Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-10 / 7. szám

KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 161 2018. január 10. | www.ujszo.com IJjabb földterületeket szerzett vissza a város Miskolc és az államhatár közti autópálya 2022-re tervezett átadása után a Kassa és Budapest közti út megközelítőleg fél órával lesz rövidebb (A szerző felvétele) Késik az M30-as első szakaszának átadása LECZO ZOLTÁN Korábban önkormányzati tulajdonban lévő parcellákat szerzett vissza a város, köz­tük olyanokat is, melyek birtoklásával végre lehető­ség lesz a kórház feletti lakótelepen lévő garázsok ügyének rendezésére. A 2000-es évek elején egy helyi vállalkozó egy, a város tulajdoná­ban lévő földterületen több tucat garázst építtetett, majd eladta őket. A beruházással kapcsolatosan épí­tési engedélyt egyébként soha nem adtak ki, és korábban az ingatlanok használatához szükséges szakható­sági hozzájárulást sem igényelte senki. A város korábbi vezetése többször megpróbálta rendezni a helyzetet, felhívással fordult a ga­rázsok tulajdonosaihoz és bérlői­hez, hogy jelentkezzenek a városi hivatalban, és rendezzék az ingat­lanok alatti földterületek használa­tával kapcsolatos jogi státuszukat. A problémát azonban nem sikerült megoldani, a 2014-es önkormány­zati választások előtti kampányban a jelenlegi polgármester, Pataky Karoly csapata azt ígérte, 100 nap alatt rendezi a garázsok ügyét. Idő­közben viszont kiderült, hogy a vá­lasztási ígéret teljesítése nem is lesz olyan egyszerű, ugyanis a garázsok körüli földeket egy 1,3 millió eurós tartozás rendezése során a végre­hajtó lefoglalta, majd a korábbi vá­rosvezetés értékesítette. Pataky Károly lapunknak elmondta, né­hány hónappal ezelőtt mégis lehe­tőség nyílt arra, hogy megoldják a problémát. Egy helyi vállalkozó ugyanis évekkel ezelőtt olyan szer­ződést kötött a várossal, melyben vállalta, hogy záros határidőn belül építkezni fog a Stefánik utcában. Az iratok szerint, ha erre nem kerülne sor, a telek visszaszáll a településre. Mivel a beruházó nem tett eleget a vállalásának, abban állapodtak meg, hogy a vállalkozó folytathatja az építkezést az eredeti helyszínen, ám ennek fejében a lakótelepen ta­lálható telkek, melyeknek szintén ő volt a tulajdonosa, visszakerülnek a város birtokába. A település vagyo­na ezzel most 114 884 euróval gya­rapodott. Balogh Csaba, a városi hi­vatal vezetőjének tájékoztatása szerint a garázsok használóit valószínűleg rövid időn belül fel­szólítják, hogy vásárolják meg az épület alatti telkeket, és ezzel végre pont kerülhet a hosszú évek óta hú­zódó ügy végére. NÉMETI RÓBERT Késik a Kassát Miskolccal összekötő M30-as első szaka­szának átadása. 2017 decem­berére ígérte a magyar kor­mány a szakasz magyaror­szági oldalára tervezett autó­pálya első, 1,7 kilométeres szakaszának megnyitását. A munkálatokat már az év vége előtt befejezték, de máig nem nyitották meg az autópályát. Az országhatártól Miskolc felé vezető szakaszon 2016 elején jelen­tek meg az első munkagépek. Az út már készen van, de a Nemzeti Inf­rastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) ál­láspontja szerint csak január 16-án gurulhatnak át rajta az első gép­járművek. „A NIF Zrt. december 12- én kapta meg Budapest Főváros Kormányhivatalától a szakasz for­galomba helyezési engedélyét. Az átadóünnepség időpontjának kitűzé­séhez szükség volt a szlovák féllel való diplomáciai egyeztetésekre, mivel az átadón részt vesz a szlovák fejlesztési miniszter is. Ezek lefoly­tatása után az M30 autópálya Tor­nyosnémeti és az országhatár közti szakaszának átadójára január 16-án kerül sor” - nyilatkozta lapunknak Karcagi Orsolya, a NIF Zrt. kom­munikációs igazgatója. Hozzátette, a Miskolc és Tomyosnémeti közötti szakasz közbeszerzési eljárása eredményesen lezárult, a szerződé­sek december 21-én hatályba lép­tek. „Az M30-as fennmaradó részé­nek építése három szakaszban va­lósul meg. A projekt átfutási ideje 44 hónap” - közölte lapunkkal Karca­gi. Az M30-asnak azonban csak ak­kor lesz jelentősége, amikor az ál­lamhatártól egészen Miskolcig ké­szen lesz, ugyanis a Kassa felől ve­zető R4-es gyorsforgalmi úton át egyre több gépjármű érkezik, de a határ átlépése után lelassul a forga­lom. „Jó hallani, hogy napokon be­lül megnyitják az autópálya első szakaszát, de nem sokra megyünk