Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-03 / 2. szám

www.ujszo.com I 2018. január 3. RÉGIÓ I 9 Sokat javult az árvízhelyzet keleten LECZO ZOLTÁN Sokat javult az ár- és belvíz­­helyzet az új év első napjaira a kelet-szlovákiai régióban. A viszonylag meleg és csapadé­kos időjárás miatt 2017 decemberé­ben jelentősen megemelkedett a Tő­­keterebesi és a Nagymihályi járás­ban levő folyók szintje. Bár az ün­nepek alatt az enyhe idő megmaradt, kevesebb volt a csapadék, ennek kö­szönhetően jelentősenjavult az ár- és belvízhelyzet. A Szlovák Hidrome­­teorológiai Intézet adatai szerint már csak két folyó vízállása haladja meg a másodfokú készültség szintjét: tegnap délben a Latorca Nagyka­­posnál 637, a Bodrog Bodrogszer­­dahelynél 725 centiméteres volt. Ezeknek a folyóknak a vízmagassá­ga a karácsonyi ünnepek előtt kb. 60, illetve 70 centiméterrel volt maga­sabb. Akkor a Latorca és a Bodrog az árterületére ömlött, előbbi például a Királyhelmecet Nagykapossal összekötő út menti vendéglőt, utób­bi pedig a bodrogszögi romtemplo­mot is körbevette, de mostanra ezek­ről a helyekről is visszavonult a víz. Az Ungon Lakárdnál kedden 234 centiméteres vízállást mértek, ennek a folyónak a szintje néhány napja még meghaladta a három métert, de korábban kétszer is 8 méter fölé emelkedett. A Labore Iskénél 588 centimétervolt, december elején még itt is közel 8 métert mértek. A Rony­­va Alsómihályinál 84 centiméter volt, közel másfél méterrel alacso­nyabb, mint az elmúlt év végén mért érték. Ezeken a folyókon jelenleg nincs árvízvédelmi készültség. A Tisza a magyarországi felső szakaszán, Záhonynál tegnap 499 centiméteres volt, itt sem kellett ár­vízvédelmi készültséget elrendelni. A belügyminisztérium vízügyi fő­igazgatóságának adatai szerint első­fokú készültség csak a Bodrogon van érvényben. A két országban az el­múlt napokban fokozatosan csök­kent a belvízzel elöntött területek nagysága. Magyarországon tegnap 35 400 hektár volt víz alatt, ebből 18 160 hektár vetés vagy szántó. A szakem­berek az elkövetkező időszakban felmelegedésre és további csapa­dékra számítanak. A Bodrog és a Latorca szintje is magas, meghaladja a másodfokú készültségi szint feletti határértéket (A szerző felvétele) Továbbra sem tudni, mi lesz a rendelőintézettel V.KRASZNICA MELITTA Már a tanulmánytervek kidol­gozására kiírt közbeszerzés sem volt teljesen szabályos. Több jogi előírás megszegését tárta fel a főellenőri vizsgálat annak a közbeszerzésnek a kapcsán, ame­lyet a Klapka téri volt egészségügyi intézet hasznosítási tanulmányter­vének elkészítése céljából írt ki a város még 2016-ban. A jelentést legutóbbi, decemberi ülésükön vi­tatták meg az önkormányzati kép­viselők. Knirs Imre korábbi alpol­gármester szerint viszont - akit an­nak idején Stubendek László pol­gármester bízott meg a közbeszer­zés meghirdetésével - formai hibá­kon kívül mást nem tárt fel az el­lenőrzés, és olyan lépések sem tör­téntek, amelyek veszélyeztették volna a tervek kidolgozását. „Há­rom éve vállaltam a volt rendelőin­tézet ügyét, és amíg hagyták, telje­sítettem is feladataimat” - mondta a funkciójából december elsejével menesztett Knirs Imre. Az egykor szebb napokat látott, mára a teljes pusztulás határán álló egészségügyi központ egyre inkább a város szégyenfoltjává válik. Mi­után évekkel ezelőtt többszöri meg­hirdetés után sem érdeklődött senki a megvásárlása iránt, más utat kere­sett a város a hasznosítására. Szlo­vákiában még csak remény sincs ar­ra, hogy akár megyei, akár állami forrásból pénzt lehessen lehívni a felújítására, ezért a városvezetés a magyar kormányhoz fordult segít­ségért, és ígéretet is kapott arra, hogy a Kárpát-medencei magyar vonat­kozású műemlékek felúj ítására szánt keretből jut Komáromba is. Ezt az utat próbálta egyengetni Knirs Imre, és ehhez volt szükség az építészeti tanulmányok, valamint a tervdoku­mentáció kidolgozására. A főellenőri jelentés egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a közbeszerzés meghirdetése előtt nem győződtek meg arról, hogy a 2016-os