Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-29 / 298. szám, péntek

1011 KULTÚRA 2017. december 29.1| www.ujszo.com Kiket gyászolt a világ? Emmanuelle Riva (89) - fran­cia színésznő, 1959-ben vált világhírűvé Alain Resnais film­jével, a Szerelmem, Hirosimá­val, pályája végén, 2012-ben pedig Michael Haneke Szerelem című filmjében nyújtott emlé­kezetes alakítást. Chuck Berry (90) - amerikai gitáros, énekes, a rock and roll egyik „feltalálója”, az első fe­kete előadóművész, akinek si­került betörnie a rádiókba és ez­zel a könnyűzene piacára. Jevgenyij Jevtusenko (84) - szovjet-orosz költő, a hatvanas­hetvenes évek költőnemzedé- kének emblematikus alakja, akinek hazájában közel 150 kö­tete jelent meg. Robert M. Pirsig (88) - A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus re­gény szerzője. A 1974-ben megjelent könyv gyorsan kult- státuszt vívott ki magának, és évtizedekre bestsellerré vált. Jonathan Demme (73) - Oscar- díjas amerikai filmrendező, producer, a legismertebb filmje A bárányok hallgatnak (1991), valamint a Philadelphia (1993). Roger Moore (89) - brit szí­nész, James Bond egykori ala­kítója. Az Angyal című tévéso­rozat tette világhírűvé, később a Minden lében két kanál című krimisorozat egyik főszereplő­jeként Tony Curtisszel alkotott felejthetetlen párost. Chris Cornell (52) - amerikai rockénekes, dalszerző. A 90-es évek elején, a grunge egyik fon­tos zenekaraként befutott Soundgarden frontembere volt, amit 2002-től másik sikeres együttese, az Audioslave köve­tett. A zenész öngyilkos lett. Chester Bennington (41) - amerikai rockénekes, Cornell közeli barátja szintén önkezével vetett véget életének. Zenekara, a Lin-kin Park már első albu­mával (Hybrid Theory, 2000) világhírű lett, azóta összesen 60 millió lemezt adtak el. Martin Landau (89) - amerikai színész. A híres Actors Studio hallgatója volt, ahol később maga is tanított, diákjai között volt Jack Nicholson és Anjelica Houston. Tim Burton Ed Wood című film­jében Lugosi Béla megformálá­sáért Oscar-díjat kapott. Johnny Hallyday (74) - francia rockénekes, színész. „A francia Elvisként” is emlegették. Nép­szerűsége hazájában öt évtizedig volt töretlen, csaknem műiden évbenjelent meg lemeze, stú­dióalbuma vagy koncertváloga­tása. Még 2005-ben is vezette a legjobban kereső francia éneke­sek listáját. Világszerte több mint 100 millió lemezét adták el. Fats Domino (89) - amerikai énekes, zongorista és dalszerző. A New Orleans-i rhythm and bluest ültette át a rock and roll világába. Több mint 110 millió hanglemezt adott el. Az első 10 zenész között volt, akik helyet kaptak a Rock and Roll Halha­tatlanok Csarnokában. David Cassidy (67) - amerikai énekes, zenész, színész. A The Partridge Family című tévéso­rozat főszereplőjeként lett a hetvenes évektinédzsersztáija. Világszerte több mint 30 millió lemezt adott el, többször jelölték Grammy-díjra. Akiktől 2017-ben búcsúztunk Elmentek filmrendező-óriások, eltemettük a nemzet színészét és a legendás énekest ÖSSZEFOGLALÓ 2017-ben is nagy művészeket gyászolt a magyar kultúra. Olyan alkotó- is előadó- művészek távoztak közülünk, akik nemcsak vitathatatlan szakmai teljesítményükkel, hanem személyiségükkel, erkölcsi tekintélyükkel, minden megnyilvánulásukkal és értékítéletükkel kisugároztak a korukra. Halhatatlan életművet hagytak ránk. Berak Kati színművész Február 26-án, életének 87. évé- j ben, hosszan tartó betegség után el­hunyt Berek Katalin érdemes és ki- váló művész, a nemzet színésze, aki j több mint hetven évig állt színpadon. Legendás generáció tagja volt: a Szí­niakadémián Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. A Nemzeti Színházban tizennyolc évig játszott; 1970-ben az állandó megújulásra tö- j rekvő szülésznő egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kol- I tógáinak többsége a főiskoláról fris- j sen kikerült fiatal színész vagy ama- j tőr volt. Nagy lelkesedéssel vett részt : a színház formai megújulásokat ke­reső művészi programjában, a ma- : gyár alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. 1985-től Győrbe szerződött, ahol elhalmozták szere- i pekkel, minden műfajban kipróbál- i háttá magát. Még a Csárdáskirálynő Cecíliáját is eljátszhatta, Madách ! Tragédiájában nő létére ő volt Luci­fer. A kecskeméti Katona József Színházban Orbánná parádés szere­pét játszhatta el Örkény Macskajáték című drámájában. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan : érvényesült, gyakran mondott ver- seket, József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. Több film- : ben is Játszott, például Mészáros Márta Örökbefogadás című drámá­jában, amely 1975-ben elnyerte a Berlinale fődíját. Kovács András rendező Március 11-én elhunyt Kovács ; András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész. Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadal- ; mi visszhangot kiváltó Nehéz embe- ; rek tette. A nemzeti önismeret űánti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a j Hideg napok, amely az 1942-es új­vidéki vérengzést elkövető, magukat a „parancsra tettem” érvvel mente­gető kisemberek felelősségét vizs­gálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott. Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erköl­csi alapokon nyugvó magatartás- minták közti feszültségekkel foglal- kozott. 1978-ban Madaras József fő- ; szereplésével készült a Ménesgazda, i a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, ; amely nyíltan beszélt az ötvenes 7 évekről. 1983-ban Kiss Mari és i Cserhalmi György főszereplésével j forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály : feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser Berek Kati, a nemzet színésze Aradszky László táncdalénekes Makk Károly rendező, a nemzet művésze (Somogyi Tibor felvétele) 1993-ban készült. A kilencvenes évektől már csak dokumentumfil­meket készített a televízió számára. Jókai Anna író Életének 85. évében június 5-én meghalt Jókai Anna Kossuth Nagy­díjas és Kossuth-díjas űó, a nemzet művésze. Nagy sikert aratott Sze­gény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, fi­lozófiai mélységű, az öregedés, az el­múlás problematikáját újszerű mó­don megközelítő Ne féljetek című re­génye is. A legismertebb művei közé tartozik a Mindhalálig és a Jákob laj­torjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították. Át­világítás című önéletrajzi regényében élete mérlegét vonta meg. Sokrétű munkásságáért - szívesen vett részt a közéletben - szinte minden elisme­rést megkapott. Schubert Éva színművész Július 11-én 86 éves korában el­hunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész. Több műit harminc filmben szerepelt, számos tévéjátékban láthatta a közönség, a 90-es években hétről hétre ott volt a képernyőn a Szomszédok című so­rozatban. Játszott a Linda című bűnügyi filmsorozatban, de Zsurzs Éva tévéfilmjében, a Szabó Magda műve alapján készült Abigélben is. Összetéveszthetetlen hangját mese­figuráknak is kölcsönözte, egyebek mellett Lukréciának a Frakk, a macs­kák réme című rajzfilmsorozatban. Makk Károly rendező Augusztus 30-án 92. életévében hunyt el Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvűó, a Szlovákiai magyar veszteségeink Csendes László Jászai Mari-díjas színművész, rendező március 20-án életének 73. évében hunyt el. OzogányErnő tudományos szakíró, tudomány-és technikatörté­nész augusztus 2-án hatvanhatéves korában távozott. Mács József, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja augusztus 31-én életének87. évében hunytéi. Pspp Sándor, a Szlovák Rádió Magyar Adása, majd a Pátria rádió egykori főszerkesztője október 12-én 61 éves korában halt meg. Benkő Gáza színész, rendező november 19-én 48 éves korában tragikus hirtelenséggel távozott. Duka Zólyomi Emese karnagy, muzikológus, a felvidéki kórusmoz- galöm egyik meghatározó személyisége életének 73. évében de­cember 4-én hunytéi. nemzet művésze. 1954-ben első rendezésével, a Liliomfival halha­tatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. A következő években forgatott sikeres közönség­filmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lé­lektani drámát is (Ház a sziklák alatt). Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyűe erős irodalmi alko­tásokból dolgozott. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása. A film 1971-ben Cannes- ban elnyerte a zsűri díját, és a 12 leg­jobb magyar film közé is beválasz­tották. A cannes-i filmfesztiválra egyébként összesen hat filmjét - Li- liomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézűat - hívták meg az Aranypálmáért folyó versenybe. Formanyelvi bravúr volt az Örkény- kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is je­löltek; hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltoza­ta. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című re­gényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők kö­zött beszélt az 1956 utáni megtorlá­sokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrá­zolt. Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990- ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998- ban amerikai-magyar koprodukció­ban készült A játékos. 2003-ban ren­dezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutat­ták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített így, ahogy vagytok című politikai krimijét. Nepp József rendező Október 6-án életének 84. évében elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező. Első műve, a Szenvedély című rajz­film szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúra­stílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmso­rozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szü­lőatyja. A Mézga család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt - nem véletlenül neve­zik őt a magyar animáció mindene­sének. Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társ-forgatókönyvűója. Aradszky László ónekss Életének 83. évében október 8-án elhunyt Aradszky László, a 60-as évek egyik legnépszerűbb sztárelő­adója. A hatvanas években minden nagy fesztiválon döntős volt. 1966- ban a Made in Hungary című ver­senyben győzött az Isten vétód, édes Piroskámmal (ez a szám lett Ma­gyarország első aranylemeze, az énekes korongjából mintegy 300 ezer példány fogyott). Az 1967-es Tánc­dalfesztiválon előadói díjat nyert. 1969-ben jelent meg első nagyleme­ze. Legnagyobb slágerei között van az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak, a Szom­szédasszony, fütyülök a lányára, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Pókháló van már az ablakon, (as.tb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom