Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-30 / 299. szám, szombat

Dudás Tamás a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem docense A szlovák gazdaság idei teljesít­ményére nem lehet különösebb panaszunk. Azok a mutatók, amelyeknek növekedniük kell, növekedtek, amelyeknek csökken­niük kell, csökkentek. Az év hazai legfontosabb történése a munka­erőpiac helyzetének alakulása: a rekordokat döntögető alacsony munkanélküliségnek köszönhető­en lassan kezd elfogyni a gazdaság­ban bevethető munkaerő. A még rendelkezésre álló munkanélküliek nagy része alulképzett és kevéssé mobilis. A nagy külföldi válla­latok külföldi vendégmunkások behozatalával próbálják orvosolni munkaerő-problémáikat, de ez a megoldás a szociális feszültségek növekedéséhez is vezet. Az elkö­vetkező évek egyik legfontosabb feladata ezért a tartósan munka- nélküliek mozgósítása, mert el­Ilyen volt 2017 Donald Trump első éve, növekvő gazdasági mutatók Európában és idehaza, Orbán Viktor további erősödése. 2016 végén a populizmus térnyerése tűnt az egyik legnagyobb veszélynek az új évben, ám az események több alkalommal váratlan fordulatot vettek. Elemzőket, publicistákat, közéleti szereplőket kérdeztünk, melyek voltak szerintük 2017 legfontosabb eseményei. gondolkodtató, hogy könnyebb Nyugat-Szlovákiába munkaerőt behozni Szerbiából, mint Rima­szombatból. Nemzetközi szinten a 2017-es év a kriptovalutákról szólt. Olyan neveket tanultunk meg, mint a Bitcoin, Litecoin, Ethereum vagy ZCash. A Bitcoin szárnyalása egyre több befektetőt vonz, és ma már a New York-i tőzsdén is lehet a Bitcoin árfolyamának alakulására spekulálni. Gazdasági és befekte­tői körökben nagy viták folynak a kriptovalutákról. Egyesek sze­rint a Bitcoin az évszázad átverése, mások a pénzügyi piacok jövőjét látják benne. Mindenesetre tény, hogy a Bitcoin mára egyfajta vir­tuális arany szerepét kezdi betölte­ni - fizetőeszköznek nem annyira alkalmas, de befektetésként képes nagy nyereséget termelni. A többi egyelőre a jövő zenéje. A világgazdaság legnagyobb kocká­zata 2017-ben kétségkívül Donald Trump volt. Szabadkereskedelem­ellenes kirohanásai, a nemzetközi klímaegyezmény felrúgása és meg- gondoladan világpolitikai lépései mind-mind bizonytalanságot nö­velő tényezők. A mai bonyolult politikai és gazdasági konfliktu­sokban egy józan és nemzetközi együttműködésre hajlamos USA- ra van szükség, de sajnos ezek közül egyik sem tartozik Donald Trump fő jellemzői közé. Lukács Zsolt képzőművész, illusztrátor 2017. január 20-án beiktatták az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét. Donald Trump megren­dítő választási győzelmét egy ki­sebb, adatelemezéssel foglalkozó cég vállalta magára, név szerint a Cambridge Analytica. A cég brit gyökerekkel rendelkezik, korábbi híres teljesítményük a brexit siker­re vitele volt. Egyeden kis cég két nagyhatalom választási rendszerébe csapott bele ugyanazzal a bunkós­bottal. A bunkósbot működési elve az adatmodellezés, a pszichográfia, valamint a pszichometria. Az alapanyag pedig a big data. Erős anyagról van szó. Hiába tiltakozott később az érintett országok lakos­ságának jelentős része a választási eredmények ellen, nem sokra men­tek. A big data embert győz. 2017 megmutatta, hogy az adat­elemezés a lelkes amatőrök kezé­ben is képes pusztítani. Halladan népszerűségre tett szert a laposföld- elmélet. Ki tudja, pontosan ho­gyan kezdődött? Talán valahol, egy távoli kisközségben egy alacsony költségvetésű, de annál eltökéltebb kutatócsoport otthoni körülmé­nyek között méréseket végzett, és arra az eredményre jutott, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem lapos. Vagy egy geográfiát gyűlölő tiné­dzser csínytevése volt? A laposföld- konteó mindenesetre felkerült az internetre, és elkezdte diadalme­netét. Az internetfelhasználók szo­kásait elemző algoritmusoknak kö­szönhetően rohamos terjedésnek indult az eszme az arra fogékony fogyasztók körében. Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus A fejlődés útjai című könyvében írja, hogy téves az a meggyőződés, hogy gondolataink és tetteink urai vagyunk. „Az álta­lunk létrehozott információ önálló életet él, létezése olykor szimbio­tikusán, máskor parazitaszerűen kapcsolódik hozzánk.” Parazitaszerű kapcsolódás tanúi vagyunk. A laposföldelmélet be­épülése a közgondolkodásba nem egyéb, mint az internetes oldalak buta algoritmusainak lázadása a földrajztudományok és a józan ész ellen. Volt egy nagy filmélmény is az idén, bemutatták David Lynch és Mark Frost Twin Peaks - The Return című filmsorozatát, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom