Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-13 / 10. szám
www.ujszo.com | 2018. január 13. KOZELET 3 Nem várható párbeszéd az autonómiáról Az autonómia még nem reális. Székely zászlók Csíkszeredában. (Képarchívum) FINTAMÁRK A román-magyar kapcsolatok ugyan már régóta rosszak, ám Mihai Tudósa román miniszterelnök agresszív megnyilvánulása a szokottnál is keményebb, szinte példa nélküli - mondják erdélyi magyar politológusok. Tudósé ráadásul olyan dolognak ment neki nagy vehemenciával, ami eddig sem volt új. Bár az erdélyi magyar pártok autonómiakoncepcióinak összefésülése ugyanis bír némi szimbolikus jelentőséggel, a helyi politológusok szerint sem jelent valamiféle komolyabb áttörést. Szász Alpár Zoltán politológus szerint annyi jelenthető ki, hogy a megegyezés az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek fokozatos közeledése után jött létre, és most teljes a konszenzus. A dokumentum pillanatnyi közeledést, egyfajta véd- és dacszövetséget jelent az erdélyi politikai pártok között - egyrészt a modem „Nagy- Románia” megalakulásának centenáriumát ünneplő román belpolitika irányában, másrészt szimbolikus támogatás a választások előtt álló Fidesz-kormány felé. Ugyanakkor a gyakorlatban nem sok újat jelent. „A nyilatkozatban nem találunk új elemet abban a tekintetben, hogy újrafogalmazását adta volna a közös autonómiatörekvésnek. Lényegében általánosságok szintjén megfogalmazva azt a hármas autonómiakoncepciót látjuk, mely már 25 évvel ezelőtt megjelent különféle RMDSZ- dokumentumokban” - magyarázta az Új Szónak Bakk Miklós erdélyi politológus. Elmondása szerint nagyon általános szinten van összhang a három párt között, a részletekben viszont vannak különbségek. „A közös eszközökről, cselekvésről, helyzetkihasználásról ez a dokumentum sokat nem mond” - tette hozzá. Zavaró összhang Szász véleménye szerint a román felet talán épp az zavatja, hogy Erdélyben ebben a tekintetben létrejött egyfajta összhang és a politikai szervezetek egységes fellépése, és ennek nemzetközi tekintetben lehet bizonyos hozadéka, és nemzetközi színtéren is felhívja a figyelmet a határon túli magyarság kérdéseire.,,Az is zavarhatja az ünneplő román felet, hogy az erdélyi magyarság politikai szervezetei állandóan hivatkoznak arra, hogy maga az Erdélyt Romániához csatoló, száz évvel ezelőtti gyulafehérvári határozat tett ígéretet a kisebbségek számára egy széleskörű autonómiára és joggyakorlásra, ami száz év alatt sem valósult meg”-tette hozzá. Rossz viszony „Az erdélyi közvélemény és a magyar politika hozzászokott ahhoz, hogy az elmúlt több mint két évtizedben hullámzó, de általánosságban véve rossz a kapcsolat Románia és Magyarország között. Most egy rosszabb periódusban vagyunk” - mondta kérdésükre Bakk. Elmondása szerint a rossz viszony foként abból fakad, hogy a történelmi román nemzetépítés elsősorban a magyarokkal szemben valósult meg, és ezen az sem változtatott, hogy Magyarország és Románia közös szövetségi rendszerben, az EU-ban és a NATO-ban együtt van. Szász szerint ugyanakkor a korábbi évekre nem voltak jellemzők a hasonló nyilatkozatok, bár az kérdéses, hogy tulajdonképpen kit is akar akasztófára küldeni a román miniszterelnök: a székelyeket vagy az illetékes hatóságokat. „Nem az a kérdés, hogy ennek következményeképpen hogyan alakulnak a román-magyar kapcsolatok. Több mint egymilliós magyar kisebbség él Romániában, a magyar kormánynak semmiképp sem áll érdekében a kapcsolatok romlása, a román félnek pedig valamilyen korrekciót kell alkalmaznia Tudósé baklövésére. Hogy ennek mi lesz a módja, azt nehéz előre látni, de egyértelmű, kinek a térfelén pattog a labda” - vélekedik az elemző. Hidegvér Hozzátette azonban: arra már néhány hónappal ezelőtt lehetett számítani, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem telik eseménytelenül a román-magyar kapcsolatok viszonylatában. „A román miniszterelnök nyilatkozatában az is benne volt, hogy nem szeretné, ha a centenáriumi évet a románok és a magyarok kakaskodása tarkítaná, viszont egy nyilatkozat önmagában kakaskodás” - jegyezte meg, hozzátéve, a magyarokban szerinte megvan a megfelelő hidegvér ahhoz, senki se gerjesszen konfliktust. „A magyarok tudatában vannak a románok érzékenységének, de nekünk is megvan a saját érzékenységünk. Ha mindkét fél tiszteletben tartja ezt, nem hinném, hogy problémák lennének” — jegyezte meg. Nincs esóly Azt egyik politológus sem látja reálisnak, hogy az erdélyi autonómiáról a közeljövőben bármilyen értékelhető párbeszéd indul a román féllel. „Csak akkor nyílik erre valamilyen lehetőség, ha nagyon komolyan felmerül Románia közigazgatási rendszerének reformja és a regionalizáció kérdése. Ez azonban jelen pillanatban egyáltalán nem látszik valószínűnek” - mondta. Hozzátette: a román-magyar viszony belpolitikai kártya az országban, ahol a magyarok nem partnerként érintettek, hanem az egyes román politikai erők harcában használják fel őket. S ez szerinte nem csak retorikai szinten van így. Románia az elmúlt években fokozatosan visszavett a kisebbségi politikai eredményekből, melyek az EU-csatlakozással intézményesültek az országban. Nemzetközi visszhang Szász szerint azok a román politikai erők, melyek megnyilvánultak a kérdésben, leginkább elzárkóztak az autonómia kérdésétől, és most a miniszterelnök is egyértelműen, félreérthetetlenül kijelentette, autonómiáról nem lehet szó. Amiben szerinte bízni lehet, az az, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek kikristályosodó álláspontja nemzetközi visszhangra számíthat, és ha ezt olyan eszközökkel is meg tudják támogatni, mint a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés, az érzékenységet válthat ni uniós szinten is a problémával szemben. „Ha ezt a lépést megtettük, akkor lehet elgondolkodni olyan jogszélesítésen, mint a kulturális vagy a területi autonómia” - jelentette ki. Ha nemzetközi szinten nem lesznek kisebb-nagyobb áttörések, a jelenlegi romániai politikai viszonyok között nem nagyon lehet eredményt elérni kisebbségpolitikai kérdésben-zárta. Egyszerűbben pályázhatnak a kisebbségi szervezetek Egyre több kárt okoz az időjárás Atavalyi rendezvényekkel a kormányhivatalnak kell elszámolni (Képarchívum) LAJOS P. JÁNOS Már regisztrálhatnak a kisebbsági szervezetek a Kisebbségi Kulturális Alap pályázati rendszerében, a tavaly kapott támogatásokat azonban még a kormányhivatalnak kell elküldeniük. Pozsony. Már mintegy 100 kisebbségi kulturális szervezet regisztrált a Kisebbségi Kulturális Alap pályázati rendszerében, az alap tájékoztatása szerint a-múlt héten elindult rendszer problémamentesen működik. „Egyetlen kisebb problémát tapasztaltunk, de azt sajnos nem lehet kiküszöbölni, mert nem rajtunk múlik” - tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, a KKA igazgatója. A szervezetek regisztrációja azzal fejeződik be, hogy a regisztráló egy tőlünk kapott automatikus levélben szereplő hivatkozásra rákattint. Egyes levelezőprogramok az automatikus válaszleveleket azonnal a levélszemét közé, a spambe irányítják, így sokan nem veszik észre, hogy levelet kaptak az alaptól. Ezért érdemes megnézni a levélszemét dossziét is a levelezőprogramban. A KKA telefonjai már működnek, így a pályázók telefonon is érdeklődhetnek, segítséget kérhetnek. A központi számuk belföldről hívva: 02/59324288. A honlapjukon megtalálhatók az egyes szakelőadók telefonszámai is, ők pontos információkkal tudnak szolgálni a hozzájuk tartozó területekről. Kevesebb adminisztráció Molnár szerint egyszerűbbé válik a pályázás, a pályázókra kevesebb adminisztráció hárul. „Érdemes elolvasni a honlapunkon levő tájékoztatást, mert sok szempontból könnyebb lett a pályázás” - állítja az igazgató. A pályázóknak például nem kell a pályázathoz csatolni az egyes biztosítók igazolásait arról, hogy nincs tartozásuk velük szemben. „Ezeket az igazolásokat csak a szerződéshez kell csatolniuk a pályázóknak, a pályázathoz nincs rá szükségük” - magyarázta Molnár. Az alap honlapján — kultminor.sk - egyébként hamarosan tájékoztató videókat tesznek közzé, amelyek segítik mind a szervezetek regisztrációját, mind a pályázást. 2017-es elszámolás A 20l7-es pályázatok elszámolását még a kisebbségi kormánybiztos hivatalának kell elküldeni, amely a pályáztatást is lebonyolította. Azoknak a projekteknek az elszámolását, amelyek megvalósítási határideje december 31-e volt, január 31-ig kell elvégezni. Ha azonban a támogatást csak október 1-je után kapta meg a pályázó, akkor egészen 2018. március 31 -ig lehetősége van a támogatás felhasználására, és az elszámolást csak április 15-ig kell elkészíteni. A borítékra rá kell írni, hogy „KNM 2017 -vyúötovanie”. Pozsony. Szélviharok, árvizek, tűzesetek - tavaly 12,5 millió euró értékű kárt okoztak a természeti katasztrófák a legnagyobb szlovákiai biztosító, az Allianz ügyfeleinek. Az ezekkel kapcsolatos káresetek száma elérte a 12,5 ezret. „A legtöbb kárt továbbra is a tűzesetek okozzák, ezekért 6,8 millió eurót fizettünk ki” - nyilatkozta Milan Rajec, az Allianz kárrendezési osztályának a vezetője. Az országon tavaly nyáron és az őszi hónapokban végigvonuló szélviharok több mint 2 millió eurós kárt okoztak, ezzel a második helyre ugrott a károk tekintetében. Tetők százait sodorta le a szél, ablakok törtek be, több tucatnyi autóban okozott kárt, és a termésben is látványos pusztítást végzett. A szélviharok után a legtöbb kárt a jégeső okozta. Ezzel kapcsolatban 1,8 millió eurónyi káresetet jelentettek. Rajec szerint a káresetek száma tavaly csaknem 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (mi)