Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-09 / 6. szám
161 SPORT 2018. január9.1 www.ujszo.com Másfél milliárd forintból épül fociakadémia Rimaszombatban A rimaszombati stadionra ráféra felújítás (Michai Lichanecfelvétele) BŐDTITANILLA Az NB l-es Diósgyőr labdarúgóklub nagyszabású fejlesztósi tervei között szerepel egy felvidéki akadémia létrehozása is, most kiderült, hogy ennek helyszíne Rimaszombat lesz. A projektre a magyar kormány 1,5 milliárd forintot (4,8 millió eurét) különített el. A DVTK sportfejlesztési terve egy tavaly júliusi kormányhatározat értelmében csaknem 10 milliárd forint (32,3 millió euró) állami támogatásban részesül. A terv keretén belül Diósgyőrben megépül egy multifunkciós sportcsarnok, felújítják az egri és a salgótarjáni infrastruktúrát, valamint létrejön egy határon túli labdarúgó-akadémia is. Ennek helyszínét sokáig titkolták, csak múlt héten derült ki, hogy Rimaszombatban tervezik létrehozni az intézményt. Közös klub Miroslav Bitala, a rimaszombati városi labdarúgóklub ügyvezetője lapunknak elmondta, már többször tárgyaltak a diósgyőriekkel a lehetséges együttműködésről. „Már nagyjából fél éve zajlanak az egyeztetések, városunk polgármestere is találkozott a diósgyőriekkel. Az egész környék fütballjának jót tehetne az akadémia, hiszen a legközelebbi hasonló intézmény Podbrezován van, Nagykürtöstől Kassáig nincs futballakadémia. Egyelőre előzetes megállapodást kötöttünk a diósgyőriekkel, ennek értelmében közös klubot hoznánk létre, amelybe bizonyos pénzforrásokat a DVTK, másokat pedig, ahogy eddig is, Rimaszombat városa biztosítana” - magyarázta Bitala. Az ügyvezető hozzátette, a közel 5 millió eurós támogatás nagyjából 90%-át az infrastruktúra kialakítására fordítanák, de az akadémiával kapcsolatos néhány egyéb, technikai kiadást is ebből fedeznének. Azokat az alkalmazottakat, akik eddig is a klubban dolgoztak, továbbra is a városi költségvetésből fizetnék, a támogatásból csak az újonnan kialakuló pozíciókat betöltő személyek bérét lehetne fedezni. Megújulhat a stadion Az infrastrukturális fejlesztések keretében felújítanák és modernizálnák a rimaszombati stadion főpályáját és a körülötte lévő edzőpályákat is, valamint két új edzőpályát is kialakítanának (a főtribün mögötti füves pályát bővítenék, illetve az uszoda és a városkert közötti területen is létrejöhetne egy pálya), és egy fedett csarnok is épülne. A megállapodásra azonban még a városi képviselő-testületnek is rá kell bólintania. „A polgármester létrehozott egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy vizsgálja meg ezt az egész kérdést - mondta lapunknak Bitala, aki maga is képviselő, s ennek a bizottságnak is a tagja. — Bízom benne, hogy a januári vagy a februári testületi ülésen a képviselők dönthetnek a projektről. Az előzetes visszajelzések alapján pozitívan állnak hozzá.” Fókuszban a fiatalok Az akadémia az 5-19 éves korosztályra koncentrál. A rimaszombati klub diákcsapatai az I. ligában szerepelnek, az U19-es együttes a középszlovákiai III. ligában szerepel, U17- es gárdája jelenleg nincs a klubnak. A felnőttcsapat tavaly esett ki a III. ligába (azt megelőzően húsz éven át legalább a II. ligában szerepelt, négy szezon erejéig pedig élvonalbeli volt), ahol a tabella harmadik helyén telelt, és versenyben van a feljutásért. „Az akadémia célja a fiatal játékosok kinevelése, a felnőttcsapat ugyanúgy fog működni, ahogy eddig, a város biztositja a költségvetését. B ízünk benne, hogy idővel az ifik feljutnak a legfelsőbb osztályba, és a felnőttek is kiharcolják a feljutást, legalább a második, de akár az első ligát is szeretnénk megcélozni” - tette hozzá Bitala, aki abban bízik, az erős utánpótlásból a felnőttek is profitálni fognak. Rógi ismerősök A rimaszombati és a diósgyőri futballklub között régóta jó a kapcsolat. A két csapat rendszeresen találkozik felkészülési mérkőzéseken, és több rimaszombati futballista is játszott Diósgyőrben, elég csak a tragikusan elhunyt Július Nótát megemlíteni. A rimaszombati klub jelenlegi utánpótlásnevelésért felelős igazgatója, Rubint Richard is futballozott a miskolciaknál. Milliórdok a határon túlra A Menedzsmentfórum című lap összesítette, hogy az elmúlt két évben a magyar kormány összesen 19,73 milliárd forintot (63,9 millió eurót) fordított a határon túli futballra. Rimaszombat a kilencedik nem magyarországi település, amely magyar állami támogatásban részesül, Munkács, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Eszék, Lendva, Topolya, Dunaszerdahely és Komárom után. Az egyik melléképületet szlovák szövetségi forrásokból nemrég rendbehozták, de a klubház oldaláról hulla vakolat Hat csehszlovák érem az első szocialista téli játékokon RÁKÓCZA KLAUDIA A tizennegyedik téli olimpia volt az első, melynek szocialista ország adhatott otthont: 1984-ben Szarajevóban rendezték a téli játékokat. A magyar küldöttségnek nem sikerült pontot szereznie, a csehszlovákok viszont hat érmet is begyűjtötték. Küzdelmes évek Magyarország negatív sorozata Szarajevóban indult, s egészen a 2006-os torinói téli olimpiáig tartott. Ez idő alatt ugyanis a magyar sportolóknak nem sikerült sem érmet szerezniük, sem pontszerző helyen végezniük. Az 1984-es küldöttség fiatal, 17 éves gyorskorcsolyázója, Hunyady Emese nehezen tudott alkalmazkodni a nagy hideghez: megfázott, s magas lázzal kellett pályára lépnie. A magyar versenyző így 500 méteren 19., 1000 méteren pedig a 30. helyet szerezte meg. Tíz évvel később, már osztrák színekben sikerült az élre törnie... A nagy siker Csehszlovákia története során legnagyobb sikerét a szarajevói téli olimpián könyvelhette el: először és utoljára sikerült bekerülnie az éremtáblázat első tíz helyezettje közé. Küldöttsége összesen hat érmet - két ezüstöt és négy bronzot -gyűjtött. Ebből kettő Kvéta Jeriová nevéhez fűződik, aki 5 km-es sífutásban bronzérmet, a 4x5 km-es sífűtóváltóval - melynek egyébként a szlovák Gabriela Svobodová- Sekajová is tagja volt - pedig ezüstérmet szerzett. Az aranyéremhez a legközelebb a jégkorong-válogatott állt, hiszen első hat mérkőzésükön magabiztos győzelmet arattak. Az utolsó, mindent eldöntő találkozón viszont nem tudták megtörni a szovjeteket, akik 2:0-ra megnyerték a döntőt, és ezzel az aranyérmet is. Síugrásban nagysáncon a finn csodagyerekként emlegetett Matti Nykanen győzött, a harmadik helyet - a csehszlovákok nagy örömére - Pavel Ploc tudta megszerezni. Az alpesi sí lesiklás versenyszámában Olga Charvátová remekelt, míg hozzá hasonlóan a műkorcsolyázó Jozef Sabovcík is bronzéremmel tért haza. Ikrek a dobogón A sportesemény meglepetését az amerikaiak okozták: az alpesi sízés versenyeiben szerezhető hat arany- i ból hármat ők nyertek (emellett két ezüstöt is). Az egyik legnagyobb eredménynek mégis Scott Hamilton aranyát tartották, hiszen 1960 óta ő volt az első amerikai férfi, aki műkorcsolyában aranyérmes tudott lenni. Honfitársa, Bili Johnson nyerte a férfilesiklást, Debbie Armstrong pedig a női óriás-műlesiklást. A sikerszerepléshez nagyban hozzájárult az olimpiák történetének első olyan ikerpáija, mely egy versecmmmnmmi? Szarajevó, 1984 • Időpont: 1984. február 7-19. • Résztvevők: 49 ország 1272 sportolója • Sportágak/versenyszámok: 10/39 • Magyar érmek: -• Csehszlovák érmek: férfi jégkorong-válogatott - ezüst; női sífutó váltó, 4x5 km - ezüst; Olga Charvátová, alpesi sízés, lesiklás - bronz; Jozef Sabovcík, műkorcsolya - . bronz; Kvéta Jeriová, sífutás, 5 km - bronz; Pavel Ploc, i síugrás, nagysánc - bronz nyen belül el tudta hódítani az első két helyet: Phil Mahre aranyat, Steve Mahre pedig ezüstöt szerzett műlesiklásban. Ehhez sikerként még az is hozzáadódott, hogy ebben a versenyszámban az amerikaiak korábban még sosem szereztek aranyat. A Mahre testvérek egyébként kiemelkedő sportolóknak számítottak az USA-ban, ezért is okozott akkora meglepetést, hogy óriásműlesiklásban csupán a nyolcadik és tizenkettedik helyen tudtak zárni. Nagy tündöklósek Kiemelkedő sportolókból ezen az olimpián sem volt hiány. A finn küldöttség legnagyobb esélyeseként érkezett a sífutó Marja-Liisa Kirvesniemi, aki nem okozott csalódást: mindhárom egyéni számában első, a váltóval pedig harmadik lett. Ezzel sporttörténelmet írt, hiszen 5, 10 és 30 kilométeren is aranyat tudott szerezni. A férfiaknál a 30 kmes táv kivételével mindhárom aranyérmet a svédek hódították el. A hazai Jure Franko óriásműlesiklásban ezüstérmes lett, ezzel Jugoszlávia első téli olimpiai érmét szerezte.
