Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-06 / 280. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. december 6. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Az olimpiai bajnoktól tanulhatnak a gyerekek Az elmúlt években több mint 200-an álltak rajthoz, most kicsit kevesebben (A szerző felvétele) Mikulások álltak rajthoz Királyhelmecen LECZO ZOLTÁN A képzés költségeit nem a szülők, hanem a város fedezi. NAGYKAPOS Az Ung-vidéki település szlovák alapiskolájába látogatott Matej Tóth olimpiai bajnok atléta, hogy személyesen győződjön meg arról, milyen munka folyik az általa alapított sportakadémia itteni részlegén. A Rio de Janeiróban 2016-ban aranyérmet nyert gyalogló olyan komplex képzési formát dolgozott ki munkatársaival közösen, melyet sikeresen alkalmazhatnak az alapiskolás gyerekek sportképességeinek fejlesztésében. A módszer nagy előnye, hogy már a kisiskolások körében is jól használható, és az edzés később bármely sportághoz jó alapul szolgálhat. Kassa megyében nyolc alapiskola tagja a sportakadémiának, köztük a nagykaposi Pavol Országh Hviezdoslav Alapiskola is. Az intézményben dolgozó két pedagógus oktatói képzésen vett részt, melyet szintén az olimpiai bajnok nevével fémjelzett csapat indított. Ezek a tanárok havonta egyszer speciális foglalkozásokon vesznek részt. A kiválasztott húsz kisiskolásnak hetente kétszer tartanak edzést, a szeptemberben elindított program eredményeit folyamatosan elemzik. Petrikán Péter polgármester elmondása szerint a fejlesztésben való részvétel nem ingyenes, a gyerekek szüleinek havonta 20 eurót kellene fizetniük. De mivel a városvezetésnek sikerült megegyeznie a sportolóval és csapatával, az itteni gyerekek számára kedvezményt adtak. Az évi 1800 eurót azonban nem a szülők, hanem a település állja. Ha a sportakadémia eredményei jók lesznek, és érdeklődés is lesz iránta, jövőre az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola is csatlakozhat. A hét végén rendezték meg a 3. Mikulás-futást a bodrogközi városban. A Királyhelmeci Kocogok által szervezett eseményen idén kevesebben álltak rajthoz, ennek leginkább az volt az oka, hogy a rendezvény igazi téli körülmények között, szakadó hóesésben zajlott. Az indulók Mikulás-jelmezben vagy valamilyen kiegészítőben nevezhettek. A Millennium térről induló verseny előtt Csótó Rita vezetésével rövid bemelegítőt tartottak, majd a rajt után a kb. 1,2 küométe- res távot megtevő mezőny a városháza mellett kijelölt helyen ért célba. Az esemény házigazdája Ná- dasdi Péter alpolgármester volt, a futókat Pataky Károly polgármester köszöntötte. A város első embere - az elmúlt évektől eltérően - most nem teljesítette a távot. Mint mondta, eredetileg a gyerekeivel futott volna, de mivel egyikük megbetegedett, nem vágott neki. A hagyományteremtő céllal először 2015-ben megszervezett eseményt a városon kívül most is helyi vállalkozók, önkormányzati képviselők és magánszemélyek támogatták. A szervezők a 0,5 és 1 eurós nevezési díj fejében kísérőprogramokról is gondoskodtak, és azok a gyerekek, akik neveztek a versenybe, ajándékot kaptak. A 3. Mikulás-futás után a városi művelődési központ nagytermében, a Királyhelmeci Haj dók Géza Csemadok Alapszervezet szervezésében adventi koncertet tartottak. Havasi József vezényletével fellépett a kassai Csermely Kórus és a szepsi Vox Columbellae Kórus, valamint a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai és a helyi színjátszó csoport tagjai. (íz) Húsz kisiskolás vesz részt a programban (Képarchívum) Itáliai mester ecsetvonásai a templom falán A templom keletkezését 1330 tájára teszik a kutatók (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN A Morda hegy oldalában, a Búr patak mellé telepedett község fölé magasodva áll egy kivételesen szép templom. Bent páratlan szépségű freskók, olasz mesterek műnkéi. Szézd község templomét Szent