemény szabályozást: akkor se engedélyeznék a terhesség megszakítását, amikor a gyerek biztosan meghal vagy súlyosan sérült lesz. (tasr/ap) Kritika zúdul lohannisra Bukarest. Volt pártján, a jobbközép Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül a teljes parlamenti ellenzék, az ellenzéki sajtó és a korrupcióellenes tüntetéseket szervező civil szervezetek is bírálták Romániában Klaus Iohannis államíöt, amiért ellenkezés nélkül kormányalakítási megbízást adott a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, a PSD nőszervezetét vezető Viorica Dancila EP-képviselőnek. Traian Basescu volt államfő szerint Iohannis semmivel sem került közelebb újraválasztásához, inkább távolodott egy második elnöki mandátumtól azáltal, hogy a „legkényelmesebb utat választva” nem tagadta meg, hogy kinevezze a PSD elnökének, Liviu Dragneának a kegyeltjét. Basescu úgy látja, hogy a PSD képtelen a kormányzásra, Iohannis pedig megszabadíthatta volna az országot a gazdaságpolitikai kapkodástól, ha szembeszegült volna a szociáldemokratákkal. Az ellenzéki Adevarul lap szerint az elnök is zsarolható, vagy nem tud felnőni tisztségéhez. A jobboldali államfő az alkotmányos előírásokkal indokolta, hogy nem kérdőjelezte meg a parlamenti többség kormányalakítási jogát. A 2016-os decemberi választások óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti mandátumok több mint 47%-ával rendelkezik, koálíciós partnerével, a 6%-os, szabadelvű ALDE-val együtt pedig többsége van a parlamentben. Liviu Dragnea PSD-elnök priusza miatt nem lehetett kormányfő. így a hatalom gyakorlásához engedelmes helyettesekre van szüksége. (MTI)
