Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-16 / 12. szám

www.ujszo.com | 2018. január 16. KULTÚRA 117 Nem csak Gary Oldman érdemel Oscart - a sminkeseknek és a maszkmesternek is kijárna az elismerés (Képarchívum) Churchill pongyolában A legsötétebb óra helyet kér az életrajzi filmek örökranglistáján KACSINECZ KRISZTIÁN Nem szoktam filmeket összehasonlítani, a napokban bemutatott, A legsötétebb éra című, Winston Churchill életének néhány napját feldolgozó történelmi dráma azonban tálcán kínálja a kézenfekvő párhuzamot, mégpedig Oliver Hirschbiegel német rendező háborús filmdrámájával, A bukás - Hitler utolsó napjaival. Mindkét alkotás hasonló alap­helyzettel indul: a Führer, valamint a kinevezésére váró, leendő minisz­terelnök új titkárnőt keres. A kivá­lasztott hölgyeknek komoly szerep jut a továbbiakban, tulajdonképpen az ő szemszögükből követhetjük nyomon az események alakulását. A háborús eseményekét, melyek Hit­ler esetében a bukáshoz, Churchill esetében pedig a győzelemhez ve­zettek. Az idáig vezető hosszú és gö­röngyös út feltérképezésére vállal­kozik a két film, a hangsúlyt a fő­szereplők személyiségtorzulására, illetve -fejlődésére helyezve. A bukásban számomra az első pár perc volt a legmeghökkentőbb. Kis­sé késleltetve lép színre a főszereplő, akiről nyilván minden nézőnek van valamilyen prekoncepciója (normá­lis esetben negatív). A diktátort megformáló Bruno Ganz rögtön az elején felhívja magára a figyelmet azzal, hogy egyáltalán nem a „köte­lezőt”, a sablonos Hitler-figurát hoz­za. Egy kissé fáradt, ám határozott, kifogástalan modorú, zavarba ejtően udvarias, középkorú férfi - talán úgy is mondhatnánk: úriember - jelenik meg a vásznon, vagyis egyáltalán nem az a vérgőzös, eszelős bestia, akit vártunk. Ahogy aztán haladunk előre a cselekményben, a Führer egyre inkább hasonlítani kezd „ön­magára”, vagyis arra az őrült tömeg­gyilkosra, amiként bevonult a törté­nelembe és a köztudatba. A filmet igazán egyedivé mégis az első be­­nyomás teszi: az „emberarcú” Hitler szembeállítása a szörnyeteggel, ami valójában volt. Valami hasonló történik A legsö­tétebb óra című történelmi drámá­ban is, csak éppen ellentétes irány­ban. A bukás Hitler hatalmának és életének utolsó napjait mutatja be, A legsötétebb óra ezzel szemben a Führer egyik legfőbb ellenlábasá­nak, Winston Churchillnek a hata­lomban töltött első néhány hetét, a miniszterelnökké választása utáni első napokat követi nyomon - ak­kor, amikor a nácik éppen keresz­tülgázolnak Európán, és már csak egy hajszál választja el őket Nagy- Britannia meghódításától. Mindkét vezetőt válsághelyzetben, élete leg­nehezebb óráiban látjuk tehát. Azt mondják, ilyenkor kerül felszínre az ember valódi énje, s talán ez is köz­rejátszik abban, hogy bár mindkét film csupán a főszereplő életének egy rövidke szakaszát dolgozza fel, mégis úgy érezhetjük, hogy láttuk a lényeget, mert ez a kiragadott pilla­nat éppen elég volt ahhoz, hogy rá­eszméljünk, ki is volt valójában Hit­ler és Churchill. Az első benyomás a Gary Oldman által alakított Churchillről sem ép­pen olyan, amilyet Nagy-Britannia második emberétől, egy leendő nemzeti hőstől elvárnánk. Egy pa­pucsban és pongyolában hadonászó, rigolyás, iszákos, kibírhatatlan vén­embert látunk, akinek a legfőbb gondja - miközben a nácik éppen Franciaországot készülnek lerohan­ni -, hogy