költségvetésben van-e for­rás a munka kifizetésére; a megren­delőt egy cég, nem pedig a nyertes pályázó mint fizikai személy nevére állították ki; a munka második sza­kaszára anélkül írták ki a közbeszer­zést, hogy az előző, mindkét sza­kaszra vonatkozó közbeszerzést megszüntették volna; a városi hiva­tal honlapján zavaros tájékoztatás jelent meg a számla kiegyenlítésé­ről. Keszegh Béla alpolgármester - aki Stubendek László távollétében az ülést vezette - szavai szerint nem csupán formai hibákról van szó, és ezekre a hivatalvezető és az illetékes főosztályvezető korábban figyel­meztette is Knirs Imrét. Emlékezte­tett arra is, hogy a polgármester már szeptemberben írásbeli jelentést kért Knirstől arról, hol tart az egészség­­ügyi központ ügye, de mostanáig nem érkezett válasz. Knirs Imre ugyanakkor nem tartotta korrekt lé­pésnek, hogy a polgármester az ő tudta nélkül tárgyalt Budapesten, és azzal is megvádolták, hogy jogtala­nul szivárogtatott ki dokumentumo­kat. A komáromiak számára továbbra is az a legfontosabb kérdés a rende­lőintézettel kapcsolatban, hogy sikerül-e végre magyarországi vagy bármilyen egyéb támogatást szerez­ni a felújítására, még mielőtt össze­dől az egész épület. Még mindig nem tudni, lesz-e pénz az épület felújításra (A szerző felvétele) Egyre nagyobb gond a parkolás a fővárosban (Oliver Fiian felvétele) Vita az új parkolási rendszer bevezetéséről POZSONY Januárban dönthet a főváros képviselő-testülete az új parkolási politikáról. A képviselők koráb­ban elutasították a rendeletet, majd elhalasztották az újratárgyalását. A 2016 decemberétől érvényes parkolási politika csak papíron lé­tezik. A gyakorlati megvalósításá­hoz ugyanis módosítani kell a fő­város alapszabályát, amely alapján változna a magisztrátus és a város­részek hatásköre. A testület eddig nem döntött a kérdésben. Ivó Nes­­rovnal főpolgármester év elején újra a képviselők elé terjesztené az alapszabály kiegészítéséről szóló beadványt. A főpolgármester sze­rint azok a képviselők, akik gátol­ják a kiegészítés elfogadását, árta­nak Pozsony lakosainak. „A par­kolás a főváros egyik komoly problémája” - jelentette ki a főpol­gármester. Hozzátette, a város ké­szül az új parkolási rend bevezeté­sére. Foglalkoznak a gyűjtő­parkolók kialakításával, az elsőt Vereknyén építik meg. Emellett korszerűsítik a városi tömegközle­kedést, nyomást gyakorolnak a vasúttársaságra, hogy javuljon a vasúti összeköttetés, és előkészítik az alternatív közlekedési eszkö­zök, például a biciklik, kölcsönzé­sének bevezetését. Jozef Uhler vá­rosi képviselő és a közlekedésügyi bizottság elnöke szerint nem kell tartani az új parkolási rendszertől, amely Szlovákia és az Európai Unió más nagyvárosaiban már működik. Szerinte azonban most sem sikerül elfogadni az új kon­cepciót, ahogyan a 2014-es önkor­mányzati választások előtt sem tudtak módosítani a rendszeren. Ján Budaj önkormányzati kép­viselő azt állítja, a város vezetése nem tudta megfelelően előkészí­teni az új parkolási politikát. Ne­hezményezi, hogy nincsenek gyűjtőparkolók, a tömegközleke­dés sem megfelelő, és a városi rendőrség sincs felkészülve az új rendszer bevezetésére. „A parko­lási politika nem életképes” - mondta a javaslatról Budaj, aki csak egy új adóként tekint a javas­latra. A képviselő szerint csak az új választási ciklusban vezethetik be a változtatást. (TASR, béva) Az éjféli tűzijáték és üdvrivalgás közepette jött a világra január 1-jén 0 óra 23 perckor az év első újszülöttje a dunaszerdahelyi kórházban. A kis Végh Zalán egészséges, és pár napon belül hazamehet Csilizpatasra. De addig is őt és anyukáját, Füsi Esztert kényelmes kórteremben helyezték el. A du­naszerdahelyi kórházban egy nagy és egy kisebb apartman, illetve stan­dard kórterem közül választhatnak a leendő anyukák. Az apartmanokért ugyan különdíjat kell fizetni, de nagy az érdeklődés irántuk, mert kényel­mesek, nyugodtak, és az újdonsült apukák is bármikor bejöhetnek, itt tölt­hetik az éjszakát is. (Somogyi Katalin felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom