Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-20 / 292. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA www.ujszo.com | 2017. december20. 115 Új tanulásszervezési módszert vezetnek be LECZO ZOLTÁN Bemutatták azt az oktatási projektet, amelynek megvalósítását nemzsti ós európai uniós támogatásokból fedezik. Szabó Ferdinánd, a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója elmondta, a Komplex Instrukciós Program (KIP) keretében megvalósított csoportfoglalkozásokat Szlovákiában az elkövetkező két tanévben két helyen, náluk és az ógyallai Feszty Arpád Alapiskolában és Óvodában fogják alkalmazni. Partnereikkel közösen a budapesti Digitális Esélyegyenlőség Alapítvánnyal, valamint a Komáromi Rotary Clubbal 460 524 eurós pályázatot nyertek el. Ebből a pénzből a fö- pályázó királyhelmeci alapiskolában 117 811 euró felhasználásával és a helyi pedagógusok részvételével alkalmazzák a következő két tanévben az instrukciós programot, de tananyagfejlesztésre, eszközvásárlásra, tankönyvek írására és egyéb segédanyagok létrehozására, valamint szakmai találkozók szervezésére is lehetőség lesz. A rendezvényen Berta István, az iskola pedagógusa számolt be a KIP on Leaming projekt részleteiről, majd kolléganője, Majer Tímea tartott előadást az általa már autodidakta módon korábban is alkalmazott Komplex Információs Programról. A KIP olyan speciális kooperatív É K 1 Két tanév van a pályázat megvalósítására, ám az iskola vállalta, hogy az ezt követő három évben is alkalmazni fogja az új módszert (A szerző felvétele) tanulási eljárás, mely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony nevelését tűzte ki céljául. Eredetileg a San Franciscó-i Stanford Egyetemen fejlesztették ki, Magyar- országon pedig a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola alakította a helyi viszonyokhoz. A KIP az alkalmazott speciális technika révén, sikerélményeken keresztül igyekszik javítani a tanuláshoz való viszonyt. Mindezt olyan sokrétű csoportmunkára építő foglalkozások előkészítésével valósítja meg, melyek a gyerekeket közös gondolkodásra és kreatív munkára késztetik, a tanárnak pedig szellemi kihívást jelent a feladatok, témák kitalálása, előkészítése. A csoportokat egyébként mindig úgy kell összeállítani, hogy abban különböző képességű gyerekek legyenek, akik egymás képességeire támaszkodva és egymásra utalva közösen gyakorlatias feladatokat oldanak meg. Nádasdi Péter alpolgármester elmondta, a település vezetése minden lehetséges módon támogatja a magyar alapiskola programjának megvalósítását és minél szélesebb körben való bevezetését. A város nemcsak a pályázat 5 százalékos önrészét vállalta át, hanem az utófinanszírozott projekthez szükséges pénzt is teljes egészében az iskola rendelkezésére bocsátja. Három városban rendezték meg a 6. LitFestet NÉMETI RÓBERT Idón a keleti országrósz három városában szerveztók meg a kortárs ós klasszikus irodalmi alkotásokat bemutató LitFest magyar nemzetiségi irodalmi műhelyt. Az első állomás Királyhelme- cen volt november 29-én, a gimnázium épületében, egy rendhagyó irodalmi est keretében. A szepsi program három irodalmi alkotásra alapozó workshop volt, amelyet a helyi alapiskola és a gimnázium diákjainak szervezett a Fecsó Pál Polgári Társulás. „Kassán a magyarországi Czinki Ferenc és Gráf Dóra, valamint a pozsonyi Bogyó Noémi beszélgetett az irodalomról Juhász Katalin költő, újságíró és ifjabb Havasi Péter színész vezetésével. A beszélgetés után zenés irodalmi est következett, amelyen fellépett a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola KGSZT irodalmi színpada, valamint a királyhelmeci gimnázium Sycorax irodalmi csoportja. A programban irodalmi átiratok, önálló irodalmi alkotások, megzenésített versek és vi- deoprojekciók szerepeltek” - nyilatkozta lapunknak Fecsó Yvett, a LitFest szervezője. Hozzátette, az est harmadik részében kiállítás nyílt és irodalmi alkotások alapján készült képzőművészeti alkotásokat mutattak be. Az irodalom kedvelőivel Forgács Miklós szerző, dramaturg, Gráf Dóra budapesti költő és Lovas Enikő színházi publicista beszélgetett. Szepsiben kreatív műhelyfoglalkozást tartottak, a diákok három verssel ismerkedhettek meg. A megzenésített változatokat Viszlai Tibor gitárművész, pedagógus adta elő. A program vezetője Fecsó Szilárd képzőművész, pedagógus volt (Fecsó Yvett felvétele) A diákok egy része képzőművészeti foglalkozás keretében Arany János Családi kör című versét dolgozta fel, egy másik csoport pedig élőképeket alkotott a vers egy kiválasztott része alapján. A rendezvényen készült fotókat és alkotásokat Kassán is bemutatják. 800 óve lett Palást a Palásthyakó SZÁSZI ZOLTÁN Ki ne ismernó a Középső Ipoly mente egyik legnagyobb egyházi iskoláját, a Palásthy Pál püspökről elnevezettet? Ez az iskola a vidóket 1217-ben birtokba kapott Palásthy család 17. századi leszármazottja, bizonyos Palásthy Ferenc tábornok építtette kastélyában volt. Kát patak összefolyása fölé emelkedve uralja a tájat a pompás épület. Hogy kerek nyolcszáz éve birtokos a nagyközségben a Palásthy család, az a falu neves templomépítője, a magas egyházi posztra jutott Palásthy Pál püspök állításán alapszik. Hogy igaza van-e, nem lehet tudni, mert okirat nem maradt fenn ilyen adattal. Az ősi birtokosok A püspök szerint II. András király szentföldi hadjáratán bizonyos Bors nevű úr a vitézségéért birtokadományt kapott, mégpedig a Hont megyében lévő terra Palast birtokot. Az viszont tény, hogy 1156-ban Plast falu tizedszedési jogát az esztergomi érsek átengedte az esztergomi káptalannak, ez az első hiteles írásos említése a falunak. Az is tény, hogy e helyen, ahol a Litava vagy más nevén a Csábrág patak torkollik bele a Korpona folyócska vizébe, az első írásos említéseknél sokkal korábban éltek már emberek. Egy 2008-as régészeti terepbejárás szerint Palást Lenföld és Tulipánka nevű dűlőin csiszolt kőkorszaki leletanyag kerüli elő, s szintén ezeken a helyeken szórványos bronzkori cserép leletanyag is, amelyet a korai római és germán kor edénytöredékei követnek. A vidék, mint a Selmeci hegység elővéd- j e, már a honfoglaláskor is lakott volt, az újkorban pedig afféle ütközőzóna volt a bányavárosokat védő keresztény hadak és a szécsényi szandzsák- ságban basáskodó oszmán sereg közt. A vidék életét bő száz évig meghatározó legnagyobb tragikus történelmi esemény, az 1552-ben lezajlott palásti csata is itt zajlott le. A híresen szóp kastóly Palást történelmi magját egykor - egy 1281 -es bejegyzés szerint - egy erődített udvarház alkotta, amely ott állt a falu fölötti keleti oldalon, valahol a mai régi magtár épülete elődjeként. Egykor maga a falu is három részre oszlott, Alsó-, Közép- és Felsőpalástra, lakossági elosztásban valószínűleg nemesi, jobbágyi és szabad paraszti részek lehettek ezek. A jól védhető dombháton álltak a nemesi udvarházak, ott volt - ahol ma is - a régi templom és az azt körbevevő temető, amelybe Csak mutatóban maradt egy darabka a barokk kertből (Szászi Fanni felvétele) Tájoló Palást község a Nagykürtös és Érsekújvár közti 75-ös út mellettfekszik. egészen 1778-ig temetkeztek. A településközpont domináns épülete a Palásthy-kastély, amelyet Palásthy Ferenc császári tábornok építtetett, és 1730-ban költözött falai közé a palásti és keszihóci előnevet használó, Hont megye életében jelentős szerepet játszó család. Az U alakú, észak-déli tájolású, hosszú homlokzatú, dél felé tizenhárom ablaktengelyre osztott, emeletes, szobordíszes timpanonos, címerdíszes ri- zalitos, pazar kivitelezésű főúri lakhelyből kialakított épületben iskola működik. A kastély földszinti belső terei boltívesek, az emeletiek egyenes födéműek, egykori kápolnája is díszes kivitelezésű, sajnos régi oltára elkallódott. Az egész kastély az érett, 18. század eleji barokkra jellemző robusztus alapokon nyugszik, ám szépségét a 19. századi klasszicista és az ezt követő copf építészeti stílus jegyei adják. Az épületkomplexum rendkívül jó állapotban, szemmel láthatóan jó gazda kezében van. Sajnos észak felől maga a kastély már alig látható a későbbi beépítésektől. Pedig még a kastély központi tömbjét egykor körülvevő, a régi leírások szerint majdnem hathektámyi barokk kerttől elválasztó, kis toronnyal díszített védőfal is megmaradt. Igaz, most már fásszínekkel, tyúkólakkal eltakarva. Ami viszont kifejezetten érdekessé és látványossá teszi Palást kastélyát, az a déli oldal, ahol egy vaskos kőfal a kastélydombot hivatott megtámasztani, s ebben a falban, néhány szépen faragott ajtó mögött borospincék nyílnak, s nyúlnak be egészen az épület alá. Dél felől nézve még mindig érezni a kastély monumentalitását egyszersmind könnyedségét. Az egész vidéket uralja.