új titkárnője szimpla sor­közt használ. Innen jutunk el néhány nap alatt ahhoz a karakán kiállású, cilinderes úriemberhez, aki ragyogó szónoki tehetségével még a legna-FILMKOCKA A legsötétebb óra ■ Eredeti cím: Darkest Hour ■ Szlovák cím: Najtemnejäia hodina ■ Amerikai filmdráma, 2017,125 perc ■ Rendező: Joe Wright ■ Forgatókönyviró: Anthony McCarten ■ Operatőr: Bruno Delbonnel ■ Zene: Dario Marianelli ■ Szereplők: Gary Oldman, Lily James, Ben Mendelsohn, Stephen Dillane, Kristin Scott Thomas, Ronald Pickup A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. gyobb ellenlábasait is maga mellé tudta állítani, és az élre állva képes volt lelket önteni egy reményvesz­tett nemzetbe „a legsötétebb órán”. Joe Wright filmjének legfőbb eré­nye, hogy sikerül részben felülírnia a történelem egy ikonikus alakjáról belénk ivódott prekoncepciókat, és egy újszerű, a sablonostól eltérő szemszögből láttatnia őt. Alapvető­en nem változik meg a véleményünk Churchillről, de sokkal közelebb érezzük magunkhoz, mert mélysé­gében tárul fel rendkívül bonyolult személyisége. A hatáshoz elenged­hetetlenül szükséges Gary Oldman briliáns játéka, aki máris zsebében érezheti az Oscar-díjat. (Megje­gyezzük: a sminkeseknek és a maszkmesternek is kijárna egy, a színész „elmaszkírozása” olyan jól sikerült, hogy szinte felismerhetet­­len a filmben.) Az biztos, hogy Old­­mannek köszönhetjük az eddigi leg­hitelesebb Churchillt, minden mon­datából, gesztusából, rezzenéséből érződik, hogy rengeteget foglalko­zott a szereppel és sikerült is vele maradéktalanul azonosulnia. Ka­rakterét a jó adag angol szarkazmus és (ön)irónia teszi igazán teljessé. A legsötétebb óra nem hibátlan al­kotás. Az egyik kulcsjelenet példá­ul, amikor Churchill leszáll a nép közé és spontán „népgyűlést” tart a metrón, sajnálatos módon hamar giccsbe fullad. A film ugyanakkor jórészt mentes a felesleges pátosz­tól, és úgy állít méltó emléket a brit történelem egyik legnagyobb alak­jának, hogy közben nem rejti véka alá gyengeségeit, hibáit és emberi gyarlóságait sem. Az sem mellékes, hogy a jól átgondolt dramaturgiá­nak, a kiélezett konfliktushelyze­teknek és az egyre fokozódó feszült­ségnek köszönhetően egy pillanatra sem unatkozunk, helyette végigiz­gulhatjuk a kétórás játékidőt a fő­hősért, akinek egyetlen döntésétől függ Európa és végső soron az egész világ sorsa. A legsötétebb óra mindenképpen előkelő helyet érdemel az életrajzi filmek ranglistáján, olyan kiváló al­kotások mellett, mint A bukás, A ki­rály beszéde vagy A Vaslady. Nem csak Gary Oldman alakítása miatt marad emlékezetes. RÖVIDEN Jön A szolgálólány meséje 2. évada New York. Áprilisban folytatódik A szolgálólány meséje című Emray- és Golden Globe díjas té­vésorozat a második évaddal - je­lentette be a széria forgalmazója, a Hulu. A második évad 13 részes lesz. A történetben az állapotos Offred (Elisabeth Moss) sorsát kö­vethetik nyomon a nézők, amint a nő megpróbálja biztosítani, hogy gyermekének jobb élete legyen, mint neki. A Hulu remek évet zárt tavaly: az első streamingszolgálta­­tó lett, amelynek sikerült elnyernie egy produkciójával a tévés Os­­carként emlegetett Emmy-díjat. A múlt hétvégi Golden Globe-gálán pedig ugyancsak díjazták A szol­gálólány meséjét. A tartalomszol­gáltató azt is bejelentette, hogy nála készül idén A 22-es csapdája című Joseph Heller-regény új