Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-13 / 10. szám
[16 SZALON ■ 2018. JANUAR 13. www.ujszo.com 1990. január 13 Václav Havel a Nap szerkesztőségében Lörincz János felvétele Közvetlenül a sajtóértekezlet után köztársasági elnökünk a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés képviselőivel váltott néhány szót. Ellátogatott a Verejnost es a Nap független lapok szerkesztőségeibe. A Nap szerkesztőségében az egyik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyengéd forradalom alatt egymáshoz közel került a szlovák és a magyar nemzet, s ő bízik abban, hogy a szlovákiai magyarok a szlovákokkal együtt védelmezik és fejlesztik a demokráciát. A két nemzet közötti konfliktusok megoldását illetően csak a kölcsönös figyelmet, toleranciát tartja célravezetőnek. (d'n) Az épUlO létben tevő párkányi cellulóz- és papírgyárban máit év végén kezdték meg a gépek szerelését. Az ül vegyipart kombinátban a lövőben évente 65 ezer erdei köbméter fát, 67 ezer tonna hulladék papírt és sok ezer tonna rongyot, aszfaltot, homokot, stb. dolgoznak lel. A kombinát már ez Idén mintegy 1400 dolgozónak biztosit munkát. Képünkön az ál párkányt üzem épületet. (Koloman Clch lelv. — CTKJ ÍGY irtunk mi A HÉT SZEMÉLYISÉGE Mihai Tudósé A román miniszterelnök alaposan felkavarta a kedélyeket, amikor a héten kijelentette: ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, azok is lógni fognak, akik kitették. Tudósé azt követően mondta ezt, hogy a romániai magyar pártok közzétették közös autonómiaelképzeléseiket. A kormányfő azt is hangsúlyozta, Romániában szó sem lehet semmiféle autonómiáról. Kijelentései nagy felháborodást keltettek úgy a romániai magyar, mint a magyarországi politikusok körében. Budapest elfogadhatadannak nevezte szavait, és bocsánatkérésre szólította fel Románia miniszterelnökét, (ú) i'rrffffá'ffffffí’ffffffffff ÉÉi W ^ ^y ^ jjyy W W W ^y ^y ^y ^y ^y ^y A HÉT ESEMENYE Az év eleje a megbékélés szellemében zajlott, legalábbis a legfőbb közjogi méltóságok beszédeit illetően. Mind Kiska elnök, mind pedig Robert Fico kormányfő kerülte a támadó hangnemet, ám a béke nem tartott sokáig. Rögtön az új év első napjaiban Kiska maffiaállamnak nevezte Szlovákiát, s azt is megszellőztette, hogy további támadások készülnek ellene. És így is lett: a belügyminiszter válaszképpen a Mexikóból összehányva visszatérő kormánygépről szóló sztorival állt elő. Az egész történetben az a szomorú, hogy Kiska is csak politikus - nem tökéletes, és nem is áll kritikán felül. Akinek más elképzelése van az ' államfőről, az szavazzon másra a választásokon. Am Kalinák és csapata azzal vezeti le a dühét, hogy Kiskát támadja, ahelyett, hogy például sokkal hatékonyabban lépne fel a szélsőségesek ellen, akik az elbukott megyei választások után új érőre kaptak. Könnyen kiszámolták ugyanis, hogy jóllehet megyefőnökjelöltjeik nem nyertek, eredményük korántsem nevezhető buktának. Több mint 105 ezer választó szavazott rájuk, ami a 30%-os részvétel mellett egyáltalán nem kevés. Ha ezt kivetítenénk a parlamenti választásokra, 60%-os részvétel mellett jó eséllyel ismételnék meg a 2016-os eredményt. Ráadásul idén önkormányzati választások is lesznek, ami rendkívül fontos „fórum” a párt és jelöltjei számára. Egy olyan állam, amely mindezek ellenére Kiskát kezeli ellenségként, s nem látja a valódi veszélyeket, végső soron veszélyes saját állampolgárai számára. Hasonlóan érdekes lesz figyelni, miként alakul a volt SIS- ügynök Eubos Kosík ügye. Az egykori titkos ügynök Maliból beszélt ifj. Michal Kovác elrablásáról, s saját részvételéről az akcióban. Az általa leírt részletek visszataszító tanúságot adnak arról, hogyan uralta el a maffia Meciar idején az államot, s képviselői hogyan épültek be az állami struktúrákba. Csak az a kérdés, vajon ez a trend nem folytatódik-e máig? MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája Qí itája JBHKi A hét legfontosabb magyar híre, hogy kitűzte a 2018-as parlamenti választások napját Ader János: április 8-án szavazhatnak a magyarok egy fordulóban. A listás voksoláson részt vehetnek a határon túli kettős állampolgárok is, kiket ismét megkóstolt Gyurcsány Ferenc, hogy kampánytémává tegye joguk elvételét: a volt kormányfő a nemzettársi szolidaritással szemben a kicsinyes irigységre, egzisztenciális ellenszenvekre próbál támogatást építeni. A csata előtti belpolitikai tájképet szemlélve változatlanul ellenzéki, pontosabban kaviárbaloldali tanácstalanságot látni, ez a közvéleménykutatási adatok mellett azért is érthető, mert többeknek paradoxont kell feloldaniuk: nem lehet ugyanis egyszerre törekedni az egyéni jelöltállítások koordinálásával az Orbán-rezsim leváltására, ha azt ugyanakkor évek óta leválthatatlan diktatúrának kiáltották ki. A választások tétjének ma a Fidesz-kétharmad látszik, ám az új rendszerben az egyéni körzetek szövetségkötései nagyon felboríthatják a jelenlegi papírformát. Tét az is, mi lesz ellenzékben a régi liberális színezetű baloldallal a kihívó LMP-vel és az átfazonírozott Jobbikkal szemben, kihullanak-e elkorhadt erők a törvényhozásból, Orbán Viktor megosztó érdekeit gyengítve. Kérdéses még a kampány nyerő témája, vagyis hogyan küzd meg a választók fejében a migrációval szembeni nemzetvédő kormány képe ugyanazon korrupt hatalom ábrázolásával. Rohanunk a fölkeforradalomba, így vagy úgy. * * * A hét legérdekesebb nemzetközi fejleménye a német nagykoalíció újratöltése, avagy összenő, ami összetartozik: a CDU/CSU elkezdi a kormányzási tárgyalásokat lassan örök partnerével, a nagykoalíciót súlyos veresége után kizáró SPD-vel. A szocdemek számára azonban a fásult hatalom is erősebb vonzerővel bír, mint a baloldal verejtékes újraépítése. Orbán Viktor szomorú.
