Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-05 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. december 5. KOZELET 3 160 km/h-val csábítja az utasokat a vasút ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gyorsabb menetidő, több új járat, kényelmesebb utazás - ezzel próbál minél több ügyfelet visszaszerezni a Szlovák Vasúttársaság, amely tegnap mutatta be az új, december 10-étől érvényes menetrendjét. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) nem titkolt célja, hogy minél több utast csalogasson vissza a vonatokba, ezért vasárnaptól nem csupán a menetrend változik, hanem több olyan újítást is bevezetnek, amelyeknek köszönhetően nőhetne az utasok száma. A leglátványosabb változás a sebesség növelése a kiemelt vonalakon. Pozsony és Puhó között a gyorsvonatok - a legutóbbi, öt évig tartó, 245 millió euróba kerülő felújításnak köszönhetően - vasárnaptól már 160 kilométer/órás sebességgel közlekednek, aminek köszönhetően Pozsonyból Zsolnára 15 perccel gyorsabban juthatunk el. 15 perc mínusz A változás az összes, R 6XX jelzésű gyorsvonatot és az RR 7XX jelzésű regionális gyorsok többségét érinti, amelyek Pozsony és Zsolna között közlekednek. Míg jelenleg Pozsonyból Zsolnára 2 óra 46 perc alatt juthatunk el, az új menetrend szerint már 2 óra 31 perc alatt. „Ez az egyik módja annak, hogy a lehető legtöbb utast csalogassuk vissza a vasúthoz” - nyilatkozta Filip Hlubocký, a Szlovák Vasúttársaság vezérigazgatója. Az említett szakaszon több munkálattal is végeztek, ami szintén csökkenti a menetidőt. Pozsonyból Kassára így már a lassabb InterCity- vonatokkal (IC) is 4 óra 54 perc alatt eljuthatunk. Budapestre gyorsabban A Prága-Pozsony-Budapest vonalon az elkövetkező időszakban is nyolc pár EuroCity (EC) vonat jár. Az újdonság, hogy ezek Budapesten már nem a Keleti, hanem a Nyugati pályaudvarra futnak be, aminek köszönhetően Pozsonyból Budapestre 2 óra 26 perc alatt, 16 perccel gyorsabban juthatunk el, mint eddig. Az ezen a vonalon közlekedő vonatok Metropolitan néven közlekednek majd. Plusz 1,5 millió km A vonatok jövőre azonban nem csupán gyorsabban, hanem sűrűbben is járnak majd. A Szlovák Vasúttársaság 2018-ra 1,5 millió vonatkilométerrel többet rendelt a közlekedési tárcától az ideinél. „Több új járatot is szeretnénk indítani” - indokolta a döntésüket Karol Martinček, a ZSSK kereskedelmi részlegének a vezetője. Szerinte elsősorban a Pozsony környéki járatokat, valamint a Pozsony-Zsolna és Pozsony-Eperjes vonalat szeretnék erősíteni. Ehhez azonban 6-7 millió euróval nagyobb támogatásra lesz szükségük az államtól. A tervek szerint 2018. március 4-étől új regionális gyorsok járnak majd a Pozsony és Zsolna közötti szakaszon. Ennek köszönhetően munkanapokon óránként indítanak gyorsvonatot ezen a szakaszon. Kassa-Bócs Új gyorsvonatokat iktatnak majd be azonban a Kassa és Poprád közötti szakaszon is. Újdonságnak számít, hogy a Kassáról Bécsbe utazóknak nem kell majd átszállni- uk Pozsonyban, közvetlenül is eljuthatnak az osztrák fővárosba, a két „A modernebb vasútvonalaknak köszönhetően jóval kényelmesebb és biztonságosabb utazást biztosíthatunk." Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter város közötti menetidő így 6 óra 12 percre csökken. 2018. június 10- étől gyakrabban indítanak járatokat Pozsonyból Nagyszombat, Szene, Rajka és Bécs irányába is. Közvetlen járat lesz a Komá- rom-Nyitra vonalon is, a két város között ingázó diákoknak így majd nem kell átszállniuk Érsekújvárban. „A modernebb vasútvonalaknak köszönhetően jóval kényelmesebb és biztonságosabb utazást biztosíthatunk. Reméljük, hogy ezt az utasok is értékelik majd, és minél többen váltják le az autójukat a környezetbarát vasúti közlekedésre” - nyilatkozta Érsek Árpád közlekedési miniszter. Szerinte a szaktárca az elkövetkező időszakban mindent megtesz annak érdekében, hogy még több szakaszon indíthassanak új járatokat, (mi, TASR) 25 év elteltével is hiányzik a népszavazás a szétválásról LAJOS P. JÁNOS Tovóbbra is a Csehszlovák Köztársaság 1918-as létrejötte az egyik legpozitívabbnak tartott történelmi esemény az utóbbi 100 évben mind Szlovákia, mind Csehország lakossága körében. Csehszlovákia szétválását mindkát országban inkább negatívan értékelik. Pozsony. Közös felmérésben vizsgálta az IVÓ társadalomkutató intézet és a cseh tudományos akadémia szociológiai intézete (SOU AV ČR) a két ország lakosságának véleményét az elmúlt 100 év 5 legfontosabb történelmi eseményével kapcsolatban. „A két ország lakosságának sok kérdésben hasonló a véleménye, de több eltérést is tapasztaltunk” - ismertette az eredményeket Zora Bútorová, az IVÓ munkatársa. Mindkét országban Csehszlovákia 1918-as megalakulását és az 1989-es bársonyos forradalmat tartják a legtöbben pozitív előjelű eseménynek, de nem azonos arányban. Csehországban magasan vezet az ország megalakulása, a lakosság több mint négyötöde értékeli pozitívan ezt az eseményt. A támogatók aránya magas Szlovákiában is, de a 68% jelentősen elmarad a csehországi 83 százaléktól. A bársonyos forradalom megítélése is jobb Csehországban mint nálunk, de az 1989-es forradalmat Csehszlovákia megalakulásához képest mindkét országban kevesebben tartják pozitívnak. A csehek és a szlovákok több mint kétharmada úgy véli, hogy Csehszlovákia népszavazás nélküli felosztása hiba volt. Ami eltér Aránybeli eltérések mellett vannak azonban trendbeli eltérések is. „Különbség a két állam között az is, hogy míg Csehországban az 5 vizsgált esemény értékelése javult vagy stagnált, addig Szlovákiában mindegyiké romlott” - tájékoztatott Bútorová. A legkevésbé pozitívan értékelt esemény mindkét országban Csehszlovákia 1992-es szétválása - mintegy 40 százalék tartja ezt pozitív eseménynek. Ezt 5 évvel ezelőtt még a lakosság 45 százaléka jó vagy inkább jó eseménynek tartotta, idén azonban már csak 40 százalék vélekedett így. Ezzel szemben a két önálló állam létrejöttét mindkét országban a lakosság több mint fele pozitívan értékeli. Bútorová szerint a különbség azzal magyarázható, hogy ebben már benne vannak az azóta elért eredmények is. Fájó hiány Mindkét országban nagyon sok embernek még mindig fáj, hogy az A történelmi fordulópontok értékelése* Csehszlovákia megalakulása (1918) 83 83 71 68 A bársonyos forradalom (1989) 63 67 64 53 Belépés az Európai Unióba (2004) 38 44 59 53 Az önálló állam létrejötte (1993) 46 53 58 51 Csehszlovákia felosztása (1992) 38 42 45 40 * hetes skálán az 1-3-as értékelést (jó, hogy megtörtént) adók aránya » Forrás: IVÓ, SOÚ AV ČR, CWM, Focus Szlovákia 2012 I 2017 Csehország 2012 I 2017 ország szétválásáról nem kérdezték meg őket, a politikusok döntöttek helyettük. „Mind a csehek, mind a szlovákok több mint kétharmada úgy véli, hogy Csehszlovákia népszavazás nélküli felosztása hiba volt” - magyarázza Bútorová. Ezt a lépést azok is hibának tartják, akik különben egyetértenek a közös állam szétválasztásával: Csehországban a szétválást támogatók 50, Szlovákiában pedig 48 százaléka szerint népszavazást kellett volna rendezni a témában. A megosztó unió A legnagyobb különbség a két , ország lakossága között az uniós csatlakozás megítélésében van. Míg Szlovákiában a lakosság 54 százaléka tartja ezt pozitív döntésnek, addig Csehországban mindössze 44% a támogatók aránya. Még nagyobb a különbség a két ország közt, ha a folyamatokat nézzük: Csehországban 3 8 százalékról erősödött fel a támogatók aránya, míg Szlovákiában 59 százalékról csökkent. VLAKOVÝ CESTOVNÝ PORIADOK 2017/2018 DEN N I K SME ÚJ szó Korzár Új vasúti menetrend! December 6-án keresse az újságárusoknál! ÚJ szó Félig telt. Modernebb és gyorsabb vonatokkal csábítja az utasokat a vasút. (Gábriel Kuchta illusztrációs felvétele)