adaptációja George Clooney közreműködésével. A hatrészes limitált hosszúságú sorozatban Clooney executive producerként dolgozik, egyúttal ő alakítja majd Cathcart ezredest. (MTI) Már előrendelhető a Trump-könyv Budapast. A tervek szerint márci­us 29-én jelenik meg magyarul az Athenaeum Kiadónál, de tegnaptól már előrendelhető Michael Wolff Tűz és düh című könyve, amelyet az US A-ban egy nap alatt elkap­kodtak. A Fehér Házba bejáratos oknyomozó újságíró a közelmúlt legvitatottabb amerikai elnökének történetét meséli el bennfentes ér­tesülései alapján. Donald Trump elnökségének első kilenc hónapja viharos és filmszerűen fordulatos volt. De hogyan kerülhetett pozíci­óba ez a rapszodikus és zabolátlan természetű milliárdos? Mit gondol a saját stábja Trumpról? Miért állí­totta Trump, hogy Obama elnök lehallgattatta? Miért rúgta ki James Comey FBI-igazgatót? Miért nem lehetett Steve Bannont, az egykori fő stratégát és Trump vejét kettes­ben hagyni egy szobában? Vajon a Trump keltette viszály és széthúzás egy újfajta rend kezdete-e, vagy az első lépés az apokalipszishez ve­zető úton? Wolff könyvéből mind­ez kiderül. (k) A gyermekkönyvek dicsőséglistája A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanócsa (IBBY) kétévente állítja össze azt a listáját, amelyre a tagországok ajánlásai nyomán három kategóriában kerülnek fel a legjobbak. Ez az úgynevezett honour list vagy dicsőséglista, amelyre 2018- ban szerzői kategóriában Magyar­­országról Elekes Dóra került fel a Dettikéről és más istenekről című könyvével (Csimota Könyvkiadó). A szerző szerint képzeletbeli ba­rátja mindenkinek van. Annak is, aki nem tud róla. O az, akit szo­bánk csendjében kérdésekkel zak­latunk, aki tartja bennük a lelket és elviszi helyettünk a balhét, aki még akkor is ott löki a sódert a fejünk­ben, amikor épp egyedül vagyunk. De vajon hogyan lát bennünket ő? Hogyan látja a szüleinket? És mit érez akkor, amikor először akad vetélytársa egy „élő” barát szemé­lyében? Ezekkel a kérdésekkel ját­szik el abszurd és pimasz mesere­gényében Elekes Dóra. Az IBBY aktuális listáján il­lusztrátort kategóriában a magyar színeket Dániel András képviseli az És most elmondom, hogyan lifte­zem című könyvével (Pozsonyi Pagony), amelynek ő a szerzője is. A műfordítói kategória magyar szereplője Lackfi János lett Az in­formatikus kutyája című antológia fordításával (Móra Könyvkiadó), amelyben tizenöt francia és belga költő legszebb, legőrültebb, leg­őrültebben szép verseit válogatta össze az elmúlt száz évből. A világhírű francia gyerekköltészet­ből először jelent meg antológia magyar nyelven. Szlovákiából szerzői kategóriá­ban Daniel Pastircák Rozprávka o lietajúcej Alzbetke című mese­könyve került fel a listára (Artfo­rum). A Gyermekkönyvek Nem­zetközi Tanácsa az illusztrátorok közül Jana Kiselová-Siteková munkáját emelte ki, aki a Nobel­­díjas cseh Jaroslav Seifert Mamicka című verseskötetének szlovák vál­tozatát rajzolta (Búvik Kiadó). A fordítók közül Eubomír Feldek szerepel a dicsőséglistán, ugyan­csak a Mamickával. (k) Kettő a kiemelt magyar kötetek közül: Elekes Dóra Dettikéről és más is­tenekről című könyve a szerzői kategóriában, Az informatikus kutyája című antológia (Lackfi János magyarításában) a műfordítói kategóriá­ban szerepel az IBBY dicsőséglistáján (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom