Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-29 / 298. szám, péntek
www.ujszo.coml! 2017. december 29. KÖZELIT 3 • Július 7. Andrej Kiska államfőnek fia született, a Martin nevet kapta. • Augusztus 7. Andrej Danko házelnök egyoldalúan felmondja a koalíciós szerződést. • Augusztus 10. A rendőrség bejelenti, nem kezdeményez bűnvádi eljárást Vladimír Mečiar ellen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt. A hatóságok szerint az amnesztiák kikiáltásával összefüggő esetleges bűncselekmények már elévültek. • Augusztus 16. Landolt a pozsonyi reptéren az új szlovák kormánygép, az Airbus A-319. Ez volt 2017 a szlovákiai belpolitikában • Augusztus 17. Peter Plavčan oktatásügyi miniszter lemond posztjáról az uniós pályázati felhívás körül kirobbant botrány miatt. Robert Fico miniszterelnök szólította fel a távozásra. • Augusztus 25. A koalíciós pártok elnökei megegyeztek a koalíciós szerződés új záradékán. • Augusztus 31. A tanárok elutasították a kormány ajánlatát, mely szerint a fokozatos béremelés fejében lemondtak volna a sztrájkhoz való jogukról. A kormány ezért csak az egyszeri 6,6 százalékos béremelést fogja jóváhagyni, a teljes, 2020-ig teijedő összesen 26,25 százalékos béremelési csomagot lesöpörte az asztalról. • Augusztus 31. Az oktatásügyi tárca ideiglenes vezetésével Andrej Kiska államfő az SNS földművelésügyi miniszterét, Gabriela Matečnát bízta meg. • Szeptember 1. 25 éves a szlovák alkotmány, az ünnepélyes parlamenti ülésen a legfőbb közjogi méltóságokon kívül Rudolf Schuster és Ivan Gašparovič volt államfő is részt vett. • Szeptember 7. Nem szavazta meg a parlament a Ján Richter szociális ügyi miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ellenzék a Čistý deň reszocializációs központtal kapcsolatos botrány miatt akarta leváltani. • Szeptember 11. Robert Fico (Smer), Andrej Danko (SNS) és Bugár Béla aláúják a koalíciós szerződés záradékát. • Szeptember 11. Miroslav Laj- éák külügyminiszter lett a hivatalos eskütétel után az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának az elnöke. • Szeptember 13. Andrej Kiska államfő kinevezi az SNS jelölte új oktatásügyi minisztert, Martina Lubyovát, aki korábban a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének volt a vezetője. • Szeptember 14. A Pozsonyi Kerületi Bíróság végleg felmentette a könyvelési csalás vádja alól Szigeti Lászlót, az MKP volt oktatási miniszterét. • Szeptember 19. Daniel Lipši- cet hároméves feltételes szabadságvesztésre (ötéves próbaidővel) ítélte a Pozsonyi HL Járás- bíróság, amiért 2016 szeptemberében a fővárosban halálra gázolt egy gyalogost. • Szeptember 25. Megtartották a harmadik korrupcióellenes tüntetést a fővárosban, ismét több ezer ember vett részt a megmozduláson. Koalíciós válság Nemegyszer a szakadék szélére került a kormánykoalíció a második fél évben. A legnagyobb vitát viszont kétség kívül az idézte elő, hogy Andrej Danko, az SNS elnöke augusztus elején váratlanul felmondta a koalíciós válságot. Bár az egész konfliktus eleinte nagyon súlyosnak tűnt, végül a válságról kiderült, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a vitát ráadásul érdemi eredmény nélkül zárták le a koalíciós partnerek. Ugyan aláírtak egy záradékot, mely alapján kormányalelnöki posztot kapott az SNS a koalíciós szerződéshez, viszont a kormányprogram kibővítését mindeddig nem írták alá. Augusztus 7. Megyei választások Több okból is nevezhetjük az idei megyei választásokat az év eseményének. Elsősorban azért, mert a részvétel rekordot döntött: a 2005-ös 18,02 százalékos aránnyal szemben idén a népesség 29,95 százaléka szavazott. Ehhez nagyban hozzájárultak a Besztercebányai kerület szavazói, akik kisöpörték a megyéről a szélsőséges Marian Kotlebát és kopasz társait. Ján Lunter fölényes győzelmet aratott Besztercebányán, Kotleba csak a szavazatok 23,24 százalékát szerezte meg. Ráadásul Kotleba B terve sem vált be: 335 jelöltje közül csak ketten kerültek be a megyei ön- kormányzatokba. A választás harmadik fontos momentuma, hogy a Smer megyei szinten elveszítette dominanciáját, mert a hat megyefönökéből csak kettő maradt, öt megyében a jobboldali koalíció jelöltje nyert. Az öt magyarlakta megyében az MKP a korábbi 39 helyett 33 képviselői helyet szerzett, a Híd Plavčan gyalázatos vége A jelenlegi kormánykoalíció egyik legnagyobb botránya az oktatásügyi tárca két, egyenként mintegy 300-300 millió eurós pályázati felhívásával kapcsolatos. A botrányt a tudományos akadémia elnökének és a hazai egyetemek rektorainak nyílt levele robbantotta ki egy hónapja. Azt állították ugyanis, hogy a kutatóközpontok és az egyetemek projektjeit sorra elkaszálták az értékelők. Ellenben tudománnyal és kutatással korábban egyáltalán nem foglalkozó, alkalmazottak nélküli, minimális forgalommal működő „postafiókcégek” több millió eurós támogatásokat nyertek el. A botrányt tovább fokozta, hogy nem az adott szakterületen tevékenykedő értékelő bírált el egy-egy több millió eurós tudományos projektet. A napokban kiderült, hogy több, az SNS-hez köthető cég is sikeres volt az uniós pályázati felhíváson. Az egyik 300 millió eurós pályázati felhívást már kiértékelte a tárca, és a szerződések többségét aláírta. A másik felhívást az értékelők adatbázisával együtt törlik. S bár az egész ügy Peter Plavčan (SNS) oktatási miniszter nevéhez fűződik, ő nem látott félrelépést, posztjáról végül csak azután mondott le, hogy Robert Fico kormányfő felszólította a távozásra. Fico szerint Plavčannak azért kell távoznia, mert nem tudta megmagyarázni a botrányt. Augusztus 17. A kikényszerített kinevezés November 4. Andrej Kiska köztársasági elnök ugyan kinevezte alkotmánybírónak Jana Laššákovát, Mojmír Mamojkát és Miroslav Durist, ám tudtukra adta, hogy továbbra sem tartja őket alkalmas jelölteknek. Korábban Robert Fico kormányfő és Andrej Danko házelnök is többször felszólította, hogy válassza ki a három bírót a parlament által megválasztott jelöltek közül, ő viszont az összes jelöltet határozottan elutasította. A kinevezésre végül az Alkotmánybíróság kötelezte egy döntéssel, amelyet Kiska az egyik legrosszabb döntésnek minősített. Az államfő szerint a kinevezés körüli vita az értékek harca volt, mely arról szólt, hogyan fog kinézni az Alkotmánybíróság és mi lesz a küldetése, hogy független szerv lesz-e, vagy a politikai hatalom fogja kihasználni. „Memeritóként szolgálhat az eljövendő generációk számára, hogy milyen mélyre lehet süllyedni, ha a politikai akarat kitúrja a jogot abból a szervből, melynek az alkotmányosságot kellene védenie. Az államfő szerint az alkotmánybírák többsége igno- rálja a jogállamiság alapjait, de elnökként nem hajlandó folytatni a több mint három éve húzódó vitát, mert az szerinte csak az országnak ártana. December 14. • Október 12. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alsóbb .Szintű bíróságok ítéletét, mely szerint a szlovákiai születésű Andrej Babišt, a cseh ANO mozgalom elnökét (jelenlegi cseh kormányfő) tévesen tartották számon az egykori csehszlovák kommunista titkos- szolgálat (ŠtB) ügynökeként, egyben új eljárást rendelt el az ügyben. • Október 17. A parlament elfogadta a légkörről szóló törvény- módosítást, melynek értelmében a közmédia decembertől köteles lesz tájékoztatni a légkörszennyezésről. • Október 23. A belügyminisztérium ideiglenesen deaktivált minden olyan online szolgáltatást, amelyhez a személyi igazolványba táplált elektronikus aláírás szükséges. Mindezt azután, hogy kiderült, az aláíráshoz egy rendszerhiba következtében könnyedén hozzájuthatnak a hackerek. • Október 25. A bősi vízerőmű beindításának 25. évfordulója alkalmából kihelyezett kormányülésen tárgyal Bősön Robert Fico kabinetje. • November 4. Nagyot bukott a Smer a megyei választásokon, a jobbközép pártok koalíciója sikert aratott, s Ján Lunter nagy vereséget mért Marian Kotlebára Besztercebányán. • November 10. A rendőrség zárolta Radomír Bžán ügyvéd számláján lévő 17,5 millió eurós tiszteletdíjat, melyet a bősi vízerőmű ügyében folytatott per megnyeréséért kapott. Hűtlen kezelés gyanújával indítottak eljárást ellene. • November 14. A megyei választáson elért kudarc miatt a Smer összes alelnöke felajánlotta lemondását, Robert Fico egyik lemondást sem fogadta el. • November 28. A belügyminisztérium politikai pártként bejegyezte a Progresszív Szlovákia mozgalmat. • November 29. Andrej Kiska államfő a kormány alelnöké- nek nevezte ki Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi minisztert. A szeptemberben aláírt koalíciós szerződés záradéka tartalmazza, hogy az SNS-nek is jár egy kormányalelnöki poszt. • December 5. A parlament döntése szerint egy euróval emelkedik januártól a közjogi méltóságok bére. A közjogi méltóságok - akik közé a parlamenti képviselők, a miniszterek tartoznak, továbbá a köztársasági elnök stb. - fizetését egy komplex törvény formájában jövő év első felében akarják rendezni. • December 6. Az Alkotmány- bíróság határozata szerint Andrej Kiska államfő megsértette a parlament által megválasztott alkotmánybíró-jelöltek választott tisztségekhez való hozzáférésről szóló alkotmányos jogát azzal, hogy nem nevezte ki őket alkotmánybírónak. • December 7. Marek Maďarié kulturális miniszter lemondott a Smer alelnöki posztjáról, továbbra is a párt tagja marad. • December 14. Andrej Kiska államfő kinevezte Jana Laššáková, Mojmír Mamojka és Miroslav Duríš alkotmánybírákat. (Összeállította: Demecs Péter)
