Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-11 / 8. szám
Fókuszban WWW.UjSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Egészségkárosodott vagy rokkant -KÉT KÜLÖNBÖZŐ STÁTUSZ Mi a különbség a rokkant és az egészségkárosodott személy között? Sokan összetévesztik a két fogalmat Mindkét esetben bizonyos egészségromlással összefüggő állapotról van szó, ám az előbbi esetben az államtól nyugdíjat, az utóbbiban szociális segélyt lehet igényelni. A két státusz között a leginkább szembetűnő különbség az, hogy az egyikkel nyugdíj, a másikkal szociális segély jár, és e támogatásokat más-más helyen - a Szociális Biztosítóban vagy a szociális ügyi hivatalban - kell intézni. Az igazi érdemi eltérés azonban az, hogy az adott státusz megítélésekor mire helyezik a hangsúlyt. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége - egészségromlás következtében - több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A rokkantnyugdíjas egyúttal lehet egészségkáro-A lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalban, az egészéségkárosodottak támogatásával foglalkozó részlegen a megfelelő kérvény kitöltésével kéri az egészségi állapota elbírálását a funkciózavarából adódó hátrányos helyzet anyagi kompenzálása céljából. A hivatal alkalmazottai útbaigazítják, mi mindent kell elvégeznie, milyen orvosokat fel felkeresni, milyen igazolásokat és orvosi leleteket kell felmutatni. A kérvényen azt is fel kell tüntetni, hogy az egészségkárásodott (TZP) státuszért folyamodó személynek szüksége van-e kísérőre. Ha igen, akkor a TZP-igazolványon majd jelzik, hogy van kísérője. (Ennek az esetleges különböző kedvezmények miatt van jelentősége.) A szociális ügyi hivatal orvosi felülvizsgáló bizottsága az előterjesztett dokumentumok alapján általában 30 napon belül eldönti, egészségkárosodott személyről van-e szó, s megállapítják a funkciózavar mértékét (50%-os funkciózavar esetén már súlyosan egészségkárosodott személyről van szó). A szakvélemény tartalmazza a funkciózavarból adódó összes szociális következményt, rászorultságot, és javaslatot tesz arra, milyen támogatással kompenzálható ez az állapot. Akit egészségkárosodottnak minősítenek, TZP-igazolványt kap, amely többféle kedvezményre jogosít fel, emellett a szociális ügyi hivataltól - a felülvizsgáló orvos szakvéleményére hivatkozva - anyagi hozzájárulást kérhet. Összesen 14 féle támogatás létezik. (sza) 1 O Szenior 2018. január sült is, de nem feltétlenül az, és aki jogosult segélyre, nem biztos, hogy kap nyugdíjat is. Míg a Szociális Biztosítóban a munkaképesség csökkenését, addig a szociális ügyi hivatalban a funkciózavar következtében kialakult hátrányos helyzetet vizsgálják. A vonatkozó jogszabály értelmében egészségkárosodásnak minősül a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás, mely több mint egy évig tart. Ha a funkciózavar eléri az 50 százalékot, súlyosan egészségkárosodott személyről van szó. Az egészségkárosodás mértékét szakorvos állapítja meg. A rokkantságinyugdíj-igény elbírálásakor a hangsúly a munkaképesség csökkenésén van. Nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dolgozni is. Például a kerekesszékhez kötött személynek nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, melyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényelhetnek. Összesen 14 féle támogatás van, például személyi asszisztensre, az egészségi állapottal összefüggő havi többletkiadásokra, segédeszközök vásárlására és javítására, személygépkocsi vásárlására, átalakítására, a lakóhely akadálymentessé alakítására stb. Akinek viszont tényleg csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat segítségért, és kérheti a rokkantsági nyugdíjat. A Szociális Biztosítónak (SP) és a szociális ügyi hivatalnak egyaránt van saját felülvizsgáló orvosa, akinek a szakvéleménye alapján megítélhetik az adott státuszt. Az SP-ben a rokkantságinyugdíj-kérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt, mely tartalmazza a szakorvosi leleteket, az addigi kezelés értékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnózist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való viszszatérést elősegítő rehabilitációra, esetleg átképzésre. A felülvizsgáló orvos az előterjesztett dokumentumokból indul ki, de szükség esetén a rokkantsági nyugdíjat igénylőt is berendelhetik konzultációra, sőt, újabb kivizsgálásokat is kérhet. A szociális ügyi hivatalban ugyancsak megvizsgálják a támogatásért folyamodó személy egészségi állapotát, valamint az összes tényezőt, melyek befolyásolják a funkciózavar mértékét, miközben figyelembe veszik annak szociális következményeit is. A szakvéleményt egy kijelölt felülvizsgáló orvos fogalmazza meg, aki együttműködik az egészségkárosodott személy kezelő- vagy szakorvosával, valamint a szociális ügyi hivatal munkatársával. A felülvizsgáló orvos az aktuális orvosi leletből indul ki, ám berendelhetik az egészségkárosodottat is, hogy meggyőződjenek az állapotáról. A felülvizsgáló orvos szakvéleménye tartalmazza a funkciózavar mértékét és azt, hogy súlyosan egészségkárosodott személyről van-e szó, illetve hogy milyen kompenzációkra, támogatásokra lehet szüksége. A konkrét támogatásokat e szakvéleményre hivatkozva a lakhely szerint illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban kell kérni, ahol e szakvéleményen kívül tekintettel vannak az egészségkárosodott személyi ambícióira, képességeire, végzettségi szintjére, családi állapotára, lakáskörülményeire és a lakóhelyén biztosított egyéb szociális szolgáltatásokra is. A szociális ügyi hivatal az anyagi támogatásért folyamodónak nemcsak az egészségi állapotát, hanem az anyagi helyzetét is megvizsgálja. Ebből a szempontból jó hír, hogy tavaly meg-
