Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-15 / 11. szám

www.ujszo.com egészség ■ 2018. januar 15. GYÓGYHÍREK 11 Miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyel­meztető jele­ket kell komolyan venni, hogy elkerüljük a súlyos szív- és ér­rendszeri károsodásokat? Miért jelent veszélyt a hideg idő a szív­betegekre? A kutatások kiderí­tették, továbbá orvosi tapaszta­latok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívin­farktusok száma, illetve a hirte­len szívhalál esélye. Mivel az ala­csony hőmérséklet miatt beszű­külnek az ereink - köztük a szív artériái is -, ennek következté­ben csökken a szívizmok vérellá­tása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erő­sebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ha vala­kinek beteg a szíve, ez már meg­terhelő lehet számára. A követ­kezmény sajnos a görcskészség növekedése miatti szorító mell-Hideg időben gyakoribb a szívinfarktus Az alacsony hőmérséklet a szívproblémákkal küzdő páciensek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára a hideghez való alkalmazkodás nagy megter­helést jelent. Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, valamint megnő a szívinfarktusok száma is. kasi fájdalom (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál, valamint a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívin­farktus kialakulása. Néhány alapszabály Annak érdekében, hogy védjük szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betarta­nunk. • Akinek beteg a szíve, hosz­­szabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős em­bereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökke­nését. Ilyenkor ugyanis ref­­lexszerűen szűkülnek az erek, amely anginás mellkasi fáj­dalmat provokálhat, esetleg szívinfarktus lehet a követ­kezménye. Betegség/ amelyről napj^inkbai^szó van Kanyaró A KANYARÓ A SÚLYOS VÍRUSOS GYER­MEKBETEGSÉGEK EGYIKE. SÚLYOSSÁ­GA ELSŐSORBAN SZÖVŐDMÉNYEIBEN - TÜDŐ-, LÉGCSŐ-, FÜL-, IDEGGYUL­LADÁS - REJLIK. Ha a következő tüneteket érzékeli, azonnal hívjon mentőt: mellkasi fajdalom, szorító érzés vagy nyo­más a szegycsont mögött, mely át­terjed a hát, a nyak, a karok, az áll­kapocs, a váll, főként a bal kar te­rületére. A fájdalom mellett telt­­ségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezenkívül lég­szomj, nagyfokú fáradtság, szoron­gás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő. Ilyen esetben haladéktalanul kardi­ológiai centrumba kell menni, ahol megkezdik a keringés helyreállítá­sát az elzáródott szakaszon. Minél hamarabb történik meg ez a be­avatkozás, annál nagyobb a túlélés esélye és a maradandó egészségká­rosodás veszélyének az elkerülése. Mit tehetünk a megelőzéséért? A legfontosabb, hogy időben felis­merjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. A kardiológiai vizsgálat során nyu­galmi, illetve terheléses EKG-vizs­­gálattal, Holter-vizsgálattal (24 órás EKG), valamint szívultra­hanggal figyelik szívünk állapotát, és monitorozzák a lehetséges elvál­tozásokat. A megfelelő diagnózis alapján állítja fel a kardiológus azt a terápiát, amellyel megelőzhetők a súlyos szív- és érrendszeri kataszt­rófák, illetve jelentősen javítható szívünk állapota. (webbeteg) Hogyan terjed? A beteg felső légúti váladéka által fertőzött levegővel főleg a nem beoltott emberek köré­ben gyorsan terjed. Mikor jelennek meg a tünetek? A lappangási idő kb. 10 nap, vagyis a fertőzéstől számított 10 napon belül jelentkeznek az első tünetek. Tünetei Náthával, köhögéssel, kötő­szöveti gyulladással és fényér­zékenységgel kezdődik. Hő­­emelkedés jelentkezik, a nyál­kahártyán sárgásfehér foltok jelennek meg piros szélekkel. Kiütések képződnek a föl mö­gött, az arcon, a törzsön, a végtagokon, négy napon belül az egész testen. Súlyos szö­vődménye a tüdő- és idegyul­­ladás. Leggyakrabban az 5 éves gyerekeket sújtja. Mi a fertőzés forrása? A beteg ember. Hogyan előzzük meg? Oltással. Ezenkívül személyi tisztasággal, a környezet tisz­tán tartásával, szellőztetéssel, a légúti betegségben szenve­dő ember kerülésével. Kit és mikor oltanak kanyaró ellen? A gyerekeket kötelezően oltják ellene. Jelenleg Szlovákiában a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz ellen trivalens vakci­nával oltanak. Az első adagot a 15-18. hónapban, a másodikat all. évben kapja a gyerek. Valóban hatásos a vakcina kanyaró ellen? A trivalens vakcina nagyon ha­tásos a kanyaró ellen. Két adag körülbelül 97, egy vakci­na pedig 93 százalékos hatás­fokot biztosít a kanyaró meg­előzésében. Az a felnőtt is kaphat fertőzést, aki gyerekkorában be volt oltva, vagy kigyógyult a kanyaróból? Ha valaki legyőzte a kanyarót, védettsége egész életén át tart. • A szívbetegek hidegben ne vé­gezzenek megterhelő fizikai ak­tivitást. Kerülni kell a megeről­tető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is. Ha a szabad­ban szeretnénk mozogni, in­kább a könnyedebb mozgásfor­mákat válasszuk, amelyek nem emelik meg a pulzusunkat. n A legfontosabb, hogy idöbenfolismetjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz fordul­junk. (Forrás: A Közegészségügyi Hivatal epidemiológiai osztálya)

Next

/
Oldalképek
Tartalom