Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-12 / 9. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. január 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Folytatódó tiintetós Tunéziában Tunisz. Összesen 328 tüntetőt állítottak elő az éjszaka Tunéziában az árak, az adók és a munkanélküliség emelkedése miatt kezdődött, immár három napja zajló zavargásokban - mondta el Halifa Sibani belügyi szóvivő. Többségüket lopás, fosztogatás, gyújtogatás és a forgalom akadályozása miatt fogták el. Velük együtt több mint 550-re emelkedett az őrizetbe vettek száma. A tiltakozók és a biztonsági erők közötti összecsapásokban 21 rendőr megsérült. A tüntetéssorozat ajanuár 1-j én bevezetett megszorító intézkedések miatt kezdődött. (MTI) Trump ós a párizsi klímaegyezmény Washington. Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy ha a párizsi klímaegyezmény egy, a mostaninál korrektebb változatát sikerül kidolgozni, akkor az visszacsábíthatja Washingtont. Trump leszögezte: neki nincs gondja a klímaegyezménnyel, de a párizsi megállapodás „rossz megállapodás” volt. Ez az egyezmény „az Egyesült Államokat nagyon tisztességtelenül kezelte” - fogalmazott, majd megerősítette, hogy Washingtont „rá lehet vermi a visszatérésre”. (MTI) Az albán hivatalos lett Macedóniában Szkopje. A macedón mellett az albán is hivatalos nyelvvé vált Macedóniában, a szkopjei parlament ugyanis tegnap fogadta el az erről szóló törvényt. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet bojkottálta a voksolást, a 120 tagú képviselőház 69 tagja azonban igennel szavazott a törvényre. A törvényt maga Gjorge Ivanov államfő is ellenzi, így aláírása előtt akár vissza is küldheti a parlamentnek újratárgyalásra. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű. (MTI) Ecuadori polgárrá vált Julian Assange London. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén él, csak így tudta elkerülni, hogy a brit hatóságok kiadják a svédeknek, ahol nemi erőszakkal vádolják. Azóta már az amerikaiak is körözik, és emiatt az elmúlt években nem hagyta el a nagykövetség épületét. Az egyik ecuadori újság arról írt, Assange ecuadori személyi igazolványt kapott, az is lehet, hogy az ottani külügy dolgozik rajta, hogy Ecuadorba szállítsák a londoni nagykövetségről. Assange-t és a WikiLeakset az elmúlt hónapokban többször vádolták meg azzal, hogy együttműködik az orosz titkosszolgálatokkal, és csak a politikai meggyőződésének megfelelő információkat szivárogtat ki a portálján. (444 hu) Magyar voksolás április 8-án A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indulhat Áder János bejelentésével szokás szerint nem okozott meglepetést (MTi-feiv.) ÖSSZEFOGLALÓ Buda pest. Áder János magyar köztársasági elnök április 8-ra tűzte ki a választás időpontját. Korábban ezt az időpontot valószínűsítették a fideszesek, Orbán Viktor is áprilisi választásról beszélt nyilvánosan, így nem számít meglepetésnek, hogy az államfő az első lehetséges időpontot választotta. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást. Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 'egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Egyetlen forduló van 2014 óta, vagyis csak egy vasárnapra marad a döntés. A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők. E szerint a mintegy 7,9 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 9. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul. Egy pártnak 100 képviselőre van szüksége minimum a kormányalakításhoz, hiszen ez jelenti az abszolút többséget. A kétharmadhoz 133 képviselő szükséges. A listáról annak a pártnak a jelöltjei jutnak be, amely párt szavazatainak száma átlépte az összes szavazat 5%-át. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia. Közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, aki a két párt közös miniszterelnökjelöltje is lesz - mondta az MSZP elnöke. Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, Molnár Gyula közölte, a helyekről nincs még végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a parlamentben* a Párbeszédnek önálló frakciója legyen. (MTI, index) Merkel, az akadályfutó Tegnap tartották a Német országot kormányzó nagykoalíció megújításáról folytatott előzetes egyeztetések utolsó fordulóját. Berlin. Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az egyeztetést megelőzően közölte, sok akadályt kell még elhárítani a megegyezés felé vezető úton. Merkel a testvérpárt Keresztényszociális Unióval (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott egyeztetés utolsónak szánt, 5. fordulója előtt hangsúlyozta, tudja, hogy az emberek megoldásokat várnak a pártoktól, ezért nagy energiával és konstruktivitással, az együttműködés szellemében kezd hozzá a tárgyalásnak. Martin Angela Merkel összpontosít (íasr/ap Schulz, az SPD elnöke szintén azt emelte ki, hogy nagy akadályok vannak még a megállapodás útjában. (MTI) Brexit: megszűnő állások London. Nigel Faragé szerint lehetséges, hogy újabb népszavazást kellene tartani Nagy-Britannia EU- tagságáról a brexitellenes hangok elhallgattatására. Faragé, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője kijelentette: egyértelművé vált számára, hogy „a Blair-félék (Tony Blair volt kormányfő) soha nem adják fel, végig fogják nyavalyogni, nyivákolni, morgolódni” a folyamatot. Megközelítheti a félmilliót az elveszett brit munkahelyek száma, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból - áll a londoni polgármester megbízásából elvégzett, tegnap ismertetett tanulmányban. A Cambridge Econometrics nevű tekintélyes elemzőház több lehetséges forgatókönyvváltozatot vizsgált. Ezek közül a legrosszabb azt feltételezi, Nagy- Britanniának nem sikerül egyezségre jutnia az EU-val a brit EU- tagság megszűnése utáni időszak kapcsolatrendszerérői. E modell szerint nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás sem. A Cambridge Econometrics modellje alapján ez esetben 2030-ig 480 ezernél több munkahely szűnne meg a brit gazdaságban, csak a londoni City pénzügyi központjában 29 ezer munkahely esne áldozatául 2030-ig. A gazdasági veszteség elérné az 55 milliárd fontok a brit össztermék (GDP) 3%-át. A ház számításai szerint ugyanebben az időszakban 50 milliárd font értékű potenciális közvetlen külföldi tőkebefektetés is elveszne. (MTI) Elmaradt a bizalmi szavazás a cseh kormányról Jövő keddre halasztották - miután szerdán kóső este megszakították - a parlamenti bizalmi szavazást a cseh kormányról. Az ülós egyetlen napirendi pontja az Andrej Babii miniszterelnök vezette kabinet programnyilatkozata ós a kormányról szóló bizalmi szavazás volt. Prága. A váratlan, jövő hétre történő halasztás közvetlen előzménye, hogy a vacsoraszünetben összeült mandátumvizsgáló bizottság nem tudott megegyezni arról, meghallgassák-e Jifí Komárek volt rendőrnyomozót Andrej Babis miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztése ügyében. Ä rendőrség azért kérte Babis és az ANO első alelnöke, Jaroslav Faltynek mentelmi jogának felfüggesztését, mert büntetőjogi eljárást indított ellenük a Gólyafészek szabadidőközpont építésekor az európai uniós támogatással történt állítólagos visszaélés miatt. A volt rendőrnyomozó meghallgatását a mandátumvizsgáló bizottságban az ANO, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának képviselői kérték. Szerintük a volt rendőr olyan információkkal rendelkezik, amelyek bizonyíthatnák, hogy a Babis elleni Gólyafészek-ügy bizonyos körök által meg volt szervezve. Az ellenzék ellenezte Komárek meghallgatását, és azzal érvelt, hogy volt rendőr hiteltelen, és egyszer már elítélték hamis tanúzás miatt. Miután a mandátumvizsgáló bizottság ellenzéki tagjai további egyórás tárgyalási időt követeltek, a képviselőház plénuma a Polgári Demokratikus Párt javaslatára keddig megszakította az ülést. Az ülés megszakítása ellen csak a kommunista párt képviselői szavaztak. Az ülést azért kellett a jövő hétre halasztani, mert a szabályok szerint csütörtökön az interpellációk vannak a képviselőház napirendjén, míg péntek, azaz ma azért nem jó, mert kezdődik az államfőválasztás. Andrej Babis miniszterelnök szerdán délben teijesztette a képviselőház elé kisebbségi kormánya programját és kért bizalmat a kabinet számára. Ezt megelőzően Milos Zeman államfő intézett mintegy félórás beszédet a képviselőkhöz. Szerinte a miniszterelnök által a képviselőház elé beterjesztett programnyilatkozat jó kiindulási alap a kormány jövőbeni programjához, ezért személyesen támogatja. Zeman ugyanakkor a parlament alsóházában mondott beszédében elismerte: a jelenlegi belpolitikai helyzetben nagy a valószínűsége annak, hogy a képviselőház nem szavaz bizalmat a kisebbségi kormánynak. A miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben kisebbségi kormánya a jövő hét során nem kap bizalmat a parlamenti alsóházban, január 17-én benyújtja lemondását. Babis nem zárta ki, hogy a második kísérletben koalíciós kormány is alakulhat, bár ő személyesen az egyszínű kabinetet részesítené előnyben. A 200 fos parlamenti alsóházban a tavaly októberi parlamenti választás győztesének, a Babis vezette ANO mozgalomnak csak 78 képviselője van, ami nem elég a kormányprogram elfogadásához. A további nyolc parlamenti párt előre jelezte, hogy nem szavaz bizalmat a kisebbségi kormánynak. (MTI)