Miklósnak szentelték. A templom keletkezését 1330 tájára teszik a kutatók, de azt megelőzően is állt már itt szakrális épület, az egyik forrás szerint a vizitációs jegyzőkönyvek már 1115-ben, 1200-ban és 1222-ben is jegyzik Százd templomépületét. Azok a régi idők A Szent Norbert alapította premontrei rend még a 13. század elején rendházat épített itt, a Morda hegy oldalában. A falu első említése is ebből az időszakból való, 1261-ben a terra Zazd nevet jegyezték fel. Jelentése a százas számhoz, valószínűleg birtokmérethez vagy a léptékhez kapcsolható. A premontrei atyák valószínűleg a közeli, 1237-ben alapított ipolysági kolostorból kerültek ide, a Búr patak völgyébe. Egykori lakhelyük nyomait a 19. században elvégzett tereprendezési és templomfelújítási munkálatokkor találták meg, a mai templomtól északkeleti irányba elterülő, mintegy egyhektárnyi területen lehetett a kolostor, melynek temploma, ez a kora gótikus kis műremek figyelmet érdemel. Elsősorban azért, mert rendkívül jó állapotban megmaradtak a kora gótikára jellemző egyenes záródású szentélyen a keskeny, szinte lőrésszerű boltíves apró ablakok, a déli oldal egykori gót stílusú íves bejárata, a benti diadalív csúcsíves formája, valamint a stílusra jellemző tám- pillérek a kvadratikus alaprajzú épületrészek sarkain. De azért is, mert egy ritka jelenség nyomait őrizték meg a templom falai, mégpedig egy megkezdett, ám be nem fejezett freskó kifestését, amelyet valamikor a 14. század hetvenes éveiben kezdett el egy nagy tehetségű, egyedi vonalkezelésű és magas színvonalon dolgozó templomfestő itáliai művész. A diadalív tizenkét apostola és Krisztus arca, valamint Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának ábrázolása mellett a déli falon előrajzolt freskók nyomát tárták fel, sajnos azt már soha nem tudjuk meg, miért nem fejezte be ezt a munkát az itáliai mester. Ki festhette a freskókat? Máig megválaszolatlan a kérdés, hogy ki festette a százdi templom faliképéit. A korábbi kutatások azt feltételezték, hogy a firenzei Nicola di Tomasso, az esztergomi várkápolna freskófestőjének keze munkáját őrzi a templom. Egy másik feltételezés szerint bizonyos Masolino, a híres Giovanni Di Milano nevű mester tanítványa készíthette a képeket. A legújabb művészettörténeti elmélet szerint azonban a százdi templomTájoló Százd községbe a Léva és Párkány közti 564-es úton lehet eljutni, a templom a 48,068/18,796 GPS- koordinátánál, a falu közepén található. bán fennmaradt freskók még az esztergomi várkápolnában található falfestményeknél is mesteribb ecsetkezeléssel, szebb és pontosabb ábrázolásmóddal készültek. A szakemberek hajlanak arra, hogy a mester Lombardiából származik, ahol a százdihoz hasonló díszítésű falfestmények találhatók a vidék több templomában, de a festő nevét egyelőre nem sikerült azonosítani. A freskók megrendelőjének nevét azonban talán mégis meg lehetne határozni. Károly Róbert bizonyos vallon származású Gekmin vagy másképpen Gyekmen mester udvari gyógyszerészének adományozta ugyanis Százdot, a tudós férfiú később Nagy Lajost is szolgálta. Birtokutódja pedig Gekmin fiának, Lászlónak a halála után egy Szerecsen Jakab nevű férfi volt, aki előbb szintén udvari gyógyszerész volt, majd a király bizalmát élvezve elnyerte a kamarais- páni rangot, és ő az, aki arról híres, hogy rendkívüli befolyása révén Nagy Lajos uralkodásának idején a királyi pénzverde a magyar pénzverés történetében egyedülálló szerecsenfej es dénárt vert, királyi engedéllyel. Szerecsen Jakabot a források itáliai, padovai származásúként jelölik, úgyhogy a lombardiai festő ide- rendelése és megbízása a templom kifestésével logikus lehet. Azt sem lehet kizárni, hogy Szerecsen Jakab, a templom donátora Százdon lehet eltemetve. A ritka szép kis templom felújítás alatt áll, de szolgálja a közösséget, és remélhetőleg hamarosan eredeti szépségében fog pompázni.