vele, ugyanis pár száz méterrel ar­rébb a kátyúkkal teli elsőrendű útra terelődik a forgalom. Az utóbbi hó­napokban óriási dugókat okozott a Kassa felőli teherforgalom, ugyanis a szlovák R4-es az országhatárnál egy sávra szűkül, ahol a tengely­­súlymérésre várakozó kamionok miatt sokszor hosszú ideig kellett várni. Bízunk benne, hogy ezentúl jobb lesz a helyzet” — mondta la­punknak Horváth Tibor hidasnéme­ti lakos. Egy szerelem emlékműve SZÁSZI ZOLTÁN Sokan ma is tévesen Szent Margitnak tulajdonítják a rimaszombati temető egyik legmagasabb pontján álló, az eklektika és a neoromán stílus jegyeit viselő kápolnát, ám ez a szép kis szakrális emlék egy halhatatlan, vallási különbsé­geken is átívelő, az egyenlősé­get hirdető szerelem emlékműve. RIMASZOMBAT Építésekor, 1904-ben a reformá­tus vallású Munkácsi Süteő István fiatalon elhuny feleségének, báró Nagyszalatnyai Fischer Margitnak állított emléket vele. Szakrális emlék Rimaszombat egyik kiemelkedően szép műemléképületét Munkácsi Süteő István építtette az éppen kiala­kított temető keleti peremén, a domb legmagasabb pontján. Az úgynevezett Margit-kápolnát, amelynek kriptája szeretett felesége, a fiatalon elhunyt, római katolikus vallású báró Nagyszalatnyai Fischer Margit végső nyughelye lett, ma is sokan felkeresik. A szakrális emlék az eklektika és a neoromán stílusjegyeit is magán viseli, félköríves vakolat­díszei, bejárati oszlopai, belső díszí­tései, homlokzatból kiugró kis ha­­rangtomya harmonikus látványt nyújt. Oltárképe igazi különlegesség, amelyet a kor neves festőművésze, Rudnay Gyula a rimaszombati szár­mazású Putra Ede festőművésszel közösen festett 1905-ben. A kép té­mája a Márk és Lukács evangéliu­mában is leírt eset, Jairus leányának feltámasztása. A Margit-kápolna be­járata fölött szívhez szóló felirat fo­gadj a a látogatót, az utolsó mondat így hangzik: „Az igaz keresztényi sze­­retetben nincs vallás külömbség, mindnyájan Istennek teremtményei vagyunk és a halálban egyenlők.” Megfogadandó üzenet ez ma is. A kápolna a második világháború után sokáig ravatalozóként működött, je­lenleg évente néhány alkalommal, mindenszentek és halottak napja ide­jén szentmisét tartanak benne. Álla­Tájoló A rimaszombati temetőben található Margit-kápolna GPS-koordinátái: 43,388/20,029, a temető a város keleti részén, a 16-os főút mellett található. pota viszonylag jó, ám a torony ke­resztet tartó gerendája valószínűleg elkorhadt, a fémkereszt pedig meg­dőlt, sürgős javításra szorul. A híres mecénás és utazó Azokban a boldog békeidőkben, a kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakban Rimaszombat is óriási mértékben fejlődött. Ennek az akkor dinamikusan növekvő város­nak volt egyik jeles polgára Mun­kácsi Süteő István, akiben kitűnő jo­gászt, kiválóan gazdálkodó földbir­tokost és a református egyház, a közművelődés, a kultúra bőkezű tá­mogatóját is tisztelhetjük. Egyebek mellett az 1904-ben átadott Egyesült Protestáns Főgimnázium új épületé­nek telkét is ő adományozta. Ugyan­ebben az évben érte pótolhatatlan veszteség felesége halálával. Mun­kácsi Süteő István, miután felépít­tette a Margit-kápolnát, közel-keleti útra indult. Igen különleges és ritka régészeti, művészettörténeti anyag­gal tért haza. 1910-ben egy egyip­tomi múmiát is hazaszállíttatott, Tasherithnetiak papnő múmiáját, amelyet a feljegyzések szerint öt­ezer aranykoronáért vásárolt meg. A múmia mellett számos szakrális eredetű és korabeli emléktárgyat is Rimaszombatba hozott, ezeket az akkor már létező és igen gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő helyi múzeumnak ajándékozta. A tárgyak ma a Gömör-Kishonti Múzeum megbecsült és kiemelten kezelt da­rabjai. Bár Rimaszombat néhai szü­lötte, Munkácsi Süteő István mecé­­nási cselekedeteivel, az általa épít­tetett kápolnával, mely a valláskü­lönbségeken átívelő szerelem emlékműve lett, örök időkre beírta magát a város történelmébe, élete mégis alig vagy csak kevéssé ismert, nyilvánosan hozzáférhető adat vi­szonylag kevés maradt fenn róla. A Margit-kápolnát, amelynek kriptá­ja a fiatalon elhunyt báró Nagysza­latnyai Fischer Margit végső nyug­helye lett, ma is sokan felkeresik (A szerző felvétele) Az előző önkormányzat csak az építmények körüli területeket adta el ÍA szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